Északkelet, 1911. november (3. évfolyam, 229–253. szám)
1911-11-03 / 230. szám
Szatmárnémeti, I9H. ÉSZAKKELET sfiirat árufsAs* Osátó? 10. TtffdssM 2. oldal. r'Sgfl , _ , „ ds ? - <ft4 •/togol kalap ujésnságak, ad fehémererSek reérték szerint készíttetnek, éfiátt választék divaft nyakkestűéíi&ea, aögsal bőr, és ítor kezíyük, séta pákák, tiarisayäc, bőr, szivar sxivarka pénz és ■sasit táicák. sib. az ékké teását idény miatt-Pirnas és «emez kalapok leszállított árban. (Panama kalapok tisztítása, gyorsan estkft- zßätetik). Női kézi táskák fceztyük ííasásnysk, ífaők, napernyők sapkák ér, minden divat tíjdaaságból nagy választék. Kütöa osztály női Bkjus, Pongyola és joaponokbóL Ita SflC IStoif« kalap gyárosok egyedSS! leraácüíta, Sorsafitlő-és városai közé tartozott, ma már a legdrágábbak között is vezet s az élelmi cikkek tekintetében drágább a fővárosnál is. Nem lehet csodálkozni ilyen körülmények között, ha városunkban az elégedetlenség, a békétlenség mind nagyobb mértékben nyilvánul meg mert Szatmárvármegye az élelmidkkek dús termő helye lévén, rendes körülmények között az élelmi cikkeknek itt jóvá lolcsóbbaknak kell lennie, mint a fő-s városban , ahol a szállítási költségek és a köz vetítő kereskedélem haszna is szerepeinek ap árusi tásnál. Azt a nagymérvű és folyton emelkedő^ drágaságot, amely Szatmárnémetiben lábra- kapott, részben az itteni elárusítók okozzák, akik nem akarnak megelégedni a tisztességes polgári haszonnal, akik nem ügyelnek arra, hogy a fogyasztók egész keresetüket kény-» telenék már most is tisztán élelemre költeni, hanem összebeszélve, egyöntetűen eljárva, folyton emelik az árakat s így a fogyasztó, különösen a hivatalnok és munkásosztály oda\ jut, hogy jövedelméből a megélhetés legszükségesebb kellékeit sem lesz képes beszerezni. Ha már a kormány nem tudja, vagy a gazdaközönség érdekéből nem akarja a drágaságot a vámtarifák leszállításával, élő, állatok vagy levágott marhák és sertések nagyobb mérvű beszállításának megengedésével országosan csökkenteni, a helyi hatóságoknak áll tisztében megtenni legalább azt,, megtenn ilehet a drágaság enyhítésére. Amint említettem, a főváros élelMezése nem drágább a szatmárinál, sőt egyes élelmi iccikkeket a körültekintő fogyasztó olcsóbban tud bevásárolni Budapesten, mint Szatmárnémetiben. És mégis mit látunk? A hírlapok folytonos békétlenkedése folytán-e? vagy saját belátásából? ez mellékes ,de a főváros polgármestere és tanácsa mindig tesz valamit a drágaság enyhítésére s bizonyosan ennek tulajdonítható, hogy a tőváros fogyasztóit nem lehet kizsákmányolni, úgy, mint ahogy ki vagyunk zsákmányolva mi! íme most is képes volt a főváros tanácsa hatáskörét is túllépni azért, hogy a főváros területén árubódékat állítson fel, amelyekben közvetítők kizárásával, közvetlenül a termelőktől vásárlandó árucikkeket bocsásson rendelkezésére a főváros lakosainak. Az ilyen intézkedést minden önzetlen ember örömmel veszi tudomásul s elismeréssel adózik érette, mert a cél szentesíti az eszközöket s az áru bódék gyors felállítása által az árak szabályozása s az áremelkedés csökkentése éretett el. Én igazán nem tudom megérteni, hogy nálunk miért hallgatnak erről a hírlapok s miért nem indítanák együttes hajszát a folytonos áremelkedés ellen? Hiszen a hírlapoknak a nagyközönség érdekeit kell szolgálni, úgy, ha hallgatnak arról, ami a nagyközönség megélhetését mindinkább lehetetlenné teszi. Hírlapi felszólalásomnak kettős célja van. Az egyik az, hogy a hírlapok szerkesztőit és munkatársait a folytonos drágulással szemben együttes munkára szólítsam; a másik az, hogy tevékenységre buzdítsam a város érdemes polgármesterét és a tanács minden e- gyes tagját. A drágaság kinós hatását ők is épen úgy érzik, mint mi. Teli át a maguk érdekében is cselekszenek akkor, amikor a drágasjági lehető apasztását működésük körébe Íelvesízik. Hogy mit és hogyan tegyenek? Erre nézve útmutatással szolgálhat a főváros és,' más városok ténykedése. Ami bevált más városokban, be fog váln iitt is. Csak tenni kell; mert ha tovább is tétlenül nézzük az esemé-j nyéket, nem lesz megállás sem az áremelkedésben. Például hozom fel a húst. Városunkban az a szokás, hogy ha a marha árp emelkedik, a mészárosok is azonnal emelnek, de ha a marha |ára leszáll, az árak alább szállítása elmarad. Amikor aztán a marha ára ismét emelkedik, a hús árát ismét emelik. Itt tehát csak emelkedés történik, leszállítási soha. Hol itt az igazság? így érhettük meg azt, hogy egy kiló marhahús ára 1 K 60 fii- lés most is, mint ahogy volt hónapokkal ezelőtt, holott a nagy takarmányhiány miatt 1 a marha ára nagyon leszállóit. így vagyunk, a sertéshússal is. Ne várjuk meg ,amig a mészárosok még tovább emelik a hús árát, hanem csináljon a hatóság egy próbavágást, s ha ebből az derül ki, másként nem is lehet, hogy a hús ára nem áll arányban a marti#' árával, hatósági árulóhelyeket kell berendezni is ily módon kell a mészárosokat rákényszeríteni arra, hogy elégedjenek meg ők is tisztességes haszonnal. Végre is más embere nek is van szüksége a hús mellett lakásra és ruhára. Nem adhatja egész keresetét a mé- . szarosoknak! Itt van a liszt ára. Városunkban folyton emelik a liszt árát s ez ma drágább itt. mit Budapesten. Azért, hogy a gőzmalmok itt eredményt mutathassanak fel, fizessen többet a közönség, mint más heiyen fizetnek?! Ezen is segíteni kell nagyobb mennyiségű lisztnek városunkba való szállitásjával. Emlitsem-e a piacot, ahol tojásért, csirkéért, főzeléknek valóért már hasztalanul mén nék ki a háziasszonyok, mert másod és harmad kékből tudják ott is megvenni csak és olyan árakért, amelyek szinte felháborítók! Emlitsem-e a tej árát? Elgondolni is borzasztó, hogy szegényember a piacon 32 fillért kell hogy fizessen egy liter vizes tejért!< Ha a vásári rendtartást kijátszák a tovább eladók, vulgó kofák, mert mások által összevásároltatják a maguk részére a csir- ; két, tojást stb., hogy aztán magas árakon ők/ árulhassák, ha tehát a vásár-rendtartás intézkedéseivel nem lehet elérni a kívánt célt, kövesse a mi városi tanácsiunk is a Budapest példáját s kijelölt helyeken bocsássa rendelkezésére a város polgárainak közvetlenül a termelőktől beszerzett hasonló cikkeket. Kár. nlem lehet belőle, mert az elemi cikkeket elkapkodják s a beszerzéssel és árusítással felmerült költségek az árusitásnál figyelembe veendők. A városi tanács teendő intézkedéseit nem kifogásolja senki, mert közérdekből tétetnek. Nem lehet felhozni ellenük azt sem,, hogy a mészárosok, malmok és tovább eláru-f sitók érdekeit sértik, mert első a nagyközön-* ség érdeke és a városi hatóságnak ezt kell szolgálnia. Semmi szin alatt sem lehet megt- engedni azt, hogy a közönség minden téren az összebeszélés^, kartellek igáját hordja. Az ősszi és téli idény beáltával van szerencsém a bőrkeztyü áraimat a n. é. közönség b. figyelmébe ajánlani. Női glace keztyü minden színben II rendű párja 75 kr. „ „ „ I. minőség saját gyármányu „ 1.40 » * tevebőr „ I. „ „ „ 145 „ kecskebőr „ I. „ angol varás * H60 „ „ antilop „ L „ 2-— „ „ n „ 11. „ belül varott „ 160 » Férfi kutyabőr keztyü I. minőség belül varott párja 140 kor » bagaria „ I. „ francia varás „ 1-80 „ „ őszbőr „ I. „ belül varás „ 140 „ szarvasbőr „ I. „ angol varás „ 2-— „ Bőr bélelt keztyük már 1 "10 frt. feljebb óriási választék mindenféle kötöt keztyükben. Nagy választék mindenféle betegápolási cikkekben. — Minden nálam vásárolt keztyüket szakadás esetén díjtalanul kicserélem. Szives pártfogást kér HERCZ SÁNDOR, Deák-tér 2 sz. (városháza mellett.)
