Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)
1911-10-05 / 206. szám
ÉSZAKKELET 2. oldal. Szatmárnémeti, 1911. Somlyay Aruház “ legnagf ©híj Osákíér 19, Tslefon 239. Ita Henrik, Pless Vilmos kalap gyárosok egyedüli lerakaía, Borsalinó és Argói kalap újdonságok, úri fehérnemiiek mérték szerint készíttetnek, óriási választék divat nyakkendőkben, angol bőr, és flór keztyük, séta pálcák, harisnyák, bőr, szivar szivarka pénz és visít tárcák, stb. az előre haladt idény miatt Panama és nemez kalapok leszállított árban. (Panama kalapok tisztítása, gyorsan eszközöltetik). Női kézi táskák keztyük harisnyák, fűzők, napernyők sapkák és minden divat újdonságból nagy választék. _____________________________________Külön osztály női Blous, Pongyola és jouponokhól. ____________ gá tósak. Ha a feketesárga zászló lobogtatta volna előttünk és a Reschszathba invitálta volna őket, akkori is bőszült örömmel tolongtak volna körülötte. Hogy az általános választójogot és a nemzeti munkát emlegette, az is kedves volt nekik. Esküdtek a demokratikus reformokra és fogadkoztak, hogy dolgozni akarnak a nemzetért. Hogy ; milyen lesz az a nemzeti munka, amit a gazdájuk végeztet velük, az ő előttük e- gészen közömbös dolog vala. Ők készen állottak a hóhérmunkára is. Hanem jött ugyanakor a nagy csuka,; aki neveztetik Tisza Istvánnak és kijelentette, 'hogy «az elkeseredés elszántságával» csatlakozik az éhes halsereghez s úgy belekapaszkodott Khuenba, hogy az bizony mozdulni se tudott tőle. A szerencsétlen halász azon vette magát észre, hogy nem ő fogta meg a csukát, hanem a csuka fogta meg őtet. Egészen a csuka hatalmába került; csak azt tehette, amit a csuka megengedett hoki. Tisza komandójára aztán megkezdődött, a «nemzeti munka», amely abból állott, hogy fölemelték a közvetett adókat s a ■választási reform és a népjogok helyett ked yeskedtek a nemzetnek az égrekiáltó ka- 1 tonai reformmal, amelyről Tisza azt hirdette, ; hogy mindenek fölött a legsürgősebb és «gondolkozás nélkül» meg kell szavazni. Miközben a halász és a csuka igy egymást fogva tartották, előtoppant a függetlenségi párt élén Justh Gyula, lefülelte mindkettőt és — a tehetetlen halász nem vihetett zsákmányt Becsbe. Eddig van ez a tragikus történet. A hasonmása nehány száz esztendővel ezelőtt ment végbe. Mátyás király idejéből jegyezte fel .ugyanis a krónika, hogy egy róka halászni ment egyszer a Dunára. Nagy ravaszul belenyujtotta a bozontos farkát a vízbe, azzal a számítással, hogy valami hal belekapaszkodik és ő a szárazra rántja a zsákmányt A haditerv bevált, sőt a kelleténél job bari sikerült. Egy éktelen nagy csuka kapaszkodott a rókába; s mikor az utóbbi a partra rántotta a csukát, akkor látta, hogy súlyos zsákmányt ejtett, hog nem tud1 mozdulni tőle. Véletlenül arra ment egy budai tót varga s látván a helyzetet, lefogta és zsákba tette a két összekapaszkodó álla-' tot s ajándékul fölvitte Mátyás királynak,' magyarázatul a következőket mondván: ; «Róka fogta csuka, csuka fogta róka, vargjáf j fogta mindakettöt.» Mátyás király jóizüt ne-< vetett a furcsa prezentáláson. ... Fiat applicatio. .. . Vájjon mit szól majd Ferencz József. mikor Justh Gyula rámutat a tehetet-» len rókára és a makacs csukára s illő tisztelettel megjegyzi: «Felséges uram, ezek immáron eljátszották kis játékaikat: egész komolyan térjünk tehát vissza az első jelszó hoz: vegyünk elő a választási reformot és* az igazi nemzeti munkát...» < A fejedelmi bölcseségtől reméljük a jobbat. Mert a korszellem immár anakronizmussá tette az önkényes királyi hatalmat; a fejedelem és nép között való viszony most csak a teljes harmónián: a kölcsönösségen és azon az alapelven állhat fenn: »Adok, hogy adj!« Kitüntetés! $ BRAUN MENYHÉRT mű cipészmestert a Gazdasági Egyesület kiállítási bíráló bizottsága kiváló finom munkájáért kamarai ezüst éremmel tüntette ki. Három pár igen finom cipőt állított ki, köztük egy pár férfi chevreaux lakkot varott talppal és két pár női chevreaux lakk-cipőt. A törekvő ügyes mester kéri a közönség szives támogatását. Lakik: Várdomb-utca 23. szám. 100 korona évi fizetés. Biharországról szó! a nóta. És ismét az iskola körül vannak szomorú bajok. Tudni kell ugyan, hogy Bihar lakossága szegény» kultúrában, analfabéta. A magyarcsékei járásban pl. 98., a belényesi járásban 97, a beéli járásban 95 százaléka a lakosságnak nem tud imi-olvasni. Érdekes, hogy ezekben a bihari kultur- országokban meg lehet találni a fokozatos fejlődést olyan értelemben, hogy egyre na- gyob és fölháboritób esetek kerülnek nyilvánosságra. Egy apró históriát mondunk el, mellyel a maguar-csékei járás dicsekedhetik. E járásban a legnagyobb ur a főszolgadiró itt van a legtöbb uradalom és itt van egész Magyarországon a legtöbb analfabéta. Nánhegyesel (magyarcsékei járás) községben senki sem ért a betűvetés mesterségéhez, még a községi bíró sem. Dr. Miskolczy Ferenc főispán éppen ezért arra kényszeri-' tette a község k^yiselötestüJerét, hogy iskola felépítését határozza el. A főispán állami iskolát nem akart fölállítani, bár jól tudta, hogy a községnek egyetlen fillér vagyona sincs, a lakosság a szó teljes értelmében éhezik a dúsan termő uradalmak mellett és a pótadója meghaladja a háromszáz százalékot. A község engedett a kényszernek. Tízezer korona költséggel fölépítette az iskolát, de már a tanítónak nem tud fizetést adni. 100 korona évi fizetéssel hirdettek pályázatot és csodák-csodája: széles a hazában nené akadt olyan szerencsétlen teremtés, aki. e! akart volna menni Nánhegyeselre éhenhalni. A tízezer koronás iskolaépület tehát zárva marad, ha csak az állam nem siet a nánhe- gyeseliek segítségére. Nánhegyesel elöljárósága ezirányban mar meg is tette a kezdeményezd lépést. Beadványt intézett a közigazgatási bizottság utján a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Ez a pecsétekkel ellátott és a főszolgabíró tói mindenben hitelesített írás egyik legmeg- döbentőb bizonyitéka Biharorszáj elmaradottságának. A beadványban elmondja az : Modern ruhafestés: i_iaí4Aí*m- OA1 Legszeot bármily divatszínbe. *«ajíajw i <il Vegyileg Legszebb ruhatiszti tás száraz utón! Ozletek: Kossuth Lajos-u. W. sz., Ratónczy-a. 17«, Atilla-«!. 2, b. és Nagykároly Szécheayi-u. 43. Aiap.: 1886. fc Rpnkn Sánrfnr ~ *** wM pdrMS&v«. Kávét iegolcsóbbsw be»«: «2UcK.Dk : ke***&f" ti t
