Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)

1911-10-27 / 225. szám

Szalmáméin éti, 1911. ÉSZAKKELET d. oldai. b Slaliérok gőaano­m&sa, tillr-örfeimj&l i ■ s( Ibi fehérre ibs üzletek: teJfc k$2-fitl2 E Sí láiáini* N t’l Mm» b gtas­HgMuva * mí sé keztyik. feMü7»«tsr*ü»& sxön ©$e* tiszti lássa. B., MOa-aäa Uh bjtfÉ&y Sg&W-Éa IIL sl A.áp^a isao-iwa. Un i .1^. Ez is nemzeti munka. Nemrégiben a magyar királyi belügymi­niszter Gavosdia krassfegzörénymegyei köz- -ség nevét Krassókövesldre, Valeapáj ugyan­csak krassdjjzörénymegyei község nevét Po- gányospatakra, Lacumás temesmegyei köz­ség nevét pedig Laconásra változtatta. Ez eddig dicsérendő cselekedet a ma­gyarosítás érdekében. De más valami nevezetes is történt. U- gyancsak nemrégiben, ugyancsak a magyar királyi belügminiszter azokat a rendeletéit, melyekkel a fenti községek neveit megmaga- rositta, hatályon kivü! helyezte, vagyis a szó­ban forgó községek oláhos hangzású neveit sétretlenül továbbra is meghagyta. Nem keressük itt a miniszter eme csele­kedetének az okait, csak magát a tényt kons­tatálva, két dolgot állapítunk meg. Megállapítjuk, hogy midőn a miniszter e három község nevét megmagyarositotta, jo­gosan cselekedett. Gyakorolta azokat az örök érvényességű jogainkat, amelyeket e haza ha tárán belül bármely idegen (oláh, tót, szász stb.) nevű lakosú községeinkkel szemben a történet igazsága a kezeinkbe adott. A másik dolog, amit megállapítunk, ez: Amikor a miniszter a szóba nforgó rendele­téit megbánásszerűen visszavonta, ezekről a nyilvánvaló örökérvény esség ü jogainkról — legalább látszat szerint — lemondott. Miért? Talán rossz néven vették, vagy meg is haragudtak az arra lakó románok, akik csak olyan magyar állampolgárok Magyarorszá­gon, mint mi? Talán »elnyomatásról« panaszkodtak is­imét az arra lakó románok, amiért községeik lágyzengésű neveit recsegésre, pogány ma­gyarosra mertük megváltoztatni? Ha az egyén nevének magyarosításánál egyik postulatum az, hogy mindenki, aki ma­gát a magyar nemzethez tartozónak érzi, — használjon olyan nevet, amely kétségtelenül bizonyítja, hogy az illető a magyar nemzet­feEleagpfefe., fÜBlllipl,c ttgtete í í 7 ‘ " 7_" I nek a fia: mily bátortalanság, mily kisleikü- ség a nemzetiségi vidékek községeinek fél- remagyarázhatatlanul oláh, tót, szerb stb. nyelvű neveit lassanként meg nem magyarí­tani ! Ha a magyar állam pénzt, egyének lelki (nyugalmát, boldogságát áldozza fel, hogy az itt lakó idegen ajkuakat megtanítsa az ál­lam nyelvére, talán csak azért, hogy szegé­nyekkel tudjon egy-két szót magyarul is vál- , tani: mily fonákság a 1 akosok nyelvéről ki­áltó módon tanúskodó községek neveit érin- : (tétlenül hagyni! Nem gyors, nem tömeges magyarosiíá- sát értjük |£t a helyneveknek, de lassú, a | megszokást szemmeltartó magyarosítását. Ez i s egy nemzeti munka, feladat volna a többek között. Ma is a »nemzeti munka« jegyében é­í lünk. Csakhogy ez a nemzeti munka másra akar tanítani, szoktatni bennünket. Meg akar tanítani, rá akar szoktatni, hogy áldozzunk nagyhatalmi állásunkért a hadseregre milliókat pénzben, emberben; ar­ra a hadseregre, melynél nyelvünk, jelvé­nyeink, színeink, mint valami külsőségek ed­dig is mellőzteitek. És majd ezt is megszokjuk itt Magyar-* országon, ha még meg nem szoktuk, —< mint azt, hogy külföldi konzulátusaink pe­csétjén csak a kétfejű sas szerepel, ahol ta­lán a sasnak egyik feje Magyarországot, má­sik feje pedig Ausztriát jelképezi. Lassanként aztán az se lesz feltűnő, ha ! hivatalosan Zágrábot Zagrebunak „^äeszter- ! cét Bisztricznek, Nagyváradot Gross War- deinnak, Budát Ofermek; Pogányospatakot pedig Valeapajnak kell neveznünk. Ez a keserűség is elfér a magyar be­kecs alatt a többi mellett. N B Háborús világ*. Otasz-tőrök háború. 26 Arab támadás. Mint hírűül adtuk tegnep előtt a török csapatok megtámadták a tripoliszi olasz csa patokat, e támadás aztán rövedésen kö­vette az oázisban lakó arabok támadása, mély az olasz oldalszárny ellen irányult. Az1 (ütközetet arab és török lovasak ánditottják meg, akyiket a puskatüz azonban vissza­szorított. Utánna a török gyalogság heves ■tüzeléssel akarta viss£a.sí?oritaiu az olaszo­kat, mire az ütközet általánossá lett. Az ola- olaszok azonban végiül is visszasizoritoták a török csapatokat. Olasz hír szerint a tör rökök és arabok veszteségei tetemes, míg az olaszoké nem nagy. A dernai mészárlás. A törökök részéről erősen cáfolják az Solasz forrásból eredő azon hirt, hogy a rao- hamedánság a demai keresztyének között vér fürdőt rendezett volna. Valódi Ghewro amerikai cipői) párja 14 korona Briinfelilirél “fr* ingatlant akar venni vagy eladni. ® jelzálog kölcsönt keres, mielőtt bármiféle gazdasági cikke beszerezne. vagy a gazdasági étet bármely ágába vágó szükséglete van, forduljon bizalommal: Posztói) Nándor Szatmár, Kazinczy-u »NOBTH BRITISH« biztosító társaság főügyxjöksége PíHilof Dál Legszebb rntiafiszfitás Hajlít jer rai Vegyileg száraz «ton! IX, «tW»n. X b. te tfctgytatrofr Srécheayi-n. -tS. Atap-- 188». : Moders bármily 5 £4 , legjobb-irt és jsyiágaíc&őb&a« bem**»ÉtmoktA Benko Sándor *“Ka“S8~*-6« ‘ttlí; Ü 446 v.V

Next

/
Oldalképek
Tartalom