Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)

1911-10-01 / 203. szám

Szatmárnémeti, 1911 ÉSZAKKELET 5. oldal. erame k s.s« látott is tét a kormánynak az egyetemért: Kovács József polgármester ösztökélésére a közgyűlés támogatta tekintélyével a verséci obstrukció ellenes szégyenjavaslatott. Debre­cen tehát megkapta az egyetemet, amely ki­fejezetten református jellegű lesz. Éppen ez az, ami a különben simán gördülő ügyet bo­nyolítja. Most még csak arról folynak tárgya­lások a tiszántúli egyházkerület és a kor­mány között, milyen mértékben domborodjék ki Debrecen egyetemének református jellegé. Ebben a vitában természetesen a kormány­nak nem adhatja be a derekát az egyházke­rület, mely horribilis áldozatot hoz az egye­temért. A bonyodalmat megoldja a nagy Bar kóczy báró. Hadd leg yen kálvinist egyeteme Debrecennek, de ellensúlyozóul — igy gon­dolja — be kell telepíteni a jezsuitákat a kálvinista Rómába. Ebben ez irányán már meg is indultak a tárgyalások Gróf Ferenc apátplébánossal, aki a gazdag katholikus egy ház támogatását megígérte a jezsuita rend­ház építésében. Debrecen tehát kap egye­temet, de egyúttal, — ha Barkóczy báró terve sikerül — jezsuitákat is és kongregációt a kálvinista egyetemen. Dr. Ch. Mauriac, a párisi Hópi- tal du Midi orvosa Írja: A termé­szetes Ferencz József-keseriivizet sokszor rendelem s eddigi tapasztala­taim szerint Itatása nagyon kedvező, fugy hogy ez a gyógyvíz a hashaj­tók között a legelső helyek egyikét éoglalja el. — Kapható gyógytárakban ds füszerkereskedésekben. A szétkül- dési-lgazgatóság Budapesten. Bzirnes képek a kiállításból. * A nyomda-festék nagyon háládatos. Be- Jeketiti a papirt. Tele rakja szép, csinos, és .nagy kompact betűkkel vegyesen. Ki szí­nezi betarkitja a papirt, hogy aztán az Ol­vasó szemének legyen mibe gyönyörködni. Kiállítást rendez a nyomda-festék betűkből. De ez a kiállítás oly gyakori, mindennapi, hogy senkinek sem jut eszébe jubilálni. Ami érthető is, mert ugyan kicsoda rendez kiállí­tást a levegőnek? Senki. Pedig ez az egyik leglényegesebb éltetője az ember- és állatvi­lágnak. Ilyen a rpombafesték betűstől egjütt. Egy másik levegő. Éltet, tudományt terjesz­tő nélkülözhetetlen lélek. No, hát ha sem a levegőt, sem a nyomdafestéket nem ju­biláljuk, bár mind a kettő kiállitódik minden-^ nap újból, menjünk a Kossuth-kertbe. Azaz hozzunk el onnan egy néhán ; színes képet, magunkal. * Hájtájer Pál ezelőtt 2 5 esztendővel szerény alapon nyi­totta meg ruhafestő intézetét s ma már szór galma, kiváló szakértelme jutalmazva van. A kis .üzlet és műhely az idők folyamán gyárrá növekedett, ann_ ira, hogy most már álladóan 40 munkásnak ad dolgot és igy bisztositja azoknak megélhetését a minden­napi kenyeret. A gyár készítményét 4 forgalmas üzlet expediálja nemcsak a város és megye terü­letére hanem még messzebbre is. Mert a Hájtájer gyár külföldre is szé­lit. Nagy szó ez. Szinte szokatlanul hangzik. ! Hiszen korunkban majdnem mindent kül- j földről szerzünk be, tehát nekünk szállíta­nak. De mi szükség mindezeket elősorolni? Szükséges. A helybeli kiállítás és az ezt lá­togató közönség követeli. Mert igaz az, hogy a Hájtájer kiállított gyönyörű remek kel méi a legjobban bizonyítanak a kiváló jó ízlés és kifogástalan munka mellett, de igaz az is, hogy a kiállító érdeméből. E nagymultu folyton fejlődő gyár szor­galmas tulajdonosát állami bronzéremmel tűn tették ki. Méltó e kitüntetés városunk ama derék törekvő régi iparossához: Hájtájerhez, aki a napokban ünnepelte üzlete és gyára működésének negyedszázados évfordulóját. Fülöp Lajos cukrászata a kiállitás egyik legszebb, leg- csodásabb látványát képezi. Bámulatosak e fiatal mester kezének re­mekei. Hiszen tudjuk, hogy szerényen kezdte üzletének alapozását s ma már kivivta a kitüntetést. Az utóbbi időiben igen súlyos csapásokkal sulytotta őt a sors, azért nem csüggedt el, szorgalmasan készült a szatmári kiállításra. , ( Ő is vitt egy téglát a magyar ipar ha­talmas épületének megteremtéséhez. Sőt töb­bet. Mert kiállított munkái a finomság és jó ízlésről tesznek bizonyságot. S bátran az elsőrangú cukrászatok között foglalhat he­lyet. Fülöp Lajos cukrász egyesületi bronz­éremmel tüntettetett ki. * Kerekes István városi szíjgyártó mester nyereg- és lószer­számait rengeteg látogatóság csodálja na­ponta. modern jszijgyártás igazi szakképzett mes terének mutatja be a kiállitás Kerekes Ist­vánt. Tizenkét éves jtóhirü üzlete szállítója a gőzmalomnak és szerelője a téglagyárak­nak. Kiállított tárgyai jóságáról, tartósságá­ról a vármegye és környék birtokossága tö­meges megrendeléssel tesz tanúbizonyságot. Mint a magyar szijgyártás ipar lelkes fejlesztőjét állami bronz-éremmel tüntették ki. Kerekes méltán rászolgált e kitüntetésre, mert öt mint városunk egyik legkiválóbb, törekvő iparossá! széles körben ismerik és szeretik. * Klein Ferenc Kristály gőzmosó gyár kiállított tárgyai­nál óriási sokadalom tolong. Nemcsak a há­296 ó-ri divat mindennemű ujdonsági: kalap, keztyü, nyakkendő, sétabot, zsebkendő és fehérneműkből. A vadászat, vivás párbajok mindenféle szükséges kellékei. Úti cikkek, bőröndök, apró bőráruk, lábszárvédők, acéláruk. Hangszerek, lombfürészeti kellékek. Gyermekjáték, díszmtí és ajándék tárgyak. Wiiiany lámpák. Tűzi Játék. Deák-tér 8. sz. Telet™ m fiz ünp! és Francia Miskolczy Pá ipfi-szai I. sz. _ (Szatmári Bank épület]. Készít a legdivatosabb szabás szerint legjutányosabb árban bárminemű férfi ruhákat. B. pártfogást kér MrShOiCZy P:íí ?érfÍ-SZ8b

Next

/
Oldalképek
Tartalom