Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)
1911-10-25 / 223. szám
Szatmárnémeti, 1911. 5. oldal. ÉSZAKKELET flájtájer e #allér ck fösmcsása tgliMéJutyel i s ti'ibó fehérre iii (kletek: itaüi íi3j£iHiíE2 i. iL Eazte|-a&s E, itülä-inca 1 II SS la$$ásal| Eázbmmkák gla«sé kearttfülc» bátorok szőn jegek ti a. '.ti lómat. ItíÖŰJIHffia ÜL U. 'Alapítva l88G-oaa. talpra az államnak agyondolgoztatott, minden szimpátiára érdemes, derék tisztviselői, Walter Gyula elnök bemutta az előkészítő bizottság memorandumát, amely a fizetések ^harminc százalékának kiutalását kéri drágasági pótlékul. Elkeseredett hangon többen szólaltak föl, egyik szónokuk: Békey Gábor hangoztatta, hogy az osztályharc alapján — szervezkedjenek az állam alkalmazottai, akik sokszor kiábrándultak az üres biztatásokból. Tegnap délelőtt négyszáz főnyi küldöttség járt a parlamentben, ahol Lukács László pénzügyminisztert keresték az állami tisztviselők és alkalmazottak. A miniszter távol volt és a küldöttség ekkor zajos lelkesedéssel Justh Gyulához fordult. Szónokuk Záborszky titkár keserű élű beszédben kérte Justh támogatását azzal az ígérettel, hogy valamennyien függetlenségiek lesznek. Justh Gyula válaszában hangsúlyozta, hogy a meggyőződést nem szabad alku tárgyává tenni. Ő Szívesen támogatja az állami tisztviselőket, mert meggyőződése, hogy nincsenek méltányosan fizetve. Lukács pénzügyminiszter — szinté njmegigérte jóakaratát, amelyet a küldöttség hűvösen, bizalmatlanul fogadott. Gyilkosság és öngyilkosság Szegeden, a Brüszelli-ut 28. számú ház lakóit vasárnap este revorverlövések zaja ri- riasztotta föl. A lövésék Jung Mihálly asztalos lakásából hallatszottak, a szomszédok odasiettek, feltörték az ajtót és ekkor rémes látvány tárult eléjük. Az asztalos és a felesége párolgó vérben feküdtek a szoba padozatán, az arcuk irtózatosan el volt torzulva, — mind a kettő halott volt. Jung aki harmincnyolc éves erőteljes ember, boldog háza sjéfetet élt feleségével, Balog Zsuzsannával. Csak az zavarta meg a békét, hogy Jung az utóbbi időben iszákoskodni kezdett, elhanyagolta a családját, és az e- gész keresetét eldbrbézolta a korcsmában. Az va támolygott be a lakásba, ahol felesége aki az ütlegelések elől kimenekült az udvarra .Az asztalos utánna. Viszahurcoita az asszonyt, rátérdelt a mellére ér addig ütlegelte a szerencsétlen nőt, amig kegyelemért nem könyörgött. Az asszony ezután lefeküdt a pamlagra és nem sokkal később újságot kezdett olvasni. A férjéhez egy szót se szólt. Ez annyira felbőszítette Jungot, hogy revorvert rántott elő és agyonlőtte a feleségét. Azután maga ellen fordította a füstölgő fegyvert és szivenlőtte magát. Az asszony nyomban meghalt és mire a szomszédok behatoltak a lakásba, a férj is kiszenvedett. A halottakat a boncházba szállították, az árvaságon maradt gyermekeket pedig a szomszédok vették gondozásukba. „Téli Esték“ című lapom, melyet évtizedek óta országszerte ismernek, (kedvelnek és oly szívesen olvasnak e hó utolsó vasárnapján gazdag tartalommal meg fog jelenni. És az első számot követni fogja a téli négy hónapra keresztül minden vasárnapra megjelenő szám. (Nov., dec., január és február hónapokban.) A szatmárnémetíi közönség, az »Északkelet« nagyérdemű olvasói ismerik az én írásaimat. j Egyszerűek, magyarosak, az életből rajzoltak azok. Tele van elevenséggel, magyar levegővel. Polgári, egészséges vidám élettel és tiszta, átlátszó világnézettel. Nagy dolgokat nem hömbörgetek. Pa- talogus, izgalmas, sőt tragikus házassjágtöré- sekkel és a mibe a mai nyugati irányú irodalmunk úgyszólván belesüppedt, az érzéki, sexuaüs defektusokkal, nyavalygásokkal nem törődöm. Az élet derült és borongós képeit festem, mindig kellő vigasztalással, erkölcsi alappal és reményt nyújtó biztatással. A hamis világfájdalom sem kenyerem. Célom éppen az, — izü nevetést vajgy jól eső könyet fakasszak. Az ide ieredeti regényem is, melynek cime: »Itthon-otthon« egy oly családi képet fest, hogy levegőjében, életelemében úgyszólván felemelkedik az olvasó. Egy házaséletet festek, mely a világ előtt hidegnek és éppen nem szerelmi házasságnak tűnik fel. És a tisztalelkü, hivatásos nő újra és újra meghódítja férjét. Életük napról-napra veröfénye- sebb lesz. Amig boldog összeforradásban és elválhatlanságukban szégyenitenek meg sok oly házaséletet, mely nagy nyalásokkal és ger lebugásokkal kezdődik, de csakhamar marakodó és elválasztó életté visszafajlődik. A regény már az első számban veszi kezdetét és szakadatlanul jő hétről-hétre. A Téli Esték azonfelül mindig hoz egy kisebb eredeti elbeszélést is. Mint a mezők virágokkal, úgy tele van hintve ez a kis lap humorral, élccel. Van rovata a gazdáknak. Van rovata az iparosnak. Ifjúságnak, gyermekeknek. A nő világról is a leggyöngédebben gondoskodás történik. íme ez röviden jellemezve az én kis újságom a »Téli Esték« S mert egy fillér nyereségre sem törekszem, mert célom a közönség lelki táplálása; újságom előfizetését e nehéz nyomdai viszonyok közt is a legkisebbre szabtam. Aki Morvái János könyvnyomdájába, {Szatmár, Eötvös-utca 6.) két, mondd két koronát bevisz, vagy beküld: annak ajtaján a jelzett időben és vasárnapon kopogtat a postás és pontosan asztalára teszi az én kis téli fecskémet a »Téli Esték«-et. A nagyérdemű közönség nem csak az irót jutlamazza meg e kis újság pártfogásával, de áldásos, jó dolgot cselekszik. Mert a tsizta, becsületes szándékú lapot pártolja és annak szellemét viszi be családi tűzhelyére. Magamat és kis újságomat szives pártfogásukba ajánlottan vagyok Szatmárnémetiben, 1911. ökt. végén asztalos tegnap is ittasan ment haza, dalol- I hogy az élet derűs, humoros darabjával jó Bodnár Gáspár szerkesztő. Waiéái aaspn Vízhatlan impregnált gmnnsi- esfiknpesy^e*. Teveször- és Hymalája átmeneti felöltek, rágláaok, vadászka tóink, ujjas mellények, zsebbetehető vízhatlan sport kalapok Selyem, pföscb és teveszőr kocsi takarók, női és férfi pleédek, rojtos válken-1 dők, scbáiak, kézi táskák mamcner készletek, illatszerek. A vffágtíirü Tanéit bútorok egyedüli képviselet. Gyesinek kocsik és széliek. A Telefon szára 2SB» Ragályi Kálmánnál. (GiHyén ház,) Telefon szám S&S. ilwimmji kílssspik, ii§edÉnpk, te&räf kész a&s&k, énWM évegtek, jftgf fM «foW fmcmrm&m tegaicsdfcöaii ssamaJístS he Rfafy fc5$íT2&3#ftf
