Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)
1911-10-03 / 204. szám
A ül, évfolyam, 204-ik szám. Szatmárnémeti, 1911. október 3. Kedd. EXSSzetésí árak: Helybe» j Égés* éne M K. Vidéken: 16 BL. Szerkesztősig és fedóbívatal: Északkeleti Könyv ntyvnda Szatmárnémeti >&. Tetefoa-száaiy 284. Miodeaceaiű dijak a kiadóhivatalba Nyifttér sora 20 fittéi-. Hirdetések a 9 feitaiSÍÉOZÉS Htja. (V.) A munkapárt, a parlamentben spar lamenten kívüli nyilatkozatok szerint, keresi a kibontakozás útját. Ezen nyilatkozatokból az is megállapítható, hogy a munkapárt a kibontakozás útját a házszabályok erőszakos megváltoztatásában látja. Pedig minden józanul gondolkozó ember belátja azt, hogy, az erőszak nem lehet a kibontakozás, a megoldás módva. Erőszakkal jogrendet, nyugodt, állandó állapotait teremteni nem lehet, nem lévén meg az az alap, a jogszerűség, amelyre az iij épületet fel kell építeni. Minden törvény ugyanis már eleve feltételezi azt, hogy bizonyos jogszerűség, törvényszerűség és forma szerint jöjjön létre. Nem szabad azonban ezen formák között »erőszak«-nek lenni. Mihelyt egy törvény erő szakkal kény szeritettek valakire, az már nem törvény, hanem uralom, parancs, a nagyobb a hatalmasabb részéről. Nem törvény, mert hiányzik belőle a megalkotásnak jog és törvényszerűsége. ! Az erőszak utjain létrejött parancsnak, mondjuk törvénynek érvényességét bárki bár mikor kétségbe vonja ,sőt miután alaptörvé- ruieink szerint az ilyen ukáz, nem »törvény«, annak az engedelmességet mindenki meg is tagadhatja. Az ellenzék mint ennek már számtalanszor kifejezést adott, nem zárkózik el a házszabályok módosítása elől, ha az a valódi nemzeti akaratot, illetve annak szabad nyilvánítását biztosító választójogi reformmal kap csolatban történik, sőt azt is mondja az ellen zék, hogy magát a véderő reform törvényekére emelkedését, ami szükségessé teszi az ellentállást s maga után vonja a kibontakozásnak »erőszakkal való megoldását, nem ellenzi akkor, ha azt a szabadon nyilatkozó nemzeti akarat magáévá teszi. Az egyediül lehetséges megoldási mód amely eg szersmid végleges állapotot is teremt, csak az lehet, ha megoldatik a választójog kiterjesztéseinek kérdése, aztán uj választást {Írnak ki.,<s majd a nemzet (nagyobb rétegének a választásba való bevonásával alkotott képviselőház, határozzon a véderőre form és a házszabályok módosításának kér-: dése felett. Szilágy varmegy e közgy űlésén Br. Wesselényi Miklós koror > ' mondotta el véleményét a kibontakozás felől, közöljük a beszéd idevonatkozó részét, mert igazán velősen jelöli meg az egyedül lehetséges magyar nemzeti álláspontot. Nem tudok elképzelni olyan józan gon- dolkozásu embert, aki normális viszonyok közt az obstrukdót helyeselné. De viszont olyan józan gondolkozása magyar embert sem képzelek, aki a mi adott viszonyaink közt, ezt a most folyamatban lévő tecnikai obstrukdót ne helyeselné, miután, — elég fájdalom, — ez az obstrukció maradt utolsó törvényes védő eszköze ennek a mi rutul kijátszott parlamenti rendszerünknek és papirosalkotmányunknak. A most fennálló választási törvényeink mellett, könnyű szerre! akadnak olyan érdek csoportok, amelyek osztrák érdekek javára ajánlván fel szolgálataikat, bécsi milliókkal, osztrák katonasággal, erőszakkal, tér rorral, hivalalos presszióval, — szintén elég könnyű szerrel — oluan többségeket tudnak összehozni az ország házába, amelyekkel a- tán Becsnek akármit is megszavazhatnak. Éppen ezért uj és egészen más választási törvények kellenek minekünk, még pedig szabadelvű, demokratikus, egyenlő, általános választói es titkos szavazati joggal, — de államiságunk magyar jellegének feltétlen biztosításával. Ha egyenlő és általános lesz a választói jog, akkor, mondhatni, választó lesz az e- gész nemzet, már pedig, még Becsnek megszámlálhatatlan milliói sem képesek megvásárolni egy egész nemzetet. Titkosnak pedig azért kell lennie a szavazásnak, mert éppen e szavazások titkossága által lesz lehetetlenné téve mindenféle I vesztegetés, és azért, mert csak akkor fog felszabadulhatni mostani lealázó állapotából, sok olyan függő helyzetben lévő exisz- tenda, akiket a hivatalos presszió, gyakorta legjobb meggyőződésük ellenére, szokott a szavazó-urnáikhoz kényszeríteni. Csak akkor fogják ők is szabadon követhetni hazafias meggyőződésüket A nemzet akaratának szabadon megnyi- latkoztatása hivatott kifejezője lesz az e- gész ország közvéleményének, ez ellen aztán nincsen és nem lehet obstrukdó. Ez egy séges közvélemény hatalmas nyomása pedig előidézője leend a nemzet és király közötti kölcsönös egyetértésnek, melynek üdvös bekövetkezését már oly rég várjuk és kívánjuk. Ha meglesz a kölcsönös egyetértés, akkor annak is eljön az ideje, hogy, ha úgy tetszik, a házszabályok közmegnjugvásra,- módösithatók legyenek. De addig nem lehet elitélni ezt a mostani obstukciót, sőt inÜncK & Ct>mp egyeüini teljesein kap niiiwirtii jobb vevő, ki nálam áp§t vés*, egy pár cipő sámfát, amely a cipő formáját megteítja. — VaSédi amerikai cifrák! — Szolid árak! — Dos választék! ÖSFELD KEL Deák-tér & merői T t L fiJ 4+M ‘j&L
