Északkelet, 1911. szeptember (3. évfolyam, 178–202. szám)
1911-09-08 / 184. szám
SzafenámÁmeti, 1 § 11. 5. oldal. Paradicsom és uborkatermelésünk fokozásáról. Több millió koronára rugó összeg az évente, a mely a m. kir. országos statisztikai hivatal áruforgalmi statisztikai adatainak tanúsága szerint évente külföldre, legkivált az olasz piacokra vándorol csupán mitőlűnk azért a nagy mennyiségű paradicsomért és uborkáért, melyet évente korai zöldségtermékekért a nagy fogyasztó piacok elliasználnak, holott a korai zöldségtermelés előfeltételei nálunk is megvolnának s ha már éppen az év zordabb időszakaiban egyben- másban ráutaltak is vagyunk egyes zöldség és főzelékfélék behozatalára ellensúlyozóul s a termelő gazdaközönség kárpótlásául, 3z idény alatt legalább oda kellene fejlesztenünk paradicsom és uborka termelésünket, hogy az úgy mennyiségben, mint minőségben, a külföldi nagyobb igényű piacokat is kielégíthesse annyival is inkább, mivel a magyar paradicsomnak és uborkának már is eléggé jó hire van a fogyasztó külföld egyes nevesebb piacain. Ezeket a piacokat tehát igyekeznünk kell nemcsak megtartani, hanem újakkal bővíteni, amit első sorban is azzal fogunk elérni, ha az eddigieknél nagyobb gondot igyekszünk fordítani paradicsom és uborka termelésünk javítására és ebbeli termékeink fokozottabb kivitelére. Hogy ezt a hasznot- hajtó eredményt elérhessük, termelő gazdaközönségünknek kell mindenekelőtt oda törekedni, hogy ezt a két elsőrangú nyári konyhakerti terméküket terméshozamában úgy mennyiségileg mint minőségileg fokozni tudja. Paradicsom termeléssel és nemesbítéssel foglalkozó hazai konyhakertészetünk e téren már eddigelé is bámulatos eredményeket tudott a külföld előtt is fölei tatni úgy, hogy vannak ma már egyes paradicsomfajtáink, a melyeknek termőképessége valósággal fölül- mulhataiian. Persze, hogy a paradicsom növénynek ezt a csodás termőképességét biztosíthassuk, nemcsak a növény és talaja kellő megmunkálására, a fajkiválasztásra s a növény gondozására kell súlyt fektetni, hanem a talaj utján a növénynek is meg kell adni mindazokat a tápanyagokat a melyeket egy igényeiben korántsem csekély olyan növény, minő a paradicsom is, megkövetel. Kísérletek eredményeinek egész sorozata tanúskodik, arról, hogy a dúsan trágyázott, de legkiválóbb mesterséges trágyákkal is megfelelően, ellátott paradicsomnövény rendkívülien bőséges terméshozadéko- kot szolgáltat: minél fogva termesztésen is ez alapon az eddiginél sokkalta jövedelmezőbbé tehető. A paradicsom mesterséges trágyaszerei a foszforsav tartalmú műtrágyák, a kálisók és a kénsavas amonómiák. 100 négyszög méter területén a paradicsomosnak, közepes talajminőség mellett adhatunk: 5 kgr. szuperfoszfátot esetleg helyette 6 kgr. Thommassalakot; 4 kgr. szénsavas amonómiákot és 3 kgr. 40 százalékos kálisót. A mesterséges trágyát a paradicsom elültetése előtt kapja; 4—5 héttel az elültetés után pedig még egy- egy utó trágyázást is adhatunk, a mely azonban csupán kálisóból és chilisalétromból állhat. A paradicsomhoz hasonlatosan tápszükségleteiben az uborka is fölötte nagy igényeket támaszt; úgy, hogy a gazda, a mostani trágyaszük állapotok mellett, ha uborkát nagyobb arányban kíván esetleg kivitelre is termeszteni, ugyancsak bőséges mennyiségű istallóÉ3ZAKKELET Az „ÉSZAKKELET“ egyetlen független politikai napilap e vármegyében. trá gya és komposzt készleteket kénytelen e célra áldozni. Minthogy azonban ebbeli készletei rendszerint szerényebb mennyiségüek, e mellett pedig több más elsőrangú kultusznövénye meliorálásánál is nélkülözhet- lenek ezek, kénytelen egyéb utak-módokhoz fordulni, hogy uborkatermelését fokozhassa, ezt pedig csakis a mesterséges trágyázás növeléseivel képes ma eredménnyel elérni. Az uborka műtrágyázása rendkívüli gondot és körültekintést igényel. Az uborka ugyanis fölötte kényes tulérzékeny növény, amely az erősebb fokú műtrágyázást megsínyli. Mesterséges trágyázása tehát csakis akkor fog eredménnyeljárni ha száz négyzetméternyi uborkásföld területet 3—4 kg. foszforsavas trágyával, 2 kg. kénsavas ammóniákkal és 2 kg. 40 százalékos kálisóval javítjuk csupán. A trágyázás időpontja itt is az elültetés időszaka utóbbtrágyázásul a 40 százalékos kálisó és a chiiisaiétrom szerepelhetnek. Úgy a paradicsomnak, mint az uborkának mos van a főidényszaka s igy ebben az időpontban kívántuk a gazdaközönség figyelmét e két nagy forgalmú konyhakerti termékeink hozadékának emelésére időközben is ráirányítani. Gyulay Károly. Különfélék. Országos vásárok vármegyénkben. Szeptemberll-én Avasfelsőfaluban, Nagykárolyban; 14-én Jánkon, Királydarócon-18.-án Csengerben, Sárközön és Fehérgyarmaton 19.-én Krasznabélteken; 21.-én Erdődön. 25.-én Mátészalkán; 26.-án és 27-én Szat- már-Németiben; 29.-én Kővárhosszuíaluban. Vármegyénk áílategészsége. Lépfene : csenged Porcsalma, Szamosbecs, Szamosdob, fehérgyarmati Cégény 2 u. Kérsemjén t., Turistvándi 1.; nagybányai Kékesoroszfalu; nagykárolyi Kálmánd, Kap- lony nagysomkuti Kővárhosszufalű; szatmárnémetii Sárköz: szinérváraljai Aranyosmegyes t. Nagybánya. Veszettség: avasi Avasfelsőfalu, Bikszád, csengeri Csenger; mátészalkai Olcsvaapáti; nagybányai Alsófer- nezely; nagysomkuti Csőit, Nagynyires. Takonykor és bőrféreg: nagykárolyi Kraszna- szentmiklós. Ivarszervi hólyagos kiütés; nagykároiyi Domahida 2. u. szm. Rühkór: avasi Kotnorzán ló, csengeri Gacsály ló; Pete ló; szinérváraljai józsefháza ló ; Szattnárgörbed ló,. Sertésorbánc: csengeri Gacsály t.; erdődi Erdőd m., Krasznabéitek t„ Oroszfalva; fehérgyarmati Kisszekeres t., Vámosoroszi; mátészalkai Fábiánhnza, Mátészalka. Sertésvész: avasi Kányaháza; Komorzán ; csen- csengeri Nagygéc2 t. Óvári t., Rozsály m., erdődi Krasznasándorfalu, Oláhgyűrüs; fehérgyarmati Gyügye 2 u., Kisnamény t. Kisszekeres t., Turricse t., nagybányai Alsofernezely, Giródtótfalu, Láposhidegkut 2 u.; nagykárolyi Mérk m.; nagysomkuti Hagymáslápos, Szatmárnémetii Egrii 7 u., Pettyén 6 u., Szamoslippó m.; szinérváraljai Barlafalu, 16 u., Pató-háza 12 u. Szamostelek; Nagybánya 3 u.;
