Északkelet, 1911. augusztus (3. évfolyam, 153–177. szám)

1911-08-13 / 163. szám

Vasárnap. HL évfolyam. 163-ik szám. m J/ Szatmárnémeti, 1911. augusztus 13. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Egész évre; 12 K. Vidéken: 16 K. Északkeleti Könyvnyomda Szahnár-Nérneti Nyiittér sora 20 fillér. szám ára: 4 fillér. Kazinczy-u. 18. Tele; on-szám: 284. Hirdetések a legjutánijosabb árért közöltéinek Inf Károlyi és Steniberg gróf afférja. A történelem komoly szavú múzsája — nem szereti a poézist. Mint nagyban gaz­dálkodó csak a nagy neveket, a nagy esemé­nyeket takarítja csűrébe, de a szép epizódo­kat ott hagyja, hogy a regényírók és az áb­rándozó poéták tarlózzák össze. Ültem ennek a múzsának a lábainál hall­gattam komoly szavait a véres csatákról, az összemérkőzött ellenfelek megítéléséről s a hosszú küzdelmek elkönyvett, feljegyzett ered ményeink. De az események lelkét a regény­író színes szemüvegén keresztül, úgy ideali­zálva, megszépítve, mintha melegebbnek ha nem is olyan megközelithetetlenül felségesnek de élvezhetőbbnek találtam. Jókai beszél a kuruc- és honvéd-korszakban egymást kereső leventékről, amint űzik egymást, sarkába lép­nek egymásnak s pártviadalra hívják egy­mást. Egy Ocskay és Ritschán, egy Baradlay és Palwitz alakjában festi meg a nagy csa­I fák egymással vívó, különüggeiket elintéző lovagjait. A seregeik elvonulnak, de egy íisz- I táson mérkőzésre hívják egymást, leszámolni valójukat rábízzák a párviadalok sorsára, a | kardjukra. Ilyenné szeretné tenni Sternberg gróf azt a lovagias ügyet is, melyet mint az osztrák armádia feikinálkozott szárnonlévő lovagja tá masztott Károlyi József gróffal szemben, ki szerinte megsértette, képviselőházi beszédében az osztrák hadsereget, T. i. Sternberg gróf atyja abban szolgált. Két mágnás., Az egyik is, a másik is az u. n. felső tizezer tagja. Mig egy nagy küzdelemben öólre megy 1 egymással a két irány — a íilomilitár és an- jtimilitar — ezek egymással egy pár szál kard, vagy egy pár pisztoly segítségével a- karnának leszámolni. Romon ti kus akarna lenni ez az ügy, de nem lehet. Hamis, tévedt ambíció abajgatía elő. Még az ingatag, labilis párbajokoknál is erőszakosabb, töredezettebb az alapja. Nem szabad, nem lehet megengedni ezt a párviadalt, Az ügy, melyre ráépíteni szeretné Stern- berg gróf, nem az övé. Az már elintértetett. Egy felfele kapaszkodó, tévedt ambíció- nem lehet odadobni egy nemes, nagyra hivottl ifjú élete* — kockázásra. Az u. n. lovagias kötelesség már sok gyásznak, sok szülői bánatnak és nagy em­berértékek tönkre jutásának volt a szülőanja. Vslam, esztelen, vak igazság, valami hamis, de annál követelőbb kötelesség az, a mi eze­ket a kihúzott lovagokat belekényszeríti a kockázásba. Megreszket a lelkem, ha elgon­dolom: mennyi nagy reményű életet fojtott meg a párbaj-igazság. Ez a pokol igazsáa. Hazug és mégis elhivést arrogáló kötelessé­gekkel hurkolja körül á leszámoló feleket. Menniök kell, mert a pisztolyesőnél, vagy a kardvillanásnál rémesebb, gyiikolóbb az a vád, mely szembeállítani kényszeríti a fele­ket. a gyávaság vádja. jaj, csak volna ereje ennek a kedves ifjú mágnásnak felrúgni ezt a veávigyorgó vá­Mikor leszáll az alkonyat Mikor leszáll az alkonyat (iores-gödrös utca sarkon Megállók egy ablakalatt. Mint vlaami sápadt rémek: Azva-fázva elhagyottan Bámulnak rám az emlékek. Sötét sávos függöny mögött Tudtom már nem kandikálnak: Haj! de a föld ide kötött,.. Éjfél elmúlt. És odabenn Másokjára üt az óra— S valakinek acélhaugján Szerelmet vall a Zongora.... Boross Sándor. i Magyar fotográfiák. A HATÁRRENDŐR Az amerikai magyarság előtt nem uj fogalom a határrendőr. Vagy dolga volt vele legalább egyszer életében, vagy a hozzá­tartozóitól hallott valamit róla. Hogy el ne felejtsük tehát, bemutatjuk legújabb fotográfiáját. Kukovecz Nana szegedi festömüvésznö, ki a minap érkezett haza Münchenből ahol művészi tanulmányokat végzett, odautaztában kellemetlen utikalandon esett át, még pedig magyar földön.. Pozsony előtt ugyanis, a mint mondja, bejön a kupéjába éjjel egy ha- ^árrendőr és azt kérdezi, hogy hová megy?- Münchenbe. . — Van-e igazolványa? Kukovecz (Nana Védtelen szerény igények között tud élni, Münchennek is neki mert vág | ni száz koronával s mihelyt pénze van, mind- | külföldre megy, állandóan el van látva kül- ! földi útlevéllel. Azt szedte elő és mutatta meg j most is. A határrendőr áttanulmányozta, majd | u/tána kikérdezte a személyi adatai felől, vé- ! gül pedig kijelentette, hogy Pozsonyban le j kell szállama. Aztán minek? — kérdezte a leány. — Le kell bélyegezni az útlevelét. Nincs ebben semmi kellemetlen, a másik vonattal mehet tovább. A festőnő határozott választ adott, e- i gyebként is szegedi leány, helyén van a ; nyelve. Kálik TT ovarrógép és beszélő-gép jgrammophon) raktára Szatmáron Széchenyi- LrfCt.Ji.lo1 utca a gör. kath. templommal szemben. — Az Eufon tölcsérnélküli beszélőgépyyár kizárólagos egyedüli elárusítója Szatmár Nagykároly városa és vidékeire. — A világ legjobb gyártmányú varrógépeit kedvező részletfizetésre árusítom. Varrógéprész és különösen hanglemezekben a legnagyobb választék a legolcsóbb árak mellett. — A n. é. közönség szíves pártfogását kérve, mély tisztelettel Kálik Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom