Északkelet, 1911. augusztus (3. évfolyam, 153–177. szám)
1911-08-02 / 154. szám
Hl. évfolyam. 154-ik szám. Szatmárnémeti, 1911. Auguszt us 2. Szerda. Hupten: Egész évre: 12 K. Vidéken: 16 K.! Északkeleti Könyvnyomda Szaímár-Németi | Ngüttér sora 20 fillér. Egy szám ára: 4 fillér. Kazinczy-u. 18. Telel on-szám: 284. Hirdetések a iegjutányosabb árért közöltéinek FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. BKirijyxwtac’ sars«esuisruia*íHffl.-f«»íi'at ■v^r* Szerkesztőseg és kiadóhivatal: Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők r.t - um' «••-•r.vv;». IV SÍM»VÍMXU .nsíi&wr.' R?r.j£vft3CMíifiQKdBnTC4KSi I teftraüi sjiís Irta: SZIKLA. Népgyülés volt Budapesten a Tatter- saiíban. Egyes források szerint húszezer ember jeleni meg hogy tüntessen a kormány ellen, a katonai terhek ellen' és az áltajános választói jog mellett. Lelkes és lelkesítő beszédek hangzottak el. Zugó taps és éljen kísérte a tüzessebb kijelentéseket. Aztán jött, a minek — úgy látszik — jönnie keil minden olyan népgyülés után, a melyiken nem Kimen és Tisza, vagy ihletésük másnevü hordozói szerepelnek, jött t— rendőri brutalitás.— Vércsöppek képezik a záró pontokat. as Eddig ez a krónika. Tények egymásmellé állítása, a mint egymásután sorakoznak. Mire ezeken a sorokon megszárad a festék, már a kormány és a mi ma ezzel egy kalap alá esik, az oligarkia sajtója eiraszíja az országot a torzító, a gúnyoló, lekicsinyelő tudósításokkal. Nekünk végtelenül becses ez a népgyülés. Még a függeléke, a kardlapozás is. Az elhullott pár vércsöpp nem hiábavaló. A kis, apró események csak embriók, melyek egy forrongj, vajúdó közszellem izzó melegébe kerülve nagy átalakulásokká, forradalmakká nőhetnek. A paris ijuliusi forradalom intő példa reá. A feszültség, melnek fokozását a hatalom túlkapásai idézik elő, robbanásokban fog kie- gyenliiődui. Nem lehet ma, a világosodó értelmű embereket igavonó barmokká aljasitani. Nem lehet a keveseknek saját önzésükké! megakasztani a megindult nagy . néptörekvést a teljes jogegyenlőség feié, mint nem lehet megállapítani a zugva-bőgve rohanó folyamot egy pár hatalmas gerendával, a mit ui- jáb '•ajfektetnék. Itt nagy kérdésekről van szó. Történelmi | időket élünk. Csak azért nem látjuk a köröttünk tetőigó eseményeket teljes nagyságukban és következményeik messzeségében, mert a közelség rontja arányt megállapító képességünket. Ez a népgyülés csak a kezdet volt. A fővárosok népgyütései vezetnek. Megmozdul a vidék is. És a mai jogrend pillérei megrepedeznek, eltolódnak, a mai hataürnasságok a szóvivők alatt megmozdul a talaj. Elérkezett az idők teljessége. Az az i- rány, melyet az 1848-as törvényhozás, a Kossuth Lajos nagy korába nem férő lelke határozott meg történelmünk számára — a demokratikus, a közteherviselésen, de közjogélvezeten is felépülendő Magyarország felé vezető ösvény most itt áll előttünk ___Hoszsz u bolyongás, útvesztőkben vató tévelygés j után végre a helyes útra találtunk. Most már az a kérdés: vájjon ez a nem-j zet rábízhatja-e magát a Tisza Istvánok gyám | ságára, a virilisek kormányzására és elfogad- j ja-é, magáénak vailja-é azt a politikai törekvést, melyet ezek űznek a nevében sffa mely Ausztria és a dinasztia erőnket meghaladó kiszolgálásában áll, vagy pedig a milliók fel- akarnak szabadulni a gyámság alól és maguk akarják sorsukat irányítani, nemzetük jövőjét megalapozni?... Nem csak társadalmi osztályok vívódása kezdődik i tt, hanem egy nemzet belső restaurációja, újjászületése. A huszadik század levegője sokkal hevesebben áramlik, mintsem a kis királyok, a vicinális törzsfőnökök kis cirkulusait el ne söpörné s a mai közéletünk tengelyét ezekről át ne sodorná a tömeg kezébe. m; A hosszú gyámkodás alól kinőtt a nép. És az igahordözásért a kormány kerekeknél is helyt kér. Szuverén ura akar lenni magának. Íme igy alakul meg a jövő fejlődés két erőkompononse: egyik a vagyon, a név önző hataloméhes ragaszkodása előjogaihoz, a másik a cenzusos jogmegfosztás mellett kivülha- gyott milliók küzdelme önrendelkezési jogukért. Ebben a párviadalban a legnehezebb sze rep a harmadiké: a dinasztiáé. Most belekapcsolja érdekeit a Tisza leikéből ielkezett digarchák felfelé tekintő s lefelé rugdosó érdekeibe, de mi lesz, ha a mai rendet elsöpri az a szélvész, a mely a Tattersaa! porát felkavarta ? Vajha ez az alakulás is olyan volna, mint a reformáció voll a keresztyénség történetében : íerembolná a harcis tekintélyeket, félre lökne minden közbenjárót s közelebb hozná egymáshoz az! a két szivet, a melyik századokon kérészi ül keresve egymást; csak nem tudott egymásra találni. fi magyar királyét és a magyar nemzetét ......... Uj időki Hátha ti hozzátok azt, amit réges-régen várunk: a magyarok husvétját! A cirkusz. A cirkusz gyermekkorom legizgalmasabb és legfájóbb emlékei ébrednek fe! e szóra mint ha ez volna porladozó-gyermekkori emlékeim temetője felett az a bizonyos írom bitáíó angyal, a melyik a feltámadásra fújja a niadót. Izgalmas emlékek, mert valami nagy, beteg, — most már belátom perJíönyvkivonatok alapján leszámítoljuk. IW Kétes követelések behajtását elvállaljuk. Ingatlan IntoStOÄ^gal^iii ipo o 8bbp i Bi bub bs : ■ ■
