Északkelet, 1911. augusztus (3. évfolyam, 153–177. szám)

1911-08-01 / 153. szám

Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELET 4. oldal. előforduló esetekben nyitnak erre tért, pedig épen azoknál volna szüukséges és elkerülhe­tetlen, hogy e célra állandó rovat tartassák fenn. E lap ezen a téren úttörő munkát vé­gez, midőn megvalósítja, azt a régi áb­rándok, hogy naponként közli anyagi és er­kölcsi előhaladásunk érdekében írott dolgo­zatainkat. A sajtó óriási hatalom, óriási tekintély. Befolyását érezteti a politikai élet terén, mi­dőn vagy tiltakozó szavával rettent, vagy egy szent ért elérése érdekében munkálkodik. Felszínen tartja a társadalmat érdeklő kér­déseket, midőn is egységes megállapodások elérése érdekében teret enged a vélemény- nyilvánulásoknak; st. Hiszem, hogy ilyen tekintély árnyékába húzódni üdvös dolog már azért is, mert hatá­sa általános. Szivem mélyéből üdvözlöm a sajtót, mely ami érdekeinknek előmozdítása érdeké­ben immár áldozatot hoz. E lap pedig legyen ami egyik erőssé­günk, midőn érdekeink megvédéséről, jogos kívánalmaink kivivisáról lesz szó. Legyen ez egy erős összetartó kapocs, a különböző nézetek tisztázásának találkozó helye. Magam ez oltárra akarom hozni áldo­zataimat. Hozzátok meg ti is Kartársak úgy anyagilag a lap megrendelése által, mint szellemileg — munkatársságtokkal. Erős a reményem, hogy nem kiáltó szó Erős a reményem, hogy nem kiáltó szói kiáltottam a pusztába! Botrányos egészségügyi viszonyoh Szifiár. A Nagykárolyban megjelenő «Szatmár- megyei Közlöny »-bői minden komentár nél­kül vesszük át az alábbi sorokat. Felhívjuk rá aízilletékes körök figyelmét: «Mint mikor egy tetszeni vágyó öreg kokott legintimebb termében leveti magáról a vattával kibélelt ruhadarabokat, a mürnel- let, az abroncsos czipőket, a tóm űrt, kive­szi szájából a csillogó fehér müfogakat, ar­cáról az izszadság lemossa a festéket és a gyönyörű loknis paróka is a toaletté asztalra kerül, úgy néz ki a büszke és folytonosan a haladásával kérkedő Szatmárnémeti város egészségügye, illetve kórházi ügye. Ezt a vetkőzést nem Szatmárnémeti maga, hanem dr. Blum Ödön m. kir. egész- ségügyi főfelügyelő végezte el, aki hivata-j los vizsgálata után kijelentette, hogy a Szat márnémzmeti kóifház elavult, tüzveszedelmes és szűk. De még más dolgokat is írhat­unk a a petegeknek erről a gyönyörüsé- unk a betegeknek erről a gyönyörűséges hajlékról. A kórházban hatvan ágy van, be­teg pedig állandóan száz-száztiz. A kórház régi, ütött-kopott épület. Folyosói, ablakai szükek, tűz esetén úgyszólván senki sem me­nekülhetne. A férfi sebészeten tizennyolcz be­teg van most, ágy pedig tizenegy! Hárman a földön feküsznek, szalmazsákon, többnek a földön sincs hely. Így aztán három beteg közös ágyban fekszik egy másikkal. A női sebészeten szakasztott azok az állapotok. Csak a terem még kissebb. Tiz ágy, tizen­hét beteg. A női belgyógyászaton «csak» ti­zenhat beteg van a a tizenhárom ágyhoz. De viszont itt ápolnak egy tifuszos beteget. A halottaskamara vakolatlan bódé. A be­járónál van egy kis szoba, amely gondnoki iroda, orvosszoba és betegfölvevő helyiség. De nemcsak a korház ilyen. Ottani la­pok írják, hogy az egész várost szenny és piszok borítja és hogy a lakosság állandó rettegésben van az általános köztisztátlan- ság miat tállandóan fenyegető járványos be­tegségek miatt. íme, igy néz ki Szatmárnémeti köze­gészségügy. A megyeszékhelyre és a pénz­ügyigazgatóságra fáj a foga, mindenáido-j zatra kész volna ezekért, de arra nincs pén- J ze, hogy egy pecsületes kórházat építsen és j hogy utcáit rendszeresen sepertesse.» NAPI HÍREK 2$ Kinevezés. A pénzügyminiszter Mándy Elemér nagykárolyi lakost ideiglenes minősé­gű segélydijas pénzügyi fogalmazó — gya­kornokká a nagykárolyi pénzügyigazgatóság­hoz, — dr. Borodi Béla nagykárolyi és gróf Kuun Károly nagybányai lakosokat, végzett joghallgatókat ideiglenes minőségű segélydi­jas pénzügyi fogalmazó-gyakornokokká ászé kesfővárosi kir. adöfel ügy élőhöz kinevezte. Áthelyezés. A király Marczy Gyula me­zőkövesdi kir. járásbirót törvényszéki bírói j minőségben a beregszászi kir. törvényszék-! hez saját kérelmére áthelyezte. — A vallás- j és közoktatásügyi miniszter Nagy Géza húsz- j ti állami polgári iskolai rom. kath. tanítót j eddigi minőségében a miskolci állami polgá-1 ri fiúiskolához áthelyezte. Alapszabály jóváhagyás. A nagypeieskei önkéntes tűzoltó testület alapszabályát a be- j lügy miniszter jóváhagyta. A szatmárnémeti Énekkar nyári táncmu­latságát a közbejött akadályok miatt nem1 au­gusztus 20-án tartja meg a Kossuth-kerti ki­oszk összes termeiben. Tekintettel ezen körül­ményre, az Énekkar újabb meghívókat fog szétküldeni. Nagykárolyi csendélet. Kimer Sándor nagykárolyi lakos megyei írnok, nagyvigság és zajjal vonult végig a különben csöndes város utcáin. A cirkáló rendőrök csöndre in­tették az éj nyugalmát zavaró embert, aki er­re a rendőröket becsületsértö kifejezések e- gész özönével illette. Ezenkívül állítólag, Qe- lövéssel is fenyegette a rendőröket. Hatósági közegek elleni erőszakoskodása miatt felje­lentetett. A nevelőnő pénze. Vitek Károly nagy­károlyi zenetanárnál alkalmazásban levő Spacek Julia nevelőnő észrevette, hogy a chif ionban függő télikapátja zsebében rejtett 20 korona készpénze elveszett. Miután tudta, hogy pénze a gazdája szolgálatából kilépett Borbás Lajosné szül. Podmaniczki Viktória szobaleány távozásával egyidejűleg tűntél, tehát gyanúja arra irányult. Feljelentését meg is tette a szobaleány ellen, aki azonban a ve­szedelmet megsejtvén, a város területéről is­meretlen helyre eltávozott. Öngyilkos öreg ember. Szi­lágyi György szatmárhegyi vincellér bement a lakása mellett levő prés­házba. bezárta belülről az ajtót kulcs­osai és a padlásgerendára felakasz­totta magát. Régi idő óta gyötöri már csoníszu és más más gyógyíthatatlan lan betegség a 60 éves öreg embert és az indította e végzetes tette elkö­vetésére Juhász legény, szegény ju­hász legény. Burdug Vaszil bikszádi juhász legény nagyon szerette az ő szelíd nézésű juhait. Egyre és nagy gyönyörűséggel legeltette jószágait a gyepen. Így élt ő boldogan. Egyetlen teljesületlen kívánsága mégis volt és pedig az, hogy egy szép érceshangu csengővel díszíthesse, nyájának leg­kedvesebb báránykáját. Megtudta, hogy. Bondrá Aaszil bikszádi lakos birto­kában van egy jóhangu csengő, sőt egynémelyek állítása szerint jóhangu zörgő is. Nem tétovázott a juhászle­gény sakat, hanem kinyitotta álkuícs- csal, inig a háziak a mezőn voltak, az ajtót és ellopott 1 csengőt és 2 zörgőt no meg épen mert keze ügyé­be esett|3 korona készpénzt is. A ká­rosult önmaga indult az elveszett tár­gyak megkeritésére. Fel is találta azo­kat a juhászlegénynél, aki azokat ön­cséplőgépek és ipartelepek részére miniszteri rendeletnek megfelelően, goicsóliiiais kaphatók Hercz Sándor orvosi műkötszertárában Szatülár, v^rofilá'zímelett IfatőszMipk is kötszerek, “

Next

/
Oldalképek
Tartalom