Északkelet, 1911. augusztus (3. évfolyam, 153–177. szám)

1911-08-20 / 168. szám

Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELET 3. oldal. : Modern ruhafestés: bármily divatszinre. £ Ozíetek: Kossuth Lajos-u. 10. sz., Kazinczy-«. t7., Atilla-u. 2. b. és Nagykároly Széchenyi-u. 43. Alap.: 1886 HáHáiPMr Pál lUjlűjCi F til Legszebb ruhatisztitás Vegyileg száraz utón! ladiuma a haza. Ennek erejét fokozzák, fé­nyét emeljék, hatalmát gyarapítsák, hogy majd1 midőn pihentető keblén helyet ad tes­tünk nyugalmának, lelkünket emeljék a re­ménység szárnyain abba az országba, amely­föl csak sejtünk, dé amely felől egy ember sem, egy egyház sem rendelkezhetik, sem úgy, hogy kinyithatná, sem úgy, hogy bezár­hatná, mert az egyedül a mindenható Isten birodalmában vagyon. Az én egyházam érzi, vallja, követi ezt a hivatást. Küzdött érette erkölcsi erőkkel, hittel, tudománynyal, fegyverrel; megszenve- détt érte vérrel. Mi az emberszeretet és ha­zaszeretet próbáját kiálltuk. Minálunk a több békességet soha sem érheti kárhoztatás; sőt azt szolgáljuk, azt ünnepeljük. A harcot nem szeretjük, dé nem is félünk tőle. A seregek urának, Istenének nevében megharcoljuk a békességért bátorsággal s a diadal felől biz­tosak vagyunk; mert a békességért vívott harc tanácsa, dolga »Istentől vagyon; tehát az emberek fel nem bonthatják, hogy ne lát­tassanak az Isten ellen tusakodhi« Kérem és várom, legjobb törekvésemmel azon leszek, hogy az állam a békesség mii- 1 vében segítségre jöjjön; és a felekezetközi bé­kesség alapokmányát: az 1848. évi XX.tör­vénycikket minden vonatkozásában végre- ' hajtva egyenlő és igazságos osztályt szerez' gyermekei között, hogy ne legyen módja el­merülni egyiknek a gazdagságba, másiknak' a nyomorúságba; mely mindkettő kárvallásra szokta vinni az erkölcsöket vagy legalább is ideg mséget és keserűséget szerez a test­vérek között. De maradjunk bár tovább is szegénység­ben, alányomott megkülönböztetésben vagy lépjünk bár be a megszolgált jólét családi otthonába: az uj idők követelményeihez ne­velt papi nemzedékkel, a hitélet mélyítésével, a lelki gondozás hatékony felkarolásával, a történelmi alapok megőrzésével, egyházalkot­mányunknak és intézményeinknek kor és elv- szerü kiépítésével; a lelkészt és világi elem egyensulyos érvényesülésével, az egyetemes papság varázsával; a tudománnyal, aminek levegőt, szabadságot adunk, a hittel, amit az evangéliumból vettünk; a józan erkölcscsel, amit arra építünk és a szeretettel, ami min­dennél nagyobb hazánkat s benne egyházun­kat Isten'dicsőségére hiven szolgálva, bátran megyünk a jövendő elé, melynek reménysé­gét Istenbe vetjük. Ez a jövendő most várakozással néz reám. Igájától nem tartózkodóm. Hozzátört az élet. Küzdelmétől nem vonogatom magam. Benne nőttem fel. Veszedelmétől nem félek. Megszoktam. Töviseit, szenvedéseit elfoga­dóm. Régi ismerősök. Csak egytől félek. A csalatkozástól. Nem a magamétól. Hiszen gyarlóságomat jól is­merem. Hanem a tietektől, akiknek kezébe fe­lettébb való mértéket adótt felőlem a szeretet. oltják a kazánban a tüzet és az ezernyi cél felé rohanó ezer gondoktól kergetett, vagy szines vágyaktól hívogatott embert megál­lítja, pihenésre, veszteglésre kényszeríti a munkás karok összekulcsolódása. Nagyszerű ez az életjeladás. Félelmesa munkáskaroknak nyugalma. Érezzük, hogy a kényelemnek, üzleti si­kernek, a vagyonosodásnak pillérei az izmos duzzadt erejű munkáskarok.. Azokon a verej­tékben fürdő hátakon épül az egyéni és tár- daími nyugalom, jólét, fejlődés. Most Angliában, a munka hazájában mu : tatja meg félelmes hatalmát az elégedetlen j dolgozók egyesülése. Nincs vesztett háború, | a melyik nagyobb, szinte ki nem heverhető, | katasztrofális pusztulással járna, mint egy i- | lyen sztrájk. Kis és nagy érdekek pusztulnak ' bele. Vagyonokat emészt fel. A gyárak kémé­nyei nem füstölögnek. A munkások ismerős csoportjai eltűnnek az igazgatósági irodák elől. Csend, halálos, pusztító csend az egész országban. Csak a felvonultatott katonák töl­tött fegyverei sejtetik, hogy ez a csend fenye­gető. Egyik oldalon a fegyver, a másikon a pihenő, kibocsátott munkáskar.. És ez a le- : tűrt zubbonya pihenő kar olyan félelmetes, hogy éles golyóra töltött puskák határolják a mozgási körét. Az önző munkás-kizsákmá­nyolásra épített társadalom a brutális és go­nosz fegyvererőhöz folyamodik reszkető fé­lelmében. A nagy szolidaritás megosztozik a munkástestvérénék sérelmein, szolidáritásba kergetik a munkás-tartókat is. Igazságtalan, veszedelmes a sztrájk, mint jogszerző fegyver. Kétélű. Csak az lehet a kérdés, merre lehet vele nagyobbat, mélyeb­bet vágni, előre, vagy visszafel. Az igaz­ság, a melyet megszerez, kivívott, kikénysze- ritett, keserű igazság. Ez után sok lépés van még a béke felé. Sok jelentéktelen, számba sem vehető tönkrejutásokkal kell megfizetni érte. Olykor még vérrel is. Jó lesz valami villámháritóról gondbs- kodni, a melyiken a kicsapó, kisülő sztrájk­villámok levezetődnek. Mert ezek igen erős intelmek a munkáskérdés nagyságáról, a mai százalék engedmény. Hasznos meglepetés. százalék engedmény. A nagyön előrehaladt idény következtében, mindennemű nyári cikkeimet in n n ^ Különösen: Fürdő és flotei áruk, szalma és nemerkalapok, tourista és __ 0 0engedménnyel árusítom. te nnis ingek, sport övék, mellények, nyakkendők— még nagyválasztékban Ragályinál. Teíefon ZS6 í ' ' i Dr. Leube német orvostanár Írja: R kli­nikámon szerzett tapasztalatok szerint a ter­mészetes FERENCZ JÓZSEF-keserüvíz biz­tos székelést okoz és semmiféle kellemetlen­séggel nemi jár. Még olyan esetekben is, ami­kor ingerlékeny belek mellett használták, a Ferencz József-vtz fájdalom nélküli székle- I tel idéz elő. — Kapható gyógyíárakban és i füszerkereskedésekben. Ä Szétkiildési-Igszga- i tőség Budapesten. i-----------------------------------------------------------j j A csöndes háború. ji A mióta a római plebejusok kivonultak ■ j a Szent hegyre s Menenius Agrippa híres me ! séjével —- a gyomorról és a tagokról — le- ; vette szemeikről a hályogot, egy sötét, félel- ! mes árny jár a dolgozó emberiség nyomában. ; Ez a sztrájk. Ez a gutaütés a társadalomban. — Fel­mondja a szolgálatot valamelyik szerv és meg | akad1 a vérkeringés, beáll a részleges halál. | Emlékszünk a nagy vasúti sztrájkra. Micsoda nemzeti csapás volt az. A dolgozó munkások ,; rettenetes hatalmára ismertünk benne. Berreg i a táviró és az ország mindén részén mintha ; valami mérhetetlenül hideg levegöáramlás fa- : | gyasztaná meg a kulturális vérkeringést, for- : | galmat, kieresztik a gőzt a mozdonyokból, ki­Menvasszanvi heteng^ék, főzőedényei!, képhereteh, m m vM*™* fegglcsöbban szerezhet be Ml*, Wqjjü

Next

/
Oldalképek
Tartalom