Északkelet, 1911. július (3. évfolyam, 127–152. szám)
1911-07-18 / 141. szám
Szatmárnémeti, 1911. Julius 18. Kedd. Ili. évfolyam. 141 -tk szám. smir is FÜGGETLEN POLITIKA! NAPILAP. ■* ' Előfizetési árak: I Szerkesztőség és .-(.adóhivatal: .llíndenriemü dijak a kiadóhivatalba küldendők ; líelgben: Egész évre: 12 K. Vidéken: 16 K. Északkeleti Köngvngornca Szatmár-Németi i Ngilttér sora 20 fillér. Egy szám ára: 4 fillér. i Kazinczy-u. 18. Teleion-szám: 284. Hirdeíések a legjutángosabb árért közöltéinek egészségügy nagy problémája. Az élet nagy küzdelme egészséges szervezetet követel. A jó és állandó egészség legfőbb és legbecsesebb javát képezi. Ezt tudja, vagy legalább érzi mindenki. Ez a beismerés oka annak az általános érdeklődésnek, rnelylyel az emberiség az elrontott vagy elvesztett egészségének helyreállítását célzó orvosi experimentumokat nap-nap mellett mohón lesi, a feltalált gyógyszerek, illetve gyógymódok megbizhatóságát dokumentálva a gyakorlatban bebizonyítva látni akarja. Ki Írja le a beteg sóvárgó vágyát, mely- lyel az eitünt egészségnek habár lassú, de biztos visszatértét várja, ki festi le a reménység fényében villogó tekintet, rnelylyel az egészség angyalának megjelenését fogadja. Csodálatos, h gy az emberiség javarésze csak a sir szélén fogja fel az élet értékét. Ennek egyszerű oka abban a megcáfolhatatlan élettapasztalati tényben rejlik, hogy minden egyes tárgynak, életszükséglet! cikknek az értékét a megszerezhetéséhez szükségeit nagy fáradalmak, erős küzdelmek szabják meg. Az egészséget is csak azok becsülik meg legjobban, akik azt nehéz •küzdelmek árán szerezték meg ma- iguknak, vagy tudatos onmegtagadá- sokkai tartják fenn. Az élet igazi ér- itékéí csak az erküicsiség magaslatára I emelkedett ember tudja mérlegelni és j felfogni. Nem hiába írom e szócskát ! j „csakis“, mert az emberiség nagy része még manapság nem jutott a jelzett élettapasztalati igazságnak a beisme- ! réséhez, a nagy tömeget még mindig ja régi, elavult, következményeiben veszedelmes nézet mozgatja, hogy reális : értéke csakis az arany, ezüstnek, vagy- I is a pénznek van, mert ezzel értékel- i hetjíik magát az életet, az eszményi (célokat, az ideális javakat az anyag elvi kor nem értékeli és nem is törődik velők. És ebben rejlik roppant tévedése. Mintha vaksággal lenne : megverve, nem látja, hogy a beteg j még milliókkal sein veheti meg elvesztett egészségét, lelke nyugalmát. Az emberiség legideálisabb java az egészség. Nem kapjuk ajándékba, csak az életet ajándékozták nekünk. Ezt kaptuk ingyen. De mi értéke van az életnek, ha nincs meg az azzal járó egészségünk? Az élet igazi élvezete a tartós egészség élvezetében rejlik. És mikor élvezzük az egészséget. Ha az egészségért/igeh> sokat teszünk. Az egészségért tehát sokat kell tennünk és itt a bökkenő. Az emberek i javarésze azt tartja, hogy akkor élvezi i az egészséget, ha az életet élvezi, pe- : dig ezzel egészségét tönkre teszi és | exisztenciáíis tőkéjét felemészti. Az e- gészségnek ilyetén szándékolt íönkre- ; tevése megboszulja magát. Hiszen az életet magát csak az egészséges élvezheti végig. Az egészségért azért kell megtennünk mindent, mert azt minden oldalról veszelv fenyegeti és legnagyobb ellensége maga az élni vágyó ember, aki talán kevesebbet is tehetne az e- gészségért, ha. nem vétene naponkint, sokszor pillanatonkint. Az állat ugy- szólva semmit sem tesz az egészségéért, mert nem is vét ellene. Nem úgy az ember. Egészségét minden oldalról veszély fenyegeti. Minden élethivatásnak megvan a maga veszedelme. Az egészségnek mindenütt van ellensége; a betegség, a halál elrejtőzve leselkednek ajtaja előtt. Mit tegyünk tehát, hogy egészségünket fenntarthassuk? Erre a kérdésre csakis határozott feleletet adhatunk, mely abban kulminál, hogy minden embert nevelés által a gondolkodásnak arra a magaslatára keli emelnünk, ^"tSír&iBájlájer Pál Kézimunkák glassé keztyuk, |as hófehérre::: & bútorok szőnyegek tisztítása. Üzletek: Hossutfí Lajos-utca 10. sz. HaziRczy-utca 17., Stilla-iitca Z. ti. és ffagykároly Szértieuyi-ufca 113. sz. Alapítva 1886-ban. I