Északkelet, 1911. július (3. évfolyam, 127–152. szám)
1911-07-14 / 138. szám
*■ t í 1 % . i " »T. v ■■ -■ ;«Uy ' '•'i/'TM'x&tfUfi III. évfolyam. 138-ik szám. Szatmárnémeti, 1911. Julius 14. Péntek. FÜGGETLEN POLITIKA! NAPILAP. Előfizetési árak: I Szerkesztőseg és kiadóhivatal: ! Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Helgijtn: Egész évre: 12 K. Vidéken: 16 K. Északkeleti KöngvngoracJa, Szatmár-Németi j Nyilttér sora 20 fillér. Egg szám ára: 4 fillér. Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. j Hirdetések a leg jutányosabb árért közöltéinek Irta: SZIKLA ugyan Golgothánk-e nekünk, melyen meghaltunk a feltámadás reménye, hite nélkül, — vagy nem tudott le- igázni a hosszú küzdelem s ma is önmagunkkal rendelkezni tudó, élni akaró és saját céljaink felé haladni törekvő szabad nép vagyunk? Az a kérdés: vájjon az a pár száz ezer részint alkohollal részint ropogó bankóval, vagy a kenyérbilincscsel (!) \ megnyomorított, szerencsétlen magyar, a kik Kimennek, a császári politika lemez inkarnációjának helyet, levegőt, ! sőt talajt adott a magyar nemzet ; templomában, maga az egész nemzet templomában, maga az egész nemzet volt-e mert ha igen, akkor a Khuen diadalára már küldhetik a pártklubban a pezsgőket. De ha nem, ha kétségtelenné válik, hogy van egy más ma- ígyar nemzet, egy igazi, haladni akaró és függettenségéhez imádatos szeretemmel ragaszkodó nem hivatalos , ifju-magyar nemzet a melyiknek jogait leiitta, eladta a hivatalos, akkor az a kecskeméti földrengés ennek a másik, hivatalosan elhalgatott, a Burg- í bán tudomásul sem vett ifjú igazi magyar nemzetnek felébredését jelenti! Ez az örökségéből kitagadott, bárgyúnak tartott ifjú jön most szá- ' mohkérni jogait, jön félelmesen nagy erejével kiűzni, kikorbácsolni a kufá- rokat a nemzeti önállóság, szabadság, nemzeti verejtékből épitett dunaparti templomából! . . . . Junktimot sem Khuen, sem a függetlenségi vezérek nem köthettek a véderőjavaslatok és a választói jog között. Nem voltak rá illetékesek. Megcsinálta a junktimot az élet. De nem azt az alkun alapuló junktimot, hogy vagy lesz véderő reform s akkor lesz választói reform is. Óh nem! Ez bűnös, gonosz volna. Hanem a véderőjavaslatok és a választói reform között olyan a junktim, az összefüggés, mint a hold és a nap között. Khuenék most mig az éjszaka tart, a holdat akarják imádni, de jő a reggel, itt a nap: a népakarat, a melyik elfogja homályositani a holdat: a katonai javaslatokat! Ha egyszer felragyog a nap, elfog sápadni — mint a Khuen orcája — a politikai horizontra tolakodó hold, de elfog csittulni a dene- vérsipongás s a sötétség eltűnik minden pereputtyával. Ez az igazi junktim, hogy midőn papíron a véderőjavaslat, a császári akarat fekszik a Ház asztalán, a bátor lelkekben, a szavakban a nép jogai szólalnak meg. A nép a teherhordó, hasznos és bárgyú nép jön — ítélni; de benne és vele az elárult magyar nemzet jön számadásra. A véderőjavaslatok hangzatos neve alá rejtőző gyilkos merénylet igy válik nyakkendő vásár, a K&ÜIDOS-féie Divatudvarba KAZÍNCZY-UTCA 4. SZÁM legújabb diaboló csokor és magánkötő drb. 50 fiii. 1000 drb. nehéz selyem magánköfő alkalmi vétel drb. S kör. 500 drb ocassio „ „ előbb 5., most í$ kör. csak e hé végéig. A természet beszél. Mintha a nagy változásokból az Isten szava csendülne ki. Int vagy fenyeget a kecskeméti földrengés? Talán az alvó daliák, a porladozó hősök mozdulnak meg bent a föld alatt, hogy megrázzák a földet, felébresszék langyos, alkuvó, pihenni vágyó törpe utódaikat? Talán a közelgő dicstelen rabság a nagy nemzeti öntemetés előtt felzug a kecskeméti rónák alatt pihenő honvédek moraj ló tiltakozása ? Mi volt ez? Koporsóra hulló göröngyök zuhanása, vagy a messiási sirt fedő kő legördülése. A nagypénteki megváltó halált kisérő földreszketés visszatérése volt-é vagy egy husvét, egy nagy feltámadás bevezetése, midőn halott küzdelmek, halott törekvések, halott, meggyilkolt elárult nemzeti eszmék támadnak fel halottaikból s jönnek számadásra, viadalra? . . . Most már elfog, el kell dőlnie a nagy pernek mely négyszáz esztendőn keresztül fölyt és ma nincs benne Ítélet? Az a kérdés: vájjon ez a nemzet elvérzett-e végkép az osztrák hadakkal vívott nagy küzdelmeiben, Nagymajtény Világos és Arad csak^
