Északkelet, 1911. július (3. évfolyam, 127–152. szám)
1911-07-30 / 152. szám
Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELET 7. oldal. Különfélék. Országos vásárok vármegyénkben. Julius 31- ikén Nagypaládon. Angusztus 1-én Krasznabélteken, 8.-án Aranyosmegyesen, Nagyecseden. 14.-én Avasuj- városon; 16-án Nagysomkuton: 18-án Csengeren, Er dőszádán; 21-én Nagybányán. Vármegyénk állategészsége. A száj és körömfájás még mindig terjedőben van; az elmúlt héten 168-cal szaporodott a fertőzött községek száma. A vásárok bezárva. A vész megszűnésének idejét még hozzávetőleg sem tudhatjuk. Más betegségek következőleg állanak vármegyénkben : Lépfene: avasi Lajosvölgyhuta; csengeri Szat- márököritó, fehérgyarmati Cégény 2 u. Fehérgyarmat t. , Turistvándi 1.; mátészalkai Vitka t.; nagybányai Alsófernezely 2 u.; nagykárolyi Genes 'tt., kismajtény 1.; szinérváraljai Apa 1. Veszettség: avasi Bikszád, Mózesfalu; nagykárolyi Mezőierem, Penészlek; nagysomkuti Nagysomkut Szatmárnémeti Kakszentmárton; szinérváraljai Apa 1 Borválaszut. Takonykór és bőrféreg: nagysomkuti Kővárremete. Ivarszervi hólyagos kiütés: Nagykárolyi Doma- hida szm. Rühkór: avasi Komorzán ló, csengeri Gacsály ló; Pete ló, Vetés ló; fehérgyarmati Kölese ló; mátészalkai Mátészalka ló, Vitka ló; nagybányai Zazár ló; nagysomkuti Fehérszék ló ; szatmárnémetii Sárköz, szinérváraljai józsefháza ló. Sertésorbánc: csengeri Gacsály t.; fehérgyarmat; Vámosoroszi; nagykárolyi Domahida t. Sertésvész: avasi Kányaháza; ^Komorzán; csen- csengeri Nagygécz t. Óvári t., Rozsály m., Vetés t; erdődi Láphegy 4 u., Oláhgyürüs jfehérgyarmati Gyü- gye 2 u., Kisnamény t. Turricse t., Zsarolyán 2 u., mátészalkai Nyírcsászári m.; Nyírmegyes t.; nagybányai Ládoshidegkut 2 u.; nagykárolyi Csanálos 14 u. , Mérk m.; nagysomkuti Somkutpataka, Számos- lukácsi t.; szinérváraljai Barlafalu, Szamostelek, Szinér- váralja; Nagybánya 3 u.; Nagykároly t. Szatmári állatvásár száj- és körömfájás miatt zárva. Tehenészetekben a tejszállitásnál nagy gondot okoz a tej lehűtése, főleg nyáron, a jéghiányban. Némileg apasztjuk e gondot, illetőleg jobban lehűtjük a tejet, ha a hűtővízbe sót teszünk, mert ez a felolvadáshoz igen sok hőt köt le a vízből és ezáltal hidegebbé teszi a vizet. E célra azonban a rendes konyhasó igen drága, hanem az olcsóbb ipar-sót kell használni, melynek métermázsája 2 kor. 37 fillér. A. Állatok itatása vasúton. A kúria legutóbb elvi határozatként kimondotta, hogy az 1888. VII törvénycikk végrehajtására vonatkozó 10000—88. sz földmi- velésügyi min. rend. 85. §-a szerint a vasnt a szállításra átvett sertéseket minden 24 órában megitatni tarz tozik ; ennekelmulasztása tehát vétkes gondatlanságát megállapítja, mely alól a forgalom nagysága, gyorgj- sága, vagy tévedés nem mentesítheti. Ennek következményeiért a vasút teljes kártérítéssel tartozik, noha a áru átvétettett (Üzl. szab. 90 §-a.) Az „ÉSZAKKELET“ legalkalmasabb hirdetések közzétételére. Hs sznavehetetlen szőlőmoly irtó szerek. Jab- lonovszky József, a rovartani állomás igazgatója figyelmezteti a szőllőbirtokosokat, hogy az utóbbi időben egyes hazai és külföldi cégek, a birtokosok címjegyzékét megszerezvén, hangzatos reklámokkal ajánlják szereiket, melyekkel — mint bebizonyosodott — annyi eredményt sem lehet elérni, mint a szakemberek által eddig ajánlott szerek és ejjárásokkal. Óva inti tehát a szőlősgazdákat, nehogy felüljenek az ügyes reklámnak és leveleknek, mert ezen szerekkel úgysem érhetik el céljukat. Országos sörárpa- és komlókiállitás Budapesten. Nagyban készülődnek az ország sörárpa- és komlótermelői az O. M. G.E. által Budapesten rendezendő országos sörárpa- és komlókiállitásra. Legutóbb az Erdélyi Gazdasági Egyesület határozta el, hogy a maga hatáskörében mindent el fog követni az iránt, hogy az erdélyi termékek kellő számú mintákkal szerepeljenek a kiállításon. A középponti előkészítő munkálatokat Jeszenszky Pál kir. tanácsos, ügyvezető titkár és Fabriczius Endre segédtitkár végzik, kik ismételten figyelmeztetnek a szeptember 1-i határidőre, a mikorra az összes árpa- és komlómintákat be kell küldeni. Állategészségügyi évköny az 1907. évről. A földmivelésügyi miniszter kiadásában megjelenő Állategészségügyi Évkönyvnek 21. évfolyama most jelent meg. Részletesen foglalkozik a 173 oidara terjedő könyv az állatorvosi szolgálattal és a különböző beosztásban működő állatorvosok illetményeivel, melyet táblázatos kimutatásban vármegyénként közöl. Foglalkozik az 1907. évi állatszámlálással, az előfordult hivatalból kimutatandó állati ragadós betegségek terjedésével, az állategészségügyi intézményekkel, az Ausztriai-Magyarországi és a vámküiföldi állatforgalommal. Végül magában foglalja az 1907 évre kiadott állategészségügyre vonatkozó földmivelésügyi rendeleteket. Az évkönyv szerint az állati ragadós betegségek közül a 1907. évben az 1906-iki évhez viszonyítva, a lépfene, veszettség, száj- és körömfájás, juhhimlő (leginkább Erdélyben), rühkór, sertésvész és kolera nagyobb számban fordultak elő. Kevesebb állat betegedett meg: takony- kór-, sertésorbánc- és bivalyvészben. Állami kártalanítás fejében 1907-ben a hatóságilag leölt állatokért ösz- szesen 38,549 K. fizettetett ki. 1907-ben a szarvasmarhák forgalma kivitel tekintetében csökkent, bevitelben pedig emelkedett, juhok, kecskék kivitele emelkedett, behozatalok csökkent. Lovak és sertések ki- és bevitele szintén csökkent. Gazdakörök beadványainak bélyegmentes- sége. Többször megtörtént, hogy a pénzügyi hatóságok megleletezik a gazdaköröknek miniszteri jóváhagyás végett benyújtott alapszabályait azért, mert bélyeg nincs rajtuk, szükségesnek tartjuk olvasóinkat felvilágosítani, hogy ez a leletezés a pénzügyi közegek tévedésén alapszik, mert az 1869. évi XVI t.-c. 3. §-a értelmében a gazdasági egyleteknek hatóságokhoz benyújtott peren kívüli beadványai bélyegmentesek. Ezért ajánlatos, hogy minden egyes alkalommal megfellebbezzék a gazdakörök az illeték kivetését és pedig a fenti törvényszakaszra való hivatkozással. A közös legeltetés szabályozása. Fölmerült esetbői kifolyólag elvi jelentőség határozatában mondotta ki a földmivelésügyi miniszter, hogy a közös legeltetés szabályozása nemcsak az osztatlan közlegelőkön, hanem az ugar és tarló területeken is szükséges.
