Északkelet, 1911. június (3. évfolyam, 104–126. szám)

1911-06-15 / 115. szám

Ili. évfolyam. íí5-ik szám. Szatmárnémeti, 1911. junius 15. Csütörtök. PQ7 Ä uun Su9m#%IV1VIibIIu FÜGGETLEN POLfTÍKAI NAPILAP. S’ < t% "“** Előfizetési árak: Szerkesztőség és kiadóhivatal: [ Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Htijlto: Egész évre: 12 K. Vidéken: 16 K Északkeleti Könyvnyomda Szatmár-Nérneti | Ngiittér sora 20 fillér. Egy szám ara. 4 fillér. Kazinczg-u. 18. Telefon-szám; 284. Hirdetések a legjiitányosabb árért közöltéinek —— Miért nem vagyunk az ipartestület hívei. Most újból megindult egy áramlat, a- melynek kifejezett célja, hogy tüzzel-vassal kierőszakolja az ípartestület megalakítását, s ezáltal egy kimondhatatlan szép jövőt te­remtsenek kizárólag azoknak az iparosok­nak a számára, akik eddig., mint ipartársu­lat anyagi, tőkét nem gyűjtöttek, akik ríyii- vdn az iparhatóságnak eddigi működésével ok nélkül elégedetlenek, akik a mindenkori kormány meggyőződésben rendíthetetlen tá­mogatta, akiknek az ípartestület részint ex- isten thft ad, részint pedig sí uccura állást el­foglalván, már meglévő jövedelmeiket sza­porítja. Komoly, célirányos működést az iparo­sok eddig még nem szanált sérelmeinek or­voslását, nélkülözhetetlen szükségleteik kielé­gítéséi ettől az ipartestülettől nem várhatjuk, a motívumok, amelyek a szatmári ipartes- És méltán. Különösen azért nem, mert azok tűiét megalakításánál szemmel láthatólag sze­repelnek, nein olyanok, akik a polgárság e- gyetemé iek gondolkozásából, fakadnak. Mielőtt a részletkérdésekre áttérnék, — constatsálni kívánom, hogy az ipartörvény az 1884. XVII. t.-c. alkotta meg úgy az ipar- testület fogalmát. Módot adott a törvény ar­ra mái akkor, hogy az ipartársulat a2 ipar­testületbe beolvadjon még pedig olyképen, hogy az általános ipartestület megalakítása Irta: Dr. Sfidy Tibor. cara intenzív ipari fejlődés, a vérkeringés — lanyha s anyagi gyarapodás nemcsak hogy nem tapasztalható, hanem az ipartestüké ál­landóan anyagi tárnogatsra szorul, kevésnek bizonyulván a 4 -5 K tagsgidijakból, 20 K beiratási dijakból valamint a szegődések s felszabadulások alkalmval az iparosok részé­ről fizetendő dijakból előálló pénz. Nem is kívánja az ipartestületnek megr ! alakítást csak az az iparostársulat., amelyik anyagival nem rendelkezik. Így az ipartes­tületnek miként a múltban, úgy a jelenben is főkép a csizmadia, gubás, szűcs, szabó, tímár ipartrsulatok az ellenzői, mert sejtik, hogy sokáig egyms mellett nem működhet­nek s a vagyontalan ipartestület legfőbb cél­ját előbb avagy utóbb az fogja képezni, hogy a társulatok vagyona beolvadjon a tes­tület vagyonába s ha ez elöli an a, akkor a társulat megszűnik, felszívja annak minden előnyeit a testület, denikve elöáJlana az a gyakori eset, hogy az ipartestület, hogy úgy mondjam, kiirtja az ipartársulatot, hogy az­tán hol jól, hol rosszul céljnak élhessen. S bár concendlom, hogy az jpartestylet megalakitásval nem jár feltétlenül az ipar­társulatok megszűnése, de gyakon eset, s minden esetre olyan, hogy 80 százalékban bekövetkezik. A törvény szeneméből ez ki­olvasható, a gyakorlati élet mellette tanús­alkalmával, — hogy a törvény szavaival .él­jek — az elsőfokú iparhatóság felhívja az illető helyen eddig is működött és képesí­téshez kötött iparosokból álló ipartársulato­kat, hegy az ipartestületekbe olvadjanak. Az ipartestületek azonban csak helyenkint ala­kultak meg s ott, ahol megalakultak, sem fejtettek ki hatásosabb működést, nem vál­tották be a hozzájuk fűzött reményeket s ! ez az okú, hogy Szatmáron is mnidig meg- I hiúsult az ipartestület megalakítása a képe­sített iparosok komoLy ellenállása miatt. Hiszen ha közszükséglet indokolná az ipart es tűm megalakítását, akkor annak meg­alakítását a törvényhozás nem bízná az ipa­rosok kénye kedvére, hanem kötetezőleg, nem csak a fogalmát adta volna, de igenis, mint egy olyan intézményt, mely az iparosok ér­dekeit karolja fel, törvénynél fogva gene­rálisán megalkotta colna. És mi történt, 25 esztendőnél több múlt el. Szatmáron ipartes­tület nem volt, nincs s ha az iparosok zöme ma is így akarja, nem is lesz. Lám csak Szatmár mégis büszke lehet iparra, iparo­saira egyaránt, az ipartestület hinya nemj vált htrányára, nem volt kerékkötője a haa- labásnak, fejlődésnek, míg Nagykroly váro­sában, ahol az ipartestület megalakult s ma­gába olvasztotta az ipartrsulatokat, koránt­sem tapasztalható az a rohamos s annak da­Kristály gázmosó gyár legszebben mos, vasal és tisztit ~^g Gyártelep; Szatuár-Németi Köksey-utca &. szám. — Fö&ciet: Kaziaczy-utca 11. szám. I/nljf/ I o J/sq aarrégép és beszélő-gép (grammophon) raktára Szatmáron Szécfcenyi- rkullh LdJUo utca a gör. katli. templommal szemben. — Az Eufon tdlcaérnélkfili keazélögépgyár kizárólagos egyedüli elárusítója Szatmár Nagykároly városa és vidékeire. — A világ legjobb gyártmányú varrógépeit kedvező részletfizetésre árusítom. Varrógéprész és különösen hanglemezekben a legnagyobb választék a legolcsóbb árak mellett. — A n. é. közönség szives pártfogását kérve, mély tisztelettel Kálik Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom