Északkelet, 1911. június (3. évfolyam, 104–126. szám)
1911-06-14 / 114. szám
Szatmá (Kéned, 1111. ÉSZAKKELET 5. »Mal. A tömöritő gép alkalmazása homok talajokon. Egy 200 holdas kicsiny birtokom van az esztergomi határban, a mely jóformán teljesen futóhomok, s csak a múlt évben kezdtem meg az újabb mezőgazda- sági elvek szerint megjavítani. Mindenféle zöldtrágyákat használok ott a melyek eredményéről más alkalommal számolok be, most csupán a tömöritő gép hatására akarom ráterelni gazdatársaim figyelmét. A mint közismert dolog, a tömöritő 10—17 egymás mellé sorakozott s egy közös tengelyre szerelt, élben végződő kerékből áll, mely kerekek egymástól 4 ujjnyira vannak. E géppel ha végig megyünk a felszántott homokon, annak felületét bár lazán hagyja, de 3—4 ujnyira a föld felszíne alatt annyira megtömöriti hogy a homokba többé be nem süppedünk. E tömöritő gép munkájának hatása feftünő, csak fél akkora termés ígérkezik azon a területen a mely tömörítve nem lett, szemben azzal a mely tömörítve lett. Különösen feltűnő hatása van a rozsnál mely tudvalevőleg üllepedett talajt kíván, nem kell tehát a talaj üllepedésére hetekig várakozni, hanem ha a szántás után tömöritő gép jár, azután pedig borona, azonnal be is vethetjük. E tömöritő azonban úgy látszik nemcsak azért kedvező hatású, mert utánna a rozs vagy más mag üllepedett talajba kerül, hanem kedvező hatása van a homok talajakon különösen azért, mert a talaj víztartó képességét rendkívül fokozza; a homok nem szárad úgy ki mintha tömöritő és boronával nem járattuk volna meg, s igy az ilyen talaj a növényt bővebben látja el még szárazság idejében is vízzel. A talaj nagyobb víztartalmának ismét az az előnye, hogy az alkalmazott műtrágyákat sokkal jobban oldja fel mint a száraz talaj, a növények tehát kizárólagos műtrágyázás esetén is bővebben táplálkozhatnak, gyorsabban fejlődnek, s nagyobb szemtermést hoznak. Én a múlt évben mindenütt káliszuperfoszfátozott és tömöritett talajba vetettem rozsot, csupán egy holdnyi területet hagytam műtrágya és tömöritő nélkül, s a különbség a tömörítés és káliszu- perfoszfát javára olyan nagy, hogy a közelgő vetési idényre minden gazdatársamnak a legmelegebben ajánlhatom, hogy szerezzen be tömöritő gépet, alkalmazza azt mindenütt, azon talajait pedig a melyek istálló trágyával régebben lettek ellátva, lássa el káli-szuperfosz- fáttal is. 2 q-át alkalmazva kát. holdanként. K. A gyümölcsfeldolgozó gépek kikölcsönzése. A gyümölcsértékesítés előmozdítása céljából egyes oly községeknek, valamint egyleteknek és szövetkezeteknek, melyek a folyó évben nagyobb gyümölcstermést várnak, s azt friss állapotban értékesíteni nem tudják, másrészt pedig anyagilag nincsenek abban a helyzetben, hogy gyümölcsfeldolgozó gépeket maguk beszerezhessenek, hajlandó vagyok a rendelkezésemre áiló „Simon“- féle cidermalmokat, a „Mabille“-féle almaborsajtókat, a „Ryder“-féle amerikai vándoraszalókat, valamint a „dr. Győry“ által szerkesztett és talyigára szerelt szeszfőzőkészülékeket 3—6 heti használatra ingyen engedélyezni, ha eziránti kérvényeiket legkésőbb julius hó 10-ig hozzám beterjesztik. Megjegyzem ezúttal is, hogy a szeszfőző készüléket borseprő és törköly lefűzésére egyáltalán nem engedélyezem. A kikölcsönzött gépek szállítási költségeit az érde- I keltek tartoznak viselni. A használatra kiadott gépeknek használható és ép állapotban az engedélyezett határidőre való visszaszállításáért az illető községek és szövetkezetek anyagi fele- j lősséggel tartoznak. Tekintettel a rendelkezésem alatt álló gépek és eszközök aránylag korlátolt számára, már eleve is figyelmeztetem az érdeklődő községeket és szövetkezeteket, hogy azokat első sorban oiy vidékeken levő községeknek és szövetkezeteknek fogom rendelkezésére bocsátani, amely vidékeken tényleg tömeges és friss állapotban nehezen értékesíthető gyümölcstermés várható. Budapesten, 1911. évi május hó 31-én. Aí. kir. földmivelésügyi miniszter. A ragadós száj és körömfájás hazánkban ismét terjedőben van, a múlt heti hivatalos kimutatás- ; sál szemben a héten újból 206 község lett fertőzve. Mint I biztos forrásból értesülünk Szatmárnémeti szab. kir. városban, hol a szarvasmarhák több mint két harmada most keresztül ment a járványon a javulás oly gyors, hogy a jövő hó közepe táján a vásár valószínűleg megnyitható lesz. A tojások osztályozása. A tojás minőségét gyertya- vagy lámpaláng segélyével határozzák meg, úgy hogy a tojást a láng és szem közé tartjuk. Ha a láng a tojáson teljesen tisztán átlátszik, a tojás még jó, azaz belseje még nem kezdett szétbontani, sőt nem is annyira állott, hogy az állott iz rajta érezhető legyen. A legjobb az, mely oly tiszta, mint az üveg s felrázva is ilyen marad. Ezután következik egy másik osztály. Ide tartoznak azok, amelyek teljesen tiszták ugyan, de rázáskor belsejük a héjhoz vérődik: ezek jók ugyan, de kissé állottak, bár ezt izükön észrevenni nem lehet. Ezután jönnek azok, amelyeknek belseje oly erősen verődik a héjhoz, mintha egy ólomdarab volna benne. Ezeken már érezhető az állott iz, bár megehe- tők s ha héjukat feltörjük, úgy találjuk, hogy a tojássárga a fehérjével összekeveredett. A negyedik osztályban azon tojások soroztatnak, a melyekben a láng előtt egy felhő látszik, mi azt mutatja, hogy a sárga rothadni kezd: ha pedig az egyik végén látszik egy felhő, az azáltal idéztetett elő, hogy a tojás sokáig állott egyik végén és a tojás sárgája azon végére sülyedt le. Ezeknek már sajátságos izük van, mely mellett még meglehet őket enni, bár az ember jobb szeretne helyettük frisseket. Ez a tojás jóságának legutolsó foka, ezután már rossz és végül az igen rosszak következnek. A rossz tojás belsejében egy borsónyi tintafekete folt látható, mely a még rosszabbnál nagyobb; mig végre az igen rosszán semmi fénysugár nem hatol át, éppen“ugy, mintha egy darab szenet tartottunk volna a lámpa elé. Ennél már csak azon tojás rosszabb, mely érintésre pisztolylövéshez hasonló durranással reped szét és oly szagot terjeszt maga körül, melyet minden ép orrú ember annyira kerül, amennyire csak lehet. Az „ÉSZAKKELET“ legalkalmasabb hirdetések közzétételére.
