Északkelet, 1911. június (3. évfolyam, 104–126. szám)
1911-06-25 / 123. szám
Sza tm árnémeti, 1911 ÉSZAKKELET 2. oldal. Somlyay Áruház megyT: lllíjil«8|jy©llll MU»ÍmhS& Ita Henrik, P!ess Vilmos kalap gyárosok egyedüli lerakata, Borsalinó és Angol kalap újdonságok, úri fehérnemüek mérték szerint készíttetnek, óriási választék divat nyakkendőkben, angol bőr, és flór keztyiik, séta pálcák, harisnyák, bőr, szivar szivarka pénz és visít tárcák, stb. az előre haladt idény miatt Panama és nemez kalapok leszállított árban. (Panama kalapok tisztítása, gyorsan eszközöltetik). Női kézi táskák keztyiik harisnyák, fűzők, napernyők sapkák és minden divat újdonságból nagy választék. Külön osztály női Blous, Pongyola és jouponokból. MODERN RÜHAFESTéT p)A|LEGSZEBBßüHÄTISZTITAs"' BÁRMILY DIVÄTSZINRE. VEGYILEG SZARAZ ÜTŐN! Üzletek: Kossuth Lajos-utca 10. szám, Kazinczsj-utca 17., Atilla-utca 2. b. és Nagykároly Széehenyi-utca 43. szám. Alapítva 1886-ban. iipartársuiat vagyonát felszívja az ipartestület. Nemcsak azért, mert az uj ipartörvény javaslata halált mond az ipartársulatokra s azokat az ipartestület vagyoni forrásául jelöli ki, hanem azért is, mert taktikával módjával lesz az illetékes faktornak a vagyoni beolvadást épen úgy kieszközölni, mint most az ipartestületet megalakítani. T. i. Szatmáron circa 1200 képesített ipa ros van, ezekközül azonban sajnos az iparkamarai lajstromban csak 600—650 van felvéve. A többiről addig szó sem lesz, amig az ipartestületi tagsági dijakat, meg 20 kor. beiratási dijat be nem szedik. Akkor fogják a lajstromot kiegészíteni, holott most kellene. Akkor fobják sok iparosnak megmondani, hogy ő is szavazhatot volna. Akkor fog kitűnni, hogy az ipartestület megalakítása mel lett nem 400—450, hanem 800—850 voksot kellett volna leadni. Ha pedig ez igy van, könnyen feltételezhető, hogy annak idején, amikor a vagyoni beolvadást forszírozzák, a kétharmad többséget hasonló eszközökkel fogják megszerezni. Hába van az aláírási ivén, hogy vagyoni beolvadásról, most nincsen szó, ez nézetem szerint nem bir kötelmi jelleggel s igy értéktelen. De viszont az természetes is, bocsánat a hasonlatért, hogyha jóbarát képében tolvaj jön hozzám, a közeledésnél elhallgatja lopási szándékát. Nem látom beigazoltnak, hogy az Ipartestület megalakítását közszükséglet indokolná, mert ebben az esetben 26 év óta már régen meg kellett volna csinálni. De tegyük fel, hogy halaszthatatlan szűk ség indokolja az Ipartestület megalakítását, elvégre én tiszteletben tartom ezt a felfogást is, akkor miért nem nyújtanak módot minden képesített iparosnak a szavazásra, jogainak gyakorlására miért nem szólítják urna elé? Miért n em szavaztatják le azokat az iparosokat is, akiknek ellenkező véleményük van? Akkor tűnnék ki, hogy vájjon csak én ellen- zem-e az ipartestület megalakítását. Én különben nem ellenzem, ellenzi a polgároknak egy tekintélyes része, az a része, amelyik már akkor is ellenezte, amikor én a gymnásium udvarán labdáztam. Azért ez a polgárzág tekintélyben, vagyonban, ismereteiben gyarapodott s nemi ehet rajok fogni, hogy elmaradottak. Tankóczi Gyula főkapitány iur igenis mindig a legnagyobb tapintattal kezelte az iparosok ügyes-bajos dolgait, volt s van érzéke hozzá. Természetes, hogy ő a polgárok tö- rekvéseitfi em fogja letörni, a törvény keretén belől az érvényesülésre alkalmat nyújt nekik s igy az Ipartestület megalakítását sem bánja, mert ezáltal az ő munkájából is átvállal az Ipartestület egy meglehetős fáradságos funkciót. Azzal hiába áll elő Dénes Sándor barátom, hogy az Ipartestületet sok helyen megcsinálták, mert viszont nagyon sok helyen érthető okokból meg nem csinálták meg. Lám, lám az esküdtszéki intézményt a törvény hozta be, még sem vált be. Nincs nekem kifogásom az ellen sem, hogy az Ipartestület ügyeit választott tisztviselők intézzék, de igenis leszögezem azt a tényt, hogy azok korteskednek, fáradnak, cikkeznek nagyobbrészt, — tisztelet a kivételnek, — akik némi konchoz akarnak höozzá- jutni. Ezeknek az uraknak annyiban igazuk lehet, hogy boldogulni fognak, de lázas tevékenységükkel azt árulják el, hogy az ipartestület nekik másodrendű kérdés, első az állásba jutás. Egyik lelkes propagálója az Ipar- testületi eszmének be is ismerte előttem: u- ram, nekem kilátásba van helyezve egy állás. Beismerte már maga Dénes Sándor barátom. Emlékezzék csak, hogy a jegyzői álbánom, ha megválasztják a 2000—2400 ko- lásra kacsintgat. Mondtam is önnek, én nem rónával dotálandó jegyzői állásra, külömben erre meg sem kérdeznek s ha tennék, sem lenne ellene kifogásom, ügyes ember maga, felismertem én a tehetségét még gyermekkoromban, amikor instruktornak választottam, lássa csak, úgy megtanított deklinálni, hogy most együtt deklinálunk. De azt nem tételeztem fel önről, hogy az én cikkemből a Vagyoni érdek sugallatát olvassa ki. Hát egy pár nap alatt ide jutottunk? Tudja ön nagyon jól, hogy a csizmadia gubás Ipartársulat 20—20 korona tisz- teletdijjal honorálja az ügyészét évtizedek óta. Hát ezért lennék ellenlábasa az Ipartestületnek? Oh, nem! Ugy-e ön sem azért a jegyzői állásért lót-fut, fárad az Ipartestület megalakítása érdekében, hiszen még a jövő kérdése, hogy megválasztják! Lám én elhiszem önnek. Am valljuk meg, hogy 2000—2400 korona mellékkereset nem megvAetendő. Megvallom kedves barátom, hogy én a- zért szóltam, mert kérdeztek, azért írtam, mert erre felkértek, azért nem hagyom el a hajót, mert egy kormányosnak a veszély idején a hajó orrán a helye. Ha ennek dacára megalakítják az ipartestületet s bármikor az ipartestület vagyonát beolvasztják az ipartestületbe, nem ér szemrehányás, mert az állásomból folyó kötelességemnek idejében eleget tettem. Szabadulok a felelősség alól. Elismerem, hogy tanácsomat megfogadták. A politikai köntöst igyekeznek, igaz hogy csak egyelőre levetni. Cikkem óta az utcabiztosok nem a »Szamos« szerkesztőségében gyűlnek össze, hanem az Iparos olvasókörben. így van az rendén. Az én érveimet ön rosszhiszeműen tartja hamisaknak. Különben sem ektroyáltam senangol és francia úri divat Mlönlegességeh Fehérnemüek méret szerint is _ _ _ készülnek. Nyakkendők, panama-, japán-, rizs- és tollkönnyü nyúlszőr kalapok, selyem és cérna harisnyák, keztyük, sétabotok és egyéb ujaonságok naponként érkeznek Ragályihoz. @ A legújabb női kézi táskák és illatszer újdonságok. © Saját érdekében :: keresse fel :: Kazinczy-utca 7. sz. (róm. kath. főgimn. szemben), ahol a legújabb divat szerint mérték után készülnek férfi, női és gyermekcipők. Schwartz Mór cipész műhelyét
