Északkelet, 1911. június (3. évfolyam, 104–126. szám)
1911-06-01 / 104. szám
/ Ifi. évfolyam. 104-ik szám. Szatmárnémeti, 1911. junius 1. Csütörtök. FÜGGETLEN POLÍTÍKAI NAPILAP. Előfizetési árak: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Helyben: Egész évre: 12 K. Vidéken: 16 K. Északkeleti Könyvnyomda Szatmár-Némeii Egy szám ára: 4 fillér. Kazinczij-u. 18. Telefon-szám: 284. OrMsóg Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendők Nyílttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltéinek (V.) Ha mindennapi életünket különböző alakulásaiban figyelemmel kísérjük, meg kell állapítanunk azt, hogy minden téren változtak a viszonyok, s minden kielégítésre való szükséglet beszerzése horribilis módon megdrágult. A rohamos áremelkedésnek su-j lyát érzi mindenki, ólom szárnyakkal j nehezedik azonban azokra, akiknek j nincsen kire visszahárítani a drágasá got, azaz a fizetésből élőkre. Ugyanis, ha a napszám drága, magasabb lesz az ára a búzának is, azaz a termelő áthárítja a művelési | többletkiadást a fogyasztóra. Ha a munkás drágább, az iparos is drágábban adja ipari termékeit. Ha a marha ára emelkedik, a mészáros, mint ezt napról-napra sajnosán tapasztaljuk, drágábban adja a hust. Tehát mindenkinek van tere arra, hogy az előállítással, termeléssel előálló többletkiadást valakire átháríthassa, úgyhogy a drágaságot végeredményében csak azok érzik meg, akik fizetésből élnek s ezek közül is különösen azok, akik állami, vagy törvényhatósági, felekezeti szolgálatban vannak, mert! hiszen nekik nincs kire visszahárítani a drágaságot. Az a kereskedő segéd, ipari alkalmazott a viszonyok drágulásával arányban felemelheti munkabérét, de az állami, törvényhatósági* felekezeti alkalmazottnak nincs aikaI lom nyújtva arra, hogy a drágasággal I arányosan követelhesse munkája ellenértékének emelését, mert e követe- i lésnek csak akkor lenne súlya, ha ‘azzal lehetne fenyegetőzni, hogy ellen- í esetben a rábízott állami funkció végi j zését megtagadja. Ez azonban képte- j fenség a közhivatalnoknál, mert 3 kö- ! telességteljesitésének megtagadása a | büntető törvénykönyvbe ütközik. Amint pedig pl. az állam a maga jószántából ad, az segélynyújtásnak nem tekinthető. Mert a legközelebbi fizetésrendezések alkalmával pl. az állam átlagosan 10 százalékkal emelte a fizetéseket, holott az összes szükségletek kielégítése 100 százalékkal drágult. Sokszor tapasztaljuk azt is, hogy a nyersanyagok beszerzésének és az előállítási költségek megdrágulásával nem áll arányban az előállított termék ára, azaz a termelők, az előállítók terményeiket sokkal drágábban értékesítik, mint azt az adott viszonyok között tehetnék. Különösen éppen az existentialis szükségleteknél tapasztaljuk ezt. Nézzük pl. a kenyeret és hust! I Valamikor réges-régen felment a búza í ára, természetesen felemelkedett a liszt ára is. Aztán leesett a búza ára, természetszerűleg le kellett volna menni a liszt árának is. Mit láttunk azonban, azt, hogy a liszt ára nem szállott le. Majd megint jött egy rósz I gazdasági esztendő, ismét emelkedett ia búza ára, természetesen a liszt ára a már magasabb árról ismét még feljebb emelkedett. Ez a processus már isten tudja már hányadszor ismétlődött, az eredmény, az a tény, hogy a búza, a liszt és a kenyér ára között nincs meg az arány. Ugyancsak ezt látjuk a húsnál ts. Ha drágább a marha, drágább a hús is, ha leszáll a marha ára, a hús ára marad a régi, ha megint drágább fesz a marha, a hús árát emelik a mészárosok, úgyhogy ma már ott állunk, hogy hust a kisebb fizetésű alkalmazottak csak sátoros ünnepkor ehetnek. Tekintettel pedig arra, hogy éppen az existentialis szükségleteknél találunk ilyen igazságtalanságot, a hatóságnak kellene az aránytalanságot minden rendelkezésre álló fegyverrel megszüntetni s ha ez nem sikerülne Nagy panama Divatudvarba. Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : valamint japán, risz, gyöngy- szalma és giradi kalapküldemények érkeztek a — „ KARDOS-féle FELTŰNŐ OLCSO ARAK. \ rr p r < kávékereskedőnél Szatmar, kazínczy-u. 16. sz. „Mukk« KPflkÖ keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4-40 korona, L/Lllnu ... Villanyerővel pörkölve.
