Északkelet, 1911. május (3. évfolyam, 79–103. szám)
1911-05-14 / 90. szám
6. oldal. ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1911 Különfélék. Országos állatvásárok vármegyénkben. Májas 15-én Sárközön; 19-én Csengeren; 23.-án Ara- nyosmegyesen; 25.-én Királydarócon; 29.-én Fehérgyarmaton és Nagykárolyban. Méhészeti kurzusok. A gödöllői állami méhészeti gazdaságban ez évben is meglesznek a szokásos tanfolyamok; még pedig: május 24—junius 10-ig vasúti alkalmazottak, junius 14—junius 27-ig lelkészek, julius ! — 18 és julius 26—augusztus 12-ig tanítók, végre augusztus 15—28-ig nők részére. Minden egyes i tanfolyamra 20—20 hallgató vétetik fel, az egy koronás bélyeggel felszerelt kérvény a földmivelésügyi minisztériumhoz terjesztendő fel. Időjóslás. E hóra még hátralevő kritikus napok 28, 31, még pedig mindkettő másodrangu. Május j 27—31-e esős, csapadékdus lesz, nagyobb viharokra és fagyra azonban nincs kilátás. Oltóanyagok kiszolgáltatása. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium 29569. számú körrendeleté értelmében a szelídített fertőző anyagot, mikrobát tartalmazó folyékony oltóanyagokból ezután egy üvegcsében legfeljebb 50 adag szolgáltatható ki. Továbbá az oltóanyagok termelésével és forgalomba hozatalával foglalkozó vállalatok anyagainak ellenőrzéséből és felülvizsgálataiból származó költségeket a jövőben az állam- kincstár fedezi. Statisztika a méhek szorgalmáról. Egy angol kutatásai alapján meg lett állapítva, hogy a lóhere 125 virágfeje ad 1 gr. cukrot. Tehát, hogy 1 kgr. cukor le- 1 gyen, ahoz 12500 virágfejet kell a méheknek felkutatni. Miután a lóhere virágfeje átlag 60 kehelyből áll, összesen 7.500.000 virágot kell kiszivniok. A méz cukortartalma 75 százalék lévén, a méhek 2 kgr. mézhez 5,625.000 virág nedvét gyűjtik egybe. (Vil. Krón.) A csillagfürt mint zőldtrágyanövény. Németországban már az 1850-es években kezdték a csillagfürtöt zöldtrágyázási célokra használni, ahol használata ma már általánosan el van terjedve. Nálunk hosszú időn keresztül abban a hiszemben voltak a gazdák, hogy szántóföldjeiken nem terem meg s csak az országos magyar kir. növénytermelési kísérleti állomás s Kerpely Kálmán gazdasági akadémiai igazgató kísérletei döntötték meg ezen nézetet s bizonyították be, hogy nálunk éppen olyan jól diszlik, mint Poroszország jobb földjén. Németországban főleg a sárga csillagfürtöt használják zöldtrágyázási célokra, miután azonban az a meszes homokon nem jól diszlik s miután a mi homok talajaink mind meszesek, nálunk csakis a lapos magú fehér csillagfürt termelését lehet ajánlani. Tavaszszal vagy nyáron lehet vetni ugart tartó gazdaságokban, vagy ott, ahol magot akarnak belőle vetni tavasszal kell vetni s virágzása közben alászántani. Ellenben a hol ugart nem tartanak, ott aratás után van a vetés ideje s november hó folyamán az alászán- tás ideje. Vetni mindenesetre jobb géppel és pedig olyan földre, amely szántás után tömörítve lett. Trágyázás iránt nem nagyon igényes. Miután azonban a homok talajakból nemcsak a nitrogén hiányzik, hanem a káli is, ezért helyesen csak akkor járunk el, ha elvetése előtt kát. holdanként 2 q káli-szuperfoszfátot Az „ÉSZAKKELET“ legalkalmasabb hirdetések közzétételére. sz órunk el, miáltal nemcsak a csillagfürt jobb fejlődését biztosítjuk, hanem az utána következő növény nagyobb termését is. A csillagfürt ugyan maga gyűjti a levegőből a légenyt, a gyökerén képződő gumók segélyével, miután azonban ezen légeny gyűjtési procedura csak fejlődésének előrehaladott stádiumában veszi kezdetét, fejlődésének kezdetén nélkülözi a légenyt olyan homokon, a mely istálló trágyát vagy zöld trágyát sohasem lát. Ha tehát ilyen sivár homokon legelőször akarnnk csillagfürtöt termeszteni, úgy termését csak az által biztosíthatjuk, ha a káli-szuperfoszfáton kívül egy kevés istállótrágyát is juttatunk a talajba, a vagy ennek hiánya esetén 30 kg. Chtlisalétromot szórunk ki kát. holdanként elvetése után. A csillagfürt termelése az által válik egyrészt a talajnak hasznára, hogy a levegőből nagy mennyiségű, légenyt gyűjt, fokozván ez által a talaj termőképességét, másrészt pedig az által, hogy nagy tömegével kötöttebbé teszi a homokot s igy gazdasági növények termelésére alkalmasabbá. Vármegyénk állategészsége: Lépfene: csengeri Vetés t.; erdődi Oláhgyürüs; nagykárolyi Érendréd, Szaniszló; szinérváraljai Aranyosmegyes t. Veszettség: avasi Bikszád; csengeri Szatmárököritó; nagykárolyi Csanálos p., Érendréd, Reszege; szatmárnémetii Amac, Sándorhomok, szinérváraljai Apa, Buság, Szinérváralja; Nagykároly. Takonykor és bőrféreg: nagysomkuti Kövárreinete. Ragadós száj és körömfájás: a^asi Avaslekence 3. u., Bikszád 3. u., Bujánháza 2. u., Kányaháza 8 u., Terep 2 u.; csengeri Gacsály, Porcsalma, fehérgyarmati Gyügye, Jánk^ Kisar 6 u., Kömörő t., Panyola 10 u., Szaanosujlak 2 u., és 1 t., Tiszabecs, mátészalkai Gebe 5 u., nagysomkuti Kisfentős. Szatmárnémeti Adorján t., Botpalád 2 u., Nagypalád, Pettyén m. Rühkór: avasi Avaslekencze 3 u. ló ; Bujánháza 2 u. ló, Kányaháza 6 u. ló, Köszegremete ló, Tartolc 2 u. ló, Turvékonya ló, Vámfalu ló; csengeri Óvári ló, Szamosdob ló; erdődi Krasznasándorfalu ló, Résztelek 2 u. ló, fehérgyarmati Kisszekeres ló, Kölese ló; i nagybányai Alsófernezely ló; nagykárolyi Genes ló; szatmárnémetii Sárköz ló; szinérváraljai Józsefháza ló. Sertésorbánc: csengeri Tyukod t., fehérgyarmati Nagyszekeres, Szamosujlak t.; Sertésvész: avasi Kányaháza; csengeri Óvári, Porcsalma, Rozsály m., Tyukod p., Ura, Vetés t.; erdődi Szakasz; fehérgyarmati Jánk t., Kisszekeres; nagykárolyi Mezőterem 1 u. és 1 m.; szatmárnémeti Pettyén m.; szinérváraljai Szelestyehuta; Nagybánya 3 u. Szatmárnémeti: Lépfene, veszettség, rühkór. A f. hó 10-iki szatmári piaci terményárak. Termény I. rendű II. rendű K f K f Búza 25 24 Rozs — — — — Árpa 15 — 14 — Zab 17 — 16 — Tengeri uj 13 12 —
