Északkelet, 1911. május (3. évfolyam, 79–103. szám)
1911-05-12 / 88. szám
UI. évfolyam. 88-ik szám Szatmárnémeti, 1911. május 12. Péntek. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Helyben: Egész évre 12 K, fél évre 6 K, negyed évre 3 K Vidéken: „ „ 16 „ „ „ 8 4 „ Egy szám ára 4 fillér. _ Szer kesztőség és kiadóhivatal: I Mindennemű dijak e lap kiadóhivatalába küldendők. Északkeleti Könyvnyomda Szatmár-Németi Nyilttér sora 20 fillér. Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. | Hirdetések a legjutányosabb árért közöltéinek. Rabszolgaság-. A politika homlokterében két hatalmas kérdés áll, ezek: a választójog s a véderő reformjai. Egyik a nemzet energiájának szélesebb ütközési területet teremt a politika gépezetében, a másik a dinasztia számára nagyobb és egységesebb — ez a fő — támasztó erőt teremt. Érdekes kérdés ez mind a ket- Étő. Nagyon érdekes. A nemzet és dinasztia érdekei az a Két ellenkező irány ban ható erő, melyeknek viaskodása fogja rányomni bélyegét a megalkotandó reformokra. Ettől függ: vájjon egy szebb korszak ajtaja nyílik meg előttünk, vagy a bécsi csontkamrák gyilkos, dohos levegője fog ráfeküdni fulladozó keblünkre. A npmzetpk útja keresztutrkon vezet! Jobbra, vagy balra? Most is ez a kérdés. A véderőreform — mint híre jár — készen van. A minisztertanács foglalkozott vele. Most már csak a király előzetes szentesítését várja, hogy aztán szemébe nézhessünk közelebbről. Nem a legkedvezőbb auszpiciumok mellett indul az ügy. Reánk nézve. Amint nem lehet másképpen. Lélek és akarat nélküli kormánynyal, melynek nincs szive, hogy együtt dobbanna a milliókkal, nincs elszántsága, hogy a saját testével (ez a nehéz!) fedezze ezt az ébredező, lábbadozó nemzetet, nem lehet megnyerni a csatát. Ha a leghazafiasabb lekü, legeguenesebb gerincű nemzeti kormány állana ma a kormánykerekeknél, még az sem tudná a legnagyobb élethalálviaskodás nélkül révbe vinni a némáét igényeit e reformmal szemben. Szinte nevetségesen egy ügy ü szalmacsép lés arról a kiáltó ellentétről beszélni ma, a melyben a választójogi reformot sürgető korszellem s a militáxizrnua kurtavasas igazságszolgáltatása, számtalan brutalitásokkal teljes humanizmusa és egész törekvése áll. A nagy katonák sirmléderje alá még nem világítottak be azok a ragyogó, biztató ideálok, melyek a dolgozó és gondolkozó lekek elé egy ideális világot teretenek. Egy tisztábmb levegő kezd behatolni a kiváltságokkal körül bástyázott magyar társadalom lalkébe s a népjogok széles kiterjesztésének terve kezdi elveszteni rémes, katasztrófás borzalmát, egy uj fej'- lődés szemhatára nyílik meg a modern, liberális magyar lelkek előtt s a hadsereg minderről nem vesz tudomást. Neki csak egy törekvése volt Xerxestöl 11. Fülöpig, Wallensteintől Windischgrätzig, Montecuccolitól Schő- naichig; ez ebben a két ikerfogalomban fejezhető ki: pénz és katona. A reformok most is ennek a két hadászati tényezőnek testesitését célozzák. Meglesz a legfőbb Hadúr óhajtása. Ez holtbizonyos. A kormány nem akar, nem tud akarni s Tisza —- kormány akarata, lelke, gondviselése — pedig kijelentette még aZ őszi tatárjárások delegációk idején, hogy akarja, követeli a hadügyi reformot. EZ itt a fö. Eddig volt egy kis pislogó reményünk legalább arra, hogy ha már be kell venni a pilulát, legalább állami különállásunk ostyájában vegyük be: az osztrákoktól függetlenül tárgyalja a véderőreformot parlamentünk. — Most ennek is befellegzett. A trónörökös erős Visszatért a másvilágról. — Amerikai történet. — Ha valaki úgy Lengyel József szatmár- rnegyei származású glens runi (0) bányász megerősítheti azt a nem túlzott állítást,hogy Amerika a határtalan lehetőségek hazája, ő neki ugyanis olyas valami sikerült, amit az ő esetében a martins ferryi kórház tudós orvossal is lehetetlennek tartottak, a másvilágról való visszatérés. Ne tesék csodálkozni. Lengyel Józsefet már halottnak nyilvánították az orvosok, berendelték a hozzátartozóit és megtétették a szükséges intézkedéseket illő eltakarítására. Ismételjük, mindent megtettek, csak egyre voltak lusták, t. i. a fölboncolásra. Lengyelt, a kit gyilkos erőszak sebe- sitett halálra, érdemes lett volna fölboncolni, Nagy panama tanulhattak volna belőlle az orvosok és orvosnövendékek. De nem akartak tanulni, lusták voltak fölbonczölni. És ez volt Lengyel József szerencsébe, A halottnak vélt magyar ugyanis fölébredt, amidőn kiteritett»holttes- tét« körülálták a rokonok, a jóbarátok, és az orvosok legnagyobb ámulatára a gyógyulás útjára lépett, azt megjárta s ma már ismét munkába készül. Lengyel József, saját kezűleg irt levelében a következőkép számol be Csodálatos föl- épüléséről : Március 14-én este a bányászunió helybeli ősz tája, amelynek öt év óta hűséges én is megjelentem és békésen üldögéltem hall- tagjá vagyok, gyűlést tartott. A gyűlésen gattam a határozatokat. Egyszer csak egy olasz mint vérszomjas tigris rávetete magát aZ elnökre, Geen Vilmosra, de bosszúját nem tölthette ki rajta, mert megakadályózták benne és kituszkolták a teremből. Amint vagy százhúsz ember között fogcsikorgatva kifelé tartott, az én székem mellett megáit, előrántotta tőrét és markolatig döfte a mellembe. Hogy miért éppen én rajtam töltötte ki bosszúját, azt maga se tudta volna megmondani. A tőr a mellem jobb oldalán hatolt be s keresztül szúrta tüdőmet, a hátamat is átütötte úgy, hogy két inchnyire kiugrott a tőr pengéje. Ara még emlékszem, hogy segítségért kiáltottam, de egyébre nem. Csak a jó barátaimtól tudtam meg, hogy borzalmas sebemmel elvittek a lakásomra, majd elszállítottak a martins-ferryi kórházba. Mindez meg lehetősen hoszu ideig tartott s én ezalatt anyi vért vesztettem, hogy az orvosok is elámulvalamint japán, rísz, gyöngyszalma és giradi kalapküldemények érkeztek a — KARDOS-féle Divatudva r ba. FELTŰNŐ OLCSÓ ÁRAK.
