Északkelet, 1911. május (3. évfolyam, 79–103. szám)
1911-05-10 / 86. szám
6. «ldal Szatmárnémeti, 1911 ÉSZAKKELET A gazda teendője május hóban. (Folytatás.) A juhakolban. A kétnyiretü juhok mosása, nyírása e hóban eszközlendő, ha azonban hideg, nedves dök járnak, nem kell vele sietni. Nyírás irtán pedig óvni kell a túlságos melegtől és záporesőtől. Hol kosarazni szoktak a juhokkal, nyírás után meg kell azt kezdeni. — A január és februári bárányok eiválasztandók. A sertéseket, ha melegebb idők állanak be, oly legelőre kell hajtani, hol elegendő vizük van, mert csak igy maradhatnak nyáron át egészségesek. E hó folyamán a februári malacokat, melyeket tenyésztésre megtartani nem akarunk, ki lehet heréltetni. A baromfiólban. Az apró baromfival van most a gazdasszonynak a tegtöbb gondja, különösen nagy gond fordítandó az etetésre. A szemes eleség mellett huslisztnek adagolása a fiatal baromfinál nagyon fontos. A kotlós tyúkok még most is ültethetők. Libák, kacsáknak fürdőhelyről kell gondoskodni, ha közel nincs tó vagy folyó. A fürdővizet frissítsük fel naponta s tartsuk állandóan tisztán. Az öreg libák tépése e hóban megtörténhetik. Takarmánynak vessük a kukoricát 8—12 napi időközökben. A burgonyát, kukoricát amint kibújt meg kell fo- gasolni, mert ezáltal a földet felporhanyitjuk, ami nemcsak könnyebbségünkre lesz az első kapálásnál hanem a növény fejlődésének elősegítésénél is felér egy kapálással. A répát, mihelyt annyira fejlődött, hogy a vetés sorai jól láthatók, meg kell kapálni és amint 3—4 levéllel bir, ki is ritkítani, illetve kiegyezni: ezt követi rövid idő múlva a 2-ik kapálás, amit az első kapálásnál mélyeben kell végezni, 15—20 nap múlva pedig jön a 3-ik kapálás, ezután esetleg következik a 4-ik kapálás is, ha száraz az időjárás. A hiányosan kelt takarmány répánál az üres helyeket palántákkal kell pótolni, a melyeket azonban, ha eső nem jön, meg kell öntözni, ha azt akarjuk, hogy megfogamzanak. A lóhere és lucerna kaszálás kezdetét veszi. Le- gelsőbben mindketőtt helyes mielőbb levágni, hogy a kaszálás után még a nagyobb melegek beállta előtt felvehesse magát annyira, hogy a földet beárnyékolja, miáltal a második kaszálás is biztosítva lesz. A dohány palánták kiültetése kezdetét veszi. A melegágyból azokat a palántákat válogatjuk ki, melyek már 3—4 levéllel bírnak, bokros gyökerükkel egyenes száruak. Sortávolság az ültetésnél a nagylevelü dohányoknál 70 cm., s a kerti dohányoknál 50 cm., legyen. A korán ültetett dohány, mely rendesen jobb minőségű is, már julius második felében vagy augusztus «lején szedhető. A megfogamzásig a palánták nagy gonddal öntözendők. Az ugarolást siettetni kell, be is végezni ha az idő alkalmas. A kapás növények első kapálását e hónapban kell végeztetni. Dús növésű réteken e hó végén meg lehet a kaszálást kezdeni. A kaszálókat különösen védjük kártételektől, mert e hónapban a marha igen sok kárt tesz tisztán csak a gázolással is. Az „ÉSZAKKELET“ legalkalmasabb hirdetések közzétételére. I ! Oly réteket, mely vizáradásoknak vannak kitéve, igyekezni kell mielőbb lekaszálni, mert júniusban gyakoriak az esőzések és vizáradások melyek könyen semmivé tehetik az egész termést. A konyha kertben a gyomlálás, kapálás és öntözés a május havi főteendő, A hó közepe fele újból vethetünk fejes salátát, kalarábét és késői burgonyát. Hónapos retek vetését időszakonként ismételjük, mert igy mindig friss retkünk lesz. Ugorka, dinnye, tök, paszuly, borsó még pótlólag vethető. A borsót, paszulyt meg kell karózni, kapálni, a burgonyát feltöltögetni. A karfiol és salátából a szép erős fejek magnak kijelölendők. A melegágyból a palántok e hónap folyamán kiültetendők. A pincében az első lehúzás után minden uj bort 6—8 hétre másodszor kell lefejteni. Az óborok feltöltendők. A pince szellőztetésre gondunk legyen, az üres hordókat ne hanyagoljuk el. Vármegyénk állategészsége: Lépfene : csengeri Gacsály.; Vetés t.; erdődi Oláhgyürüs; nagykárolyi Szaniszló; szinérváraljai Aranyosmegyes t, Barlafalu, Szatmárnémeti. Veszettség: avasi Bikszád; csengeri Rozsály, Szatmárököritó; nagykárolyi Csanálos p., Érendréd, Reszege; szatmárnémetii Amac, Lázári, Sándorhomok, Szamoskrassó, Szatmárnémeti; szinérváraljai Apa, Buság, Szinérváralja; Nagykároly. Takonykor és bőrféreg: n?.gysomkuti Kővárremete. Ragadós száj és körömfájás: avasi Avaslekence 3. u., Bikszád 3. u., Bujánháza 2. u., Kányaháza 8 u., Terep 2 u.; csengeri Gacsály, Porcsalma, fehérgyarmati Gyügye, Jánk, Kisar 6 u., Kömörő t., Panyola 10 u., Szamosujlak 2 u., és 1 t., Tiszabecs, Vámosoroszi; mátészalkai Gebe 5 u., Szamosszeg 1 u. és 1 m.; nagysomkuti Jeder 5 u., Kisfentős; Szatmárnémeti Adorján t., Botpalád 2 u., Nagypalád, Pettyén m., Szatmárudvari t. Ivarszeri hólyagos kiütés: Nagykárolyi Mezőfény ló. Rühkór: avasi Avaslekencze 3 u. ló ; Bujánháza 2 u. ló, Kányaháza 6 u. ló, Kőszegremete ló, Tartóié 2 u. ló, Turvékonya ló, Vámfalu ló; csengeri Óvári ló, Szamosdob ló; erdődi Krasznasándorfalu ló, Résztelek 2 u. ló, fehérgyarmati Kisszekeres ló, Kölese ló; nagybányai Alsófernezely ló; nagykárolyi Genes ló; szatmárnémetii Sárköz ló; szinérváraljai Józsefháza ló. Szatmárnémeti 4 ló. Sertésorbánc: csengeri Tyúkod t., fehérgyarmati Nagyszekeres, Szamosujlak t.; Sertésvész: avasi Kányaháza; csengeri Óvári, Porcsalma, Rozsály m., Tyúkod p., Ura, Vetés t.; erdődi Szakasz; fehérgyarmati Jánk t., Kisszekeres; nagykárolyi Mezőterem 1 u. és lm.; szatmárnémeti Pettyén m.; szinérváraljai Szelestyehuta; Nagybánya 3 u.
