Északkelet, 1911. május (3. évfolyam, 79–103. szám)

1911-05-07 / 84. szám

ÉSZAKKEL El Szatmárnémeti, 1911. 2. oldal. _______________________________ _______________________________ Uj ! Somlyaiy próba-terme! Ujj nunk azt a jogosult aggodalmat, mely- lyel e megalkuvó, alvó lelkiismeret Ítéleteit olvassuk. A bűn, mint a pestiscsirák, oszlás utján szaporodik. Egyetlen egyből egész légió fejlődik ki. Az a bűn, mely ennek ! a parlamenti érának bölcsőjét ringatta, uj termékeiben fejlődik tovább. Csak egy kérdést! A választás nemcsak a pártkaszszákat ürítette ki, de a jelöltek zsebeit is. A képviselői fizetés, ha egyszerre tiz esztendeit is megkaphatnának honatyáink, talán meg sem ütné a „választási költségeket.“ Honnan fedezik? gyanú, hogy a képviselőség ma sokak­nál — üzlet! Itt pedig kein Brudo in Spiel — nincs barátság a játékban, Nincs ön­zetlenség ! A miazmákkal telitett levegőben oda kiáltjuk a parlament lelkiismere­tének ítélkezési normául, az önzetlen nemes lelkeknek — buzdításul, a bűnö­söknek — vádképpen: Salus rei publicae... Fő a haza érdeke! A haza minden előtt. Még az „én“ előtt is, pedig ez az első személyes : névmás. De a legeslegelsőbb személyes j névmás legyen : a közérdek, a haza ! Szikla. Vagy a puszta dekórum, az ékes­ség kedvéért dobnák a mai érdekvilág Dahlström Géza emberei a tizezereseket a nagyon bi- városi kutmester. Kútfúrási vállalata, zonytalan lejáratú képviselőségért ? j Szivattyú és vízvezeték felszerelést elfogad, j Tisztelet a kivételeknek! De erős a; Majláth-utca 9. Telefon 233 TÁVIRATOK. * — Saját tudósitónktól. — öreg János meghalt. Debrecenből jelen­tik : Öreg János nyug. akadémiai tanár 77 éves korában tegnap meghalt. 56 Nyiri altábornagy tegnap Bécsben meg­halt. 56 Családirtó anya. Bécsben tegnap egy se­gédmunkás felesége 2 leányának elvágta a nyakát. Aztán önmagát sebesitette meg. A két gyermek nyomban meghalt. 56 Meghaltak az apjuk után. Zágrábból je­lentik: Ivsivs Ferenc 19 éves gimnáziumi ta­nuló, akinek atyja röviddel ezelőtt meghalt, bánatában fölakasztotta magát. Erzsébet nevű nővérét az eset annyira megrendítette, hogy a harmadik emeletről az udvarra vetette ma­gát és azonnal szörnyet halt. 56 Elégett család. Moha községben egy pet- roleumos kanna fölrobbant és a háziasszony Cigánytemetés. Irta. Mikita Elek. Sirt — ritt a hegedű az egész gyászu- ton, mig nem megérkeztünk a sirkertbe ma­guk a »bajtársiak áltak nagyon is mélyre megásott sirgödörhöz— Végig néztem a százegy bánatos arcon. Istenem, — gondoltam — mikor láttam én újból keresztény gyülekezetté összeverődni annyi szépséges Faraó ivadékot?... Ilet szállott meg szónokolni kezdtem; nem ugyan a szomorú alkalomból magasz­talva a boldogult »tündöklő erényeit« és a »k ö Z v a g y o n o s o d á s« körül szer­zett, bokros érdemeit, de a szigorú, atyai intelmekkel látva el a szavaim által szem­mel láthatólag még joddan megszorított gyü­lekezetét a jövendő, boldogabb örökélet el- nyerhetésére__ Be fejeztem... Fölhangzott a: Tátongó föld! fogadd be az Isten keze által belőled alkotott testet...« kezdetű, megható, egy­házi ének; — de százszorosán erősebben tört ki a mélyen megszömorodott atyafiak szijrepesztő fájdalmas bucsudanája is, melyek alatt Oláh Mihály koporsóba zárt teste két kötélén függve lassú méltósággal közeledett örök pihenésre az anyaföld tátongó ölébe... ElérZékenyültem én is és zsebkendőmmel fogtam föl alá hulló könnyeimet, mellekkel Oláh Mihály emlékének akaratlanul is ál­doztam__ Egy, nagy »roppanás« szólt akkor bele a siralmasok hangegy velegve... . Egy pillanatra elhalt az ének, lecsitult a fálydalom kiáltó szava... . — Uram irgalmaZz 1!.. — Minden, jó lélek dicsérje az Urat!! — hangzott a másikban s általános, zavarj mozgás rémséges zaj támadt hirtelen körü­Felnéztem....... — Uram légy velem! — mert Oláh Mihály a sírból szemtől-szembe néz velem, ugyanakkor ejtve ki még rozzant hegedűjét is görcsös ujjaiból, mellyel gondoskobó, jó­szívű rokonai tulvilági útjára eresztették— Koporsója ugyganis a gyakortalan si­rások által a középén szűkre szabott sir­gödörben fennakadt, felbillent, majdnem füg­gőleges helyzetbe jutott; leesvén pedig rölla nagy robajjal a hanyagul felszegeit fedél: jOláh Mihály kísérteties alakja megjelent a látóhatáron __ Me rt a cigány holta után is irtózik a »Zárká»-tól. De koporsójához nem szegezik le a fedélt csak gyenge fonallal kötik azt le még ama, furfangos előszámitásból is, hogy, — midőn majd az utolsó napén meg­harsan az angyalok trombitályának ébresztő, j hivó hangja, — a cigány hamarosan mene­külhessen koporsójából s idejében az elsők között jelenhessen meg az Ur színe előtt, nehogy megkésése miatt mások megelőzzék az ígért örök jutalom fölvételénél ;s ő új­ból a menyországban is a »végre« jus­son........ Ve lem volt az ur; de nem volt már »választott nép«-em. Mert az, — látva Oláh Mihály koporsónyilását, — eszeveszett fu­tásnak eredt........ Hiába kiáltottam: — Feleim, híveim ne féljenek!.............. Oláh Mihály csak egy utolsó »Isten hoz­Utazási külonlegessM bőröndök casettákból. Halászati cikkek: valódi angol horgok és selyem spárgák. Teljes tennis felszerelés. Rakettek, azok ja­vítása és teljes hurozása, labdák, sprések, szél és középhálók. Tavaszi gyermekjátékok, kerti bútor, hinták, függő ágyak. Vívó felszerelések párbaj pisztoly, kardok kölcsön is. Gyermekkocsik és székek nagy választékban Ragályinál, Szatmár, Deák-tér 8. sz. (Gillyén-ház.) Telefon-szám 296.

Next

/
Oldalképek
Tartalom