Északkelet, 1911. május (3. évfolyam, 79–103. szám)
1911-05-27 / 100. szám
III. évfolyam. 100-ík szám. Szatmárnémeti, 1911. május 27. 1 Szombat. n7IKKFIFT hWnfumlmlaLiEi I; FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Mindennemű dijak a kiadóhivatalba küldendőit Ny Üt tér sora 20 fillér. Hirdetések a leg jutányosabb árért közöltéinek Előfizetési árak: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Helyben: Egész évre: 12 K. Vidéken: 16 K. Északkeleti Könyvnyomda Szatrnár-Nemeti Egy szári ára: 4 fillér. Kazinczy-u. 18. Telefon-szám: 284. A nagy magyar gépgyárak sa nagy ma- ; gyár elmék, melyek modem találmányaikkal : a mi előhaladásainkat, de közvetve az egész ) világ előmenetelét mozdítják elő, mind beiga- | zolták, hogy a magyar faj világuralomra ter- | mettségének minden előfeltétele megvan s j hogy nem kell félnünk attól, hogy ' amit a ! bennünk rejlő faji tulajdonságok mind a mai i napig meaíudtak őrizni számunkra, hogy azt | a jövőben bármely idegért s körülöttünk zajló j emberáradat olvasztó hatása elvehetné tő- | lünk, függetlenségünk, szabadságunk s első ! sorban teremtő lángelménk. A teremtő erő mindig független és sza- ; bad. Azt sem leigázni, sem béklyóba verni nem lehet. Jöjjön bár török, tatár s próbálkozzék bármily e.ern, a természetünkben rejlő lelkierő mindig utat tör magának s igazolja a magyar faj életképességét. Az a gyönyörű kép, mit e hasznos kiállítás látványa nyújt, minden magyar ember leikében örökös nyomot fog hagyni, mert itt volt legelőször alkalma láthatni azt, hogy abban a nagy verenyben, melyet népek s nemzetek a kultúrában s ennek legfőbb teremtményében a gyáriparban kifejt, a magyar nemzet nem szorult, az utolsó helyre. Nem, sőt sok más nemzetet meg is előzött. Nem szokásunk dicshimnuszokat zengeni még akkor sem, ha a mi fajunk diadalát ünnepeljük, de ha olyan tömegesen, olyan nagy csoportban látjuk a magyar ipar, a magyar feltaláló lángész diadalát, mint ebben a kiállításban, nem nyomhatjuk el lelkűnkből a feltörekvő érzelmeket s túláradó szivvel, igaz, belső meggyőződéssel kiáltjuk oda mindazoknak, kiknek része van a magyar ipar fejlődésében : — Éljen! Éljen! Sokáig éljen, ki a ma- j gyár dicsőség megteremtésében ily nagy s | hasznos szerepet játszik. »Sz—a.« ffagy panama valamint japán, risz, gyöngyszalma és giradi kalapküldemények érkeztek a — KARDOS-féle Divatudvarba. FELTŰNŐ OLCSÓ ÁRAK. A magyar ipar. Nem elcsépelt "»^gk^yjésíé banális téma a magyar iparról irni. Viszont azt a nevetséges kérdést sem tehetjük ma már fel, hogy hiszen nálunk még egyáltalában nem lehet magyar iparról beszélni, mert honi ipar iulajdonképen nincsen. Dehegy nincsen magyar ipar, dehogy nem aktuális a magyar iparról ma beszélni. Budapesten a király képviseletében József főherceg nyitotta meg a vas- és fémipari kiállítást s azzal kapcsolatos találmányi kiállítást s bizony nekünk, kiknek módunkba volt mindazokban a szép dolgokban gyönyörködhetni, melyek mind-mind a magyar ipar dicsőségét bizonyították, nekünk a meghatottságtól könny csillogott szemünkben, hogy ezt a napot is megérhettük s végre a ; magyar ipar diadalát is zengheti toliunk. —- ; Nem üres frázis s nem elcsépelt hazafiasság- - ból buzogó sovinizmus beszél belőlünk, ha-\ nem a szemünk látta,. a fülünk halottá ma-; gyár gépek gyönyörű összevágó működése, | precíz zakatolása az, mely ihletet kölcsönöz lelkűnknek s visz-visz magasra a jövendő Nagymagyarország eljövendő festői világába, j Látunk s előre látunk. Abból a rohamos fejlődésből, abból a hihetetlen előhaladásból, a melynek jeleit Íme e kiállításon most szem- j töl szembe láthatunk, már előre megállapíthatjuk azt a fényes jövőt, mely a magyar ipar s kiváltképpen gyáriparnak jut osztály- j részéül. A kiállításon a magyar teremtmények ! mellett szorosan egymás után a külföldi ipar- j termékek szemlélhetők s örömmel állapíthatjuk meg azt a le nem tagadható, sem nem szépíthető tényt, hogy a magyar ipar termékei jóval túlszárnyalják a külföld hasonló j termékeit s ma már csak bomirt külföldimá-; dás lehet csupán, ha a legtöbb kiállított tárgy ból nem a magyar, hanem a külföldi ipar- | tennék cikkeinek nyújtunk vásárlásaink al- j kalmából elsőséget. A szatmári jubiláns kiállítás. i| •• J 2 A szatmári gazdasági és ipari kiállítás- i állattenyésztési és növénytermelési csopoft- J bizottsága folyó hó 24-én tartotta alakuló 51 gyűlését. i; Miután a kiállítás szorosabb értelemben i; vett mezőgazdasági jellegét főlég e két cso- t j port van hivatva kidomborítani, e csoport- > | bizottságok megalakításánál a kiállítás igaz- Igatósága igyekezett mindazokat a gazdákat < bevonni, akiknek agilitása garancia arra, hogy ] e csoportok sem maradnak hátra a bányá- I szti, erdészeti, gyümölcsészeti csoporortok I mellett, melynek vezetői elismerésre méltó akciót fejtenek ki a siker érdekében. ; | Az állattenyésztési bizottság elnökéül ; Szuhányi Ferencz országgyűlési képviselő, társelnökül Isaák Elemér rozsályi földbirtokos, előadóul Tichy Gyula m. kir. gazdasági felügyelő lettek mégválaszta. Az ülésen jelen volt gazdák egyénisége i s az értekezleten megnyilvánult, nagy érdeklődés már magában véve is e csoport sikerét biztosítja. A bizottsági tagok megválasztása után í a vita főleg a körül folyt, hogy az állattenyésztési csoportott, tekintetei annak , igen I nagy kiterjedésénre és fontosságára szarvas- marha, ló, sertés és juh alcsoportokra, kell osztani, amelynek rendezési ügyeit külöh-kü- lön albizottságok végezzék. , , Ez életrevaló indítványt az értekezlet ! egyhangúlag elfogadta. A növénytermelési bizottság elnökéül ' Helmeezi József országgyűlési képviselő, he- | lyetes Helnökül Kovásznay Zigmond batizi | földbirtokos, jegyzőül Domahidi Pál dr. do- I mahidai földbirtokosok és előadóul Mátéh : László gazdasági szaktanár választatott meg. A csoportbizottság tagjainak megválasz- | tása után az értekezlet lelkes hangulatban , ért véget. A Kiállítás iránt általában napról-napra f íokorottabb at érdeklődés.
