Északkelet, 1911. május (3. évfolyam, 79–103. szám)
1911-05-03 / 80. szám
Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELET 7. »Ida!. borjú, eladás utján levágatott 133 borjú, saját használatra levágatott 14 borjú, elhullott 8 borjú. Elvetélések száma egy éven belül 5 drb. Az 1910-ík évi állatösszeirás eredményével összehasonlítva a szarvasmarha állomány, a lolyó évben 101 drbbal növekedett, a lóállomány 81 drbbal csökkent, utóbbi azért, mert a méntelep lóállományából az itteni állomáson maradt 7 ló vétetett fel az idén; a sertésállomány 308 drbbal növekedett, a juhállomány 327 drbbal csökkent; a magyar fajta szarvasmarha állomány 2 drbbal csökkent a múlt évihez képest; a pirostarka növekedett 274 drbbal, a borzderes növekedett 171 drbbal, az egyéb tarka csökkent 149 drbbal. Pártos Samu, v. m. kir. állatorvos. Különfélék. Cserebogarak tömeges fellépése. Még az év elején közöltük lapunkban, hogy a tavasz folyamán a cserebogarak nagy tömegekben lépnek fel. A m. kir föltfm. minisztérium rendeletét közöltük, mely a cserebogarak irtását büntetés terhe mellett teszi a közönségnek kötelességévé. Most már kibújtak a cserebogarak, eljöttek téli helyükről, mivel pedig pajorját gazdáink szántás, ásás közben nem pusztították, rengeteg meny- nyiségben lepik el a zöldelni kezdő fákat. Hihetetlen mennyiségről beszélnek egyes lapok, magunk is meggyőződtünk, hogy a szokottnál tömegesebb ez évben a cserebogarak rajzása. Ajánljuk gazdáinknak a cserebogár összeszedését és elpusztítását. Ne várják a hatósági beavatkozást» abból a büntetés pénzből, melyet a rendőrség a hanyagságért rájuk ró, fogadjanak fel gyermekeket és szedessék össze becsületesen ezt a pusztító bogarat. A hatóság azonban szükséges, hogy az általános irtást forszírozza, mert csak igy lehet eredménye a védekezésnek. . Magyarország selyemtenyésztése. A magyar- Idralyi országos selyemtenyésztési felügyelő most terjesztette be e jelentését a földmivelésügyi miniszterhez. A jelentés a legnagyobb részletességgel beszámol selyemtenyésztő iparunknak mindenféle viszonyáról s azt mutatja, hogy ez a kicsinynek vélt s szinte alig észrevett termelési ág mint gazdasági és mint szociális faktor egyképpen nagyjelentőségű. Harminc esztendőre nyúlik vissza az az idő, a melyről részletes kimutatás van előttünk s ez alatt az idő alatt bámulatos arányban megnövekedett a selyemtenyésztéssel és iparral foglalkozók száma. Az 1880. évről szóló kimutatás adatai ezek; selyemgubó-tenyésztéssel foglalkozott hetvenegy községben és pusztán ezerötvennyolc család, termelt 10.131 kilogramm gubót s keresett 22.125 koronát, selyemiparral 17.925 koronát kerestek, együtt 40.051 koronát; az 1910. évben 2082 községben90.064család 1,644.972 kilogramm gubót termelt s keresett 3,379.832 koronát, a selyemiparral foglalkozók pedig 1,800.000 koronát, együtt 5,179.382 koronát. A selyemtenyésztéssel és selyemiparral foglalkozók 1879-től a múlt év végéig 90,356.895 koronát kerestek az állam selyemtenyésztés gyári és raktári alkalmazottai. Országos állatvásárok vármegyénkben. Május 1-én Misztótfaluban, 2-án Avasujvároson, Szatmár- Németiben és Felsőbányán, 8.-án Nagypaládoh; 9.-én Szamoskrassón; 11.-én Jánkon; 12-én Magyarberkeszen: 15-én„Sárközön; 19-én Csengeren; 23.-án Aranyosmegyesen; 25.-én Királydarócon ; 29.-én Fehér- gyarmaton és Nagykárolyban. Uj postaügynökség. Szatmárvármegye Géres községében május hó 1-től kezdve postaügynökség lép életbe. Vármegyénk ál tategészsége: Lépfene: csengeti Gacsály.; mátészalkai Nyiriklód t.; szinérváraljai Ara- nyosmegyes t, Barlafalu. Veszettség: avasi Bikszád; csengeri Rozsály Szatmárököritó; nagykárolyi Csanálos p., Érendréd; szatmárnémetii Amac, Lázári, Sándorhomok, Szamos- krassó; szinérváraljai Apa, Szinérváralja ; Nagykároly. Ragadós száj és körömfájás : avasi 'Avaslekence з. u., Bikszád 3. u., Bujánháza 2.U., Kányaháza 8 u., Terep 2 u.; csengeri Gacsály, Porcsalma, fehérgyarmati Gyügye, Jánk, Kisar 6 u, Kömörő t., Szamosujlak 2 u., és 1 t., Tiszabecs, Vámosoroszi; mátészalkai Gebe 5 и. Szamosszegl; nagysomkuti Jeder 5 u., Kisfentős. Szatmárnémeti Adorján t., Botpalád 2 u, Nagypalád, Pettyén m.. Szatmárudvari t., Ivarszeri hólyagos kiütés: Nagykárolyi Mezőfény ló. Rühkór: avasi Avaslekencze 3 u. ló ; Bujánháza 2 u. ló, Kányaháza 6 u. ló, Kőszegremete lő, Tartóié 2 u. ló, Turvékonya ló, Vámfalu ló; csengeri Óvári ló, Szamosdob ló; erdődi [Krasznasándorfalu ló, Résztelek 2 u. ló, fehér-gyarmati Kölese ló. nagybányai Alsó- fernezely ló; nagykárolyi Genes ló; szatmárnémetii Sárköz ló; Szárazberek ló ; szinérváraljai József háza ló. Sertésorbánc: csengeri Tyúkod t., fehérgyarmati Nagyszekeres, Szamosujlak t.; Sertésvész: avasi Kányaháza; csengeri Óvári, Pot- csalma, Rozsály m., Ura; erdődi Szakasz; fehérgyarmati Jánk t., Kisszekeres; nagykárolyi Mezőterem 1 u. és 1 m.: szatmár-németi Pettyén m., Nagybánya 3 u. Sertésvész elleni ojtó anyag ára. A m kir. földmivelésügyi minister 44260—911. szám alatti rendeletével a sertésvész (sertéspestis) elleni ojtóanyag árát addig is mig a sertések ára kedvezőbb alakulást nyer, honi birtokosok részére 100 kcm.-ként 12 koronában, a külföldiek részére pedig 100 kcm.-ként 18 koronában állapította meg. A f. hó 26-iki szatmári piaci terményárak. Termény 1. rendű II. rendű K f K f Búza 22 40 22 _ Rozs — — — — Árpa 16 — 14 '— Zab 17 — 16 — Tengeri uj 12 40 12 Szatmári állatvásár. Folyó hó 26.-i szatmári állatvásár közepes felhajtás és élénk kereslet mellett folyt le. Felhajtatott: 200 ló, 700 szarvasmarha, 400 sertés, 120 bárány. Vasúton elszáll itta tott: 90 drb sertés, 140 drb szarvasmarha ez utóbbiból 58 drb. borjú volt. Árak túl magasak, emiatt a megjelent kereskedők vásárolni nem tudtak. Hirdetések a legolcsóbb árért hőzoltetneb.
