Északkelet, 1911. április (3. évfolyam, 55–78. szám)
1911-04-23 / 72. szám
Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELET 4. oldal. Különfélék. Országos állatvásárok vármegyénkben. Április 24.-én Mátészalkán; Május 1-én Misztótfaluban, 2-án Avasujvároson, Szatmár-Németiben és Felsőbányán, 8.-án Nagypaládon; 9.-én Szamoskrassón; 11.-én Jánkon; 12-en Magyarberkeszen: 15-én Sárközön; 19-én Csengeren. Bonyhádi tájfajta tehenek vásárlása. Mint értesülünk a Szatmár kültelki gazdakör a földmivelésügyi minisztériumhoz fordult, hogy kisgazda tagjai között leendő 40 darab bonyhád vidéki tájfajta tehén kiosztását anyagilag támogassa. A minisztériumnak a nagy károlyi gazdasági felügyelőséghez intézett átirata értelmében, a gazdakör tagjainak a bevásárlásnál, az arra fordított és évenként egyötöd részszel csökkenő tőke kamatjának három százalékát öt éven át, továbbá a bevásárlási és szállítási költségeket, végül az elhullás és kényszervágás esetére való első évi biztosítási dijat államsegélyként engedélyezte. Mint a gazdakör vezetőségétől értesülünk a vásárlás május első napjaiban meg fog történni, any- nyival is inkább, mivel május 1-én Bonyhádon országos vásár lesz. Szatmári állatvásár folyó hó 19-i Szatmári állatvásár a zsidó ünnepek miatt közepes forgalommal lett lebonyolítva. Felhajtatott: 250 drb. ló, 500 darab szarvasmarha. 400 drb sertés, 100 drb bárány. Vasúton elszállittatott: 130 sertés, 83 szarvas- marha, 18 szopósborju, a bika vásárról 23 tenyészbika, Árak szarvasmarhában és sertésben tulmagasak. Ebzárlat Szatmár-Németiben. Szatmárnémeti város területén felmerült ebveszettség folytán az ebekre úgy a bel- mint a külterületeken valamint a Szat- márhegyen április hó 1-től május 10-ig terjedőleg 40 napi ebzárlat rendeltetett el. Az ebek ezen idő tartama alatt éjjel-nappal az udvarokban is az 1888 évi VII. t. c. 68 §-a értelmében megkötve tartandók vagy biztosan záró szájkosárral ellátva pórázon vezetendők. Az utcán szabadon és szájkosár nélkül talált ebek befogatnak és — azonnal kiirtatnak. Befogott kutyák ki nem adatnak. Az ebzárlatot megszegő ebtulajdonosok az 1888. évi VII. t. c. 154 §. alapján megbüntettelek. A szőlőtőke újabb ellensége. A szőlősgazdák és munkások körében Franciaországban nagy nyugtalanság uralkodik. Ezen nincs is mit csodálkoznunk, mert ha akkor amikor már alig tudunk a szőlőnek ezernyi ellenségével sikeresen megbirkózni, újabb veszedelem fenyegeti verejtékes munkánk gyümölcsét -— az elkeseredés, az izgatottság fellépte ugyancsak jogosult. A rémes hirt egy az élősdiek osztályába tartozó s már régebben ismert pikkelyes növényfélékhez tartozó virág keltette. Vizenyős helyeken otthonos s tavasszal az éger, kőris és nyárfák tövében kél életre. Ezek a fák azonban úgy látszik nem sinylik meg közellétét. A földből csak a rövid húsos fehér törzsön nyugvó szép ibolya kékben pompázó virágkoronája bújik ki. Gyökerei mindjárt a virágkorona alatt kezdődnek s mint a nemrégiben tett vizsgálatok bizonyították, a szőlőtőke gyökerei köré fonódva azt megfosztja táplálékától. A szerte ágazó gyökerek körülfonják áldozatukat és szívó szerkezetükéi számos helyen a gyökérhez tapadnak, annak nedvtartalmát elvonják. Az élősdi Franciaországban eddig szerencsére csak egy megyében terjedt el, azonban olyan nagy mértékben, hogy csupán ebből igen könnyű szét- hurcolhatóságára következtethetünk. Sikerrel csakis a Hirdetések a legolcsóbb árért Közöltetnch. megtám adott tőke kivételével védekezhetünk ellene. A kénezés nem járt eredménnyel, úgy szinte az élősdi virágkoronájának letörése vagy gyökereinek kigyomlálása sem, mert gyökereinek végei csírázó képességűek s újból kihajtanak, virágzanak. Ha tehát ez az élősdi nálunk is jelentkeznék, ne késlekedjünk s tépjük ki rögtön az első megtámadott tőkét és égessük el. A halogatás csak szőlőink újabb végveszedelmével járna. Gazdakörök felelőssége a megrendelt árukért. Egy adott esetben a bíróság kimondotta, hogy a gazdakör elnöke által, a gazdakör részére megrendelt és átvett áruk vételáráért a gazdakör tagjai abban az esetben is felelősek, ha az elnököt fel nem hatalmazták áruk rendelésére. A törvény szerint ugyanis a gazdakört kifelé harmadik személyekkel szemben az elnök képviseli, az elnök pedig feljogosítottnak tekintetik áruk megrendelésére. Ha tehát az az elnök túllépi hatáskörét, ez nem annyit jelent, hogy a gazdakör nem köteles megfizetni, hanem annyit, hogy-az elnök csak a kör által vonhatő felelősségre hatáskörének túllépése és a körnek okozott esetleges kár miatt. Hágóbikák és a száj- és körömfájás. A most uralkodó száj- és körömfájás alkalmával mindenfelé azt tapasztalták, hogy a hágóbikák különösen meg- sinylik ezt a betegséget. Még ott is súlyos következményekkel jár a bikákra nézve, ahol különben a többi állat a betegséget könnyen kiheveri. Ennek a jelenségnek okát főleg abban kel keresnünk, hogy a bikák rendesen nehezebb testalkattal birnak és igy fájós lábaikat a nagyobb teher jobban megviseli. Éhez járul még az is, hogy a lábadozó állatot már csak hamar párosításra is használják, amikor hátsó lábait különösen megerőlteti, úgy, hogy ennek következtében hetekig, sőt hónapokig tartó sántaság kínozhatja meg az állatot. Mindebből az a tanulság hogy a száj- és körömfájásban szenvedő bikáknak gondozására különös gondot kell fordítanunk és a betegség és lábbadozás idején a bikákat pároztatásra lehetőleg ne használjuk. Különösen nagy gondot fordítsunk arra, hogy a bikák alá mindig bőven almozzunk, azok soha semm álljanak nyirkos, nedves almon, mert ez a legnagyobb hátráltatója a gyors gyógyulásnak. Emellett a már javulófélben lévő bikának könnyen emészthető eledelt adjunk és fájós lábait naponként fecskendezzük ki valamely kevésbé izgató fertőtlenítő szerrel, amilyen például a lysol. Óvakodjunk attól, hogy a sebes, fájós részeket vászonruhával vagy mással kidörzsölve minden pk ps pél nélkül csak nagyobb és tartósabb fájdalmat okozunk a szegény állatnak. A f. hó 19-iki szatmári piaci terményárak. Termény I. rendű II. rendű K f K | f Búza 25 24 Rozs — — — — Árpa 15 — — — Zab 17 — 16 — Tengeri uj 12 40 12 —
