Északkelet, 1911. március (3. évfolyam, 29–54. szám)

1911-03-09 / 36. szám

III. évfolyam. 36-ik szám. Szatmárnémeti, 1911. március 9. Csütörtök. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. szatmárvArmegye és szatmár város függetlenségi pártjainak hivatalos lapja. Bot az iskolában. Irta: Pedagógus. A fővárosi tanítók egyik gyűlésé kimondotta, hogy többé nem botoznak a tanítók az iskolában. Ez a kiszivár­gott vékonyka hirecske belekerülve a napilapokba jó egy-két hasábnyira da­gadt meg. Megragadták és kiduzzasztották a legnagyszerűbb humánus elvek beszö- vögetésével. Ikz általános divatnak ör­vendő embersfcltfetet nevében hozsán­nát kiáltottak a deréK tanítóknak. Pedig az első pillanatra megálla­pítható, hogy ez a határozat nem egyéb, mint utánaszaladás a korunk ember- és állatvédelem jegyében futó szekerének. Az embernevelők sem akartak elmaradni az állatvédő egye­sület mögött. Ebben a beállításban egy csöppnyi okunk sincs az ujjongó örömre. Az iskola ezzel önmagát degradálta le. A börtönök és szolgabirói hivatalok ugyanis jó negyedszázaddal ezelőtt árverezték el a hozató lócákat s a mogyoró-vesszők azóta vígan serdül­hetnek karvastagságu törzsekké. Szerettük volna, ha az iskolák, a melyek a madárvédö egyesületek fiók­jaivá nevezték ki magukat, megelőz­ték volna az embervédelemmel az ál­latvédelmet. De — s ez itt a bökkenő — ez a határozat még most is korai izoiált.! Nincs okunk az örömre és hozsán­nára. A mucsai áll. iskolában épp olyan pedagógiai faktor a bot még most is, mint — mit is mondjak? — mint az ottani napilap redakciójában az olló. Nem lehet itt olyan könnyen — pálcát törni. Ezek az egymással pár­huzamba állított rokonfogalmak — a tanítói pálca s a szerkesztői olló — édes testvérei egymásnak. Főjellemük az állandó inkognito. Nem szokták őket az ablakba tenni — közszemlére. I • De a tapasztalat mutatja, hogy bi­zony sokszor hasznos segédtanítók, illetve segédszerkesztők ezek. A publikum tapsaira áhítozó va­sárnapi emberbarátok szörnyüködnek A jó modor. Az illemtanok hiányainak pótlása cél­éból, németből fordította: Vajthó Lajos. Előkészületek: • Mielőtt látogatóba menne a fiatal em­ber, vessen egy pillantást a tükörbe, még pedig olyaténkép, hogy látószerveit első sorban is a fejére s az azt elborító hajzatra irányítsa, — természetesen csak abban az esetben, ha ilyesmivel még rendelkezik. Nem szabad a hajkenőccsel takarékos­kodni ! Nincs visszataszitóbb a borzas hajnál! Elindulás előtt — amennyiben a kö­rülmények engedik — vegyen elő a fiatal ember tiszta zsebkendőt. — Tiszta kéz: alapfeltétel. Sok em­bernek megvan ugyanis az a rossz szokása, hogy csupasz kezeivel az arcát dörzsöli, mi által ez utóbbi bepiszkolódik. Ha borotválatian az illető s nincs elég idő arra, hogy szakáit növesszen, úgy lép­jen egy ügyes borbéllyal bizalmas össze­köttetésbe. Sajátkezüleg is meglehet borot­válkozni, — ez esetben azonban várni kell, mig a vérzés eláll. Fonfos a cipő kérdés is! Az ezen előforduló kisebb folytonossági hiányokat aként lehet személyesen kijavítani, hogy a harisnyát, — azon a helyen, ahol minden­áron a napvilágra akar kibújni, betiníázzuk. Különösen fontos ez a hölgyeknek! Miután pedig végeztünk az előkészüle­tekkel, — jön a látogatás. Mihelyt a kapu elé ért a fiatal ember, vessen még egy pillantást a külsejére. Iga­zítsa meg a haját, húzza ki a mancsettáit, pödörje meg a bajusza hegyét, (ha van), tegye vissza óvatosan a tárcájába a félig égett cigaretta csutkát, — aztán húzza, vagy nyomja meg a csengőt. A tapasztalat bizonyítja, miszerint a csengetésre rendesen egy harsány ugatás válaszol, amelynek értelmi szerzője rendsze­rint egy öl-ebecske, amely az ajtó nyílása­kor nekünk ugrik. Ha Jkövetnők szivünk vágyát s a kis ugató mannával szemben, egy jól irányzott oldal-rugássa! adnánk kifejezést érzelmeink­nek, fejünkre vonnók a ház úrnőjének haragját. Belépve az előszobába, az ott levő szobalánnyal szemben holmi pajkoskodást, arccsipkedést megengedhet magának a fia­tal ember. Csak óvatosan, nehogy a házi kisasszony, vagy pláne a mama meglássa ! Ahol inas van, mellőzhető a fenn említett pajkoskodás. A vendéget rendszerint a mama fo­gadja. Belépve — nem a mama tyúksze­mébe, — hanem a terembe, a beszélgetés azonnal megkezdendő. Ha megszakad a társalgás fonala, ajánlatos, ha bűvész-mutatványokkal lepi meg a fiatal ember a társaságot. Például : a mama hamis fogsorait kiveszi a helyök- I bői, vagy almákat varázsol elő a házi kis­„Divat udvar" Szatmármegye legnagyobb es legfényesebb áruháza külföldi mintára berendezve megnyílik 1911. rnárc. havában Kazinczy-u. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom