Északkelet, 1911. február (3. évfolyam, 6–28. szám)
1911-02-23 / 24. szám
FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZATMÁRVÁRMEGYE ÉS SZATMÁR VÁROS FÜGGETLENSÉGI PÁRTJAINAK HIVATALOS LAPJA. Előfizetési árak: Helyben: Egész évre 12 K, fél évre 6 K, negyed évre 3 K Vidéken: „ „ 16 „ „ „ 8 „ „ „ 4 * Egy szám ára 4 fillér. Mindennemű dijak e lap kiadóhivatalába küldendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár-Németi, Kazinczy-u. 18. (Zárdával szemben). Telefon-sz.: 284. Nyilttér sora 20 fillér. Hirdetések a legjutányosabb árért közöltetnek. Komédia. (B.) Ma reggel megjelennek a parlament fényes épületében néhány losonciak: polgármester, főkapitány, pártelnök és más kisistenek, három polgárember ünneplőben. Ezt úgy hívják: küldöttség. Tagadhatatlanul hibás elnevezés. Mert ugyan ki * küldi ezeket a figurákat a páriámért házába ? A jó losonciaknak igazán nem fő a fejük abban, hogy amúgy sem nagy népszerűségüket ezzel a komédiával még alább szállítsák a nemzet közvéleménye előtt. Inkáhb hívták ezeket az urakat, mint küldték. A nemzeti munkának szüksége van azokra a mutatós jelenetekre, amikor a lelkesült választópolgárság kiválasztottjai öröm- könyek között nyújtják át a megbízólevelet a miniszter-képviselőnek. Ők még hisznek a távolálló többiek hiszékenységében. És amikor a miniszter külön e célra bemagolt frázisok görögtüzében átveszi a mandátumát, a munkapárti had lelkesen éljenzi a maga diadalát. A polgármester urnák kéjes zsibbadás áll a gomblyukába. Milyen lesz a termés? kérdi a miniszter. Azután elindul a küldöttség, hogy egy fáradtsággal még nehány nagy embert üdvözöljön. Elhangzik pár tószt a választási kampányban átedzett torkokból, a küldöttség itt-is ott is harso- gón éljenez, miközben a hagyományos szeg mélán kidugja a zsákból a fejét . . . így csinálják Magyarországon a politikát. A losonci mandátum megüresedik. Nehány ember — vezérke- dők a nép szőlőkarókertjében — elkezdi hinni, hogy csak úgy lészen boldog a magyar, ha a honvédelmi miniszter, kinek a nagy osztogatáskor nem jutott mandátum, fogja képviselni a losonci korlátolt italmérések szent ügyét. Amint szárnyakéi ennek a gondolatnak, — a rossz hir szárnyon jár — mindig többen és többen élik bele magukat ebbe a kellemes hitbe és a polgármester ur táborkarával felhivatik Budapestre, hogy kérné fel a mandátum elfogadására a honvédelmi minisztert. Aki törvényhozói tudásának eddig még nem adta ugyan tanujelét, dehát aki oly jól érti az exerciciiimot, az bizonyára nem fog visszarettenni egy kis törvényhozástól. Nem is retten. Az ajánlatot elfogadja. A miniszterelnök utalványozza az alkotmányos költségeket, a polgármesternek udvari tanácsosságot, a főkapitánynak Ferenc József rendet, az italtnemmérőknek engedélyeket Ígér. Az urak hazamennek és kéKilenc és fél perc. Irta: Vajthó Lajos. Nincs talán egyetlen tudós sem a világon, akinek fejében meg ne fordult volna az élet meghosszabbításának problémája. Könyvet is Írtak róla nem egyet. Némelyek szerint csak a nikotin és alkohol élvezet hosszabbíthatja meg az életet, — mások szerint ellenben csak úgy érhetjük el a századik évet, ha lemondunk a dohányzásról és a szeszes italokról. Szóval, ha az ember könyvek szerint akar hosszú életre szert tenni, — könnyen belebolondulhat abba, hogy melyiknek a tanácsait kövesse. Volt egy fiatal barátom, aki ezen a téren úttörő munkát ért. Szerinte, minden nagyobb fáradság nélkül elérhetjük a „Qiuatuduor“ 100—120 évet, ha az ő módszere szerint élünk. Csak az a baj, hogy nem adhatta ki a könyvét, mert meghalt szegény 24 éves korában. Lám a franciák praktikus emberek ! ők megfejtették ezt a problémát s most minden francia hosszabb életet él, mint más halandó. Nem sokkal ugyan, — csak kilenc és fél perccel, de hát ez is valami! Tudvalevő dolog ugyanis, hogy a francia és angol óra számítás közt kilenc és fél perc differencia volt, amit szerettek volna elenyészteni, mert sok zavarra adott okot. Igen ám, de mind a két nemzet azt akarta, hogy a másik igazítsa az övé után az óráját. Végre is a franciák engedtek. Miért ne ? Hiszen ők esak nyerhetnek vele! Mondjuk, hogy a francia órákon van most egynegyed 10, az angolokén van akkor 9 óra 5 és fél perc. Mármost a franciáknak vissza kell igazítani az órájukat 9 óra 5 és fél percre s igy az egynegyed 10-ig terjedő 9 és fél percet kétszer élik át. így hosszabbítja meg az életét a francia. Hanem furcsa dolgok fognak ebből kisülni. Tegyük fel, hogy valaki Kirchsdorfból, — egy németországi falucska, — St.lousbe akar utazni, — ez pedig Franciaország határán fekszik. A két helység 6 percnyire van egymástól. Mármost az illető felül a vonatra Németországban, — ahol a régi óraszámitás dívik, — mondjuk 11 óra 10 perckor s elér St. loursbe, — ahol az uj módi szerint számítják az órát, — ugyan aznap 11 óra 6 és fél perckor. Tehát az Szatmár megye legnagyobb és legfényesebb áruháza külföldi mintára berendezve megnyílik 1911. márc. havában Kazinczy-u. 4.
