Északkelet, 1911. január (3. évfolyam, 1–5. szám)
1911-01-22 / 4. szám
in. évfolyam. szám. Szatmárnémeti, 191 í. január 22. FÜGGETLEN POLITIKAI LAP. A SZATMÁR-NÉMETÍI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as PÁRT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre 4 korona. Negyed évre 1 korona. Fél évre . . 2 korona, j Egy szám ára: 10 fillér. Kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda, Szatmár- Németi (Zárdával szemben). Telefon-szám : 284. Szerkesztőség: Hám J.-u. 1. sz. Telefon-szám: 173. Felelős" szerkesztő : Dr. V F R É C Z Y ERNŐ. Társszerkesz:ök: Dr. BARTHA JÓZSEF. Dr. GLATZ JÓZSEF. Laptulajdonos és kiadó: az „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA“. Megjelenik minden vasárnap. Hirdetések a legmérsékeltebb^árért közöltéinek. Nyilttér sora 20 fillér. i Előfizetési és hirdetési dijak e lap kiadóhivatalába | (Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. sz.) küldendők. Kelemen Samu nagy beszéde. Kelemen Samu kedden, a bankvita folyamán harmadfél órás nagy beszédet tartott, mellyel eddigi parlamenti sikereit is felülmúló rendkívüli diadalt aratott. Ez a siker nem szorítkozott az ellenzékre, amelyet a szószoros értelmében felvillanyozott a beszéd, hanem maga a munkapárt sem zárkózott el a hatás elöl és jelenvolt miniszterek is elismerésüket fejezték ki a nagy nívójú beszéd iránt. A sajtónak alábbi véleményébe visszatükröződik ez a nagy hatás. A „Magyarország“ másfél hasábon át méltatja a beszédet, melyről többek között azt írja: Déli szünet után kezdett bele Kelemen Samu nagyszabású beszédébe. Amellett, hogy a vitatkozást a szakszerűség terén tartotta, értett hozzá, hogy szónoki készségével életet, szint és hangulatot vigyen bele beszédébe, melyet a Ház mindvégig osztatlan figyelemmel hallgatott. Szónoki készség, a beszéd szerkezetének fölépítése, a debattőr éles vágásai, a szakértelem komolysága és az érvek gazdasága tette ezt a két és félórás, hatalmas beszédet a bankvita egyik eseményévé. A nagyhatású beszédet az ellenzék lelkesen megéljenezte és percekig ünnepelte Kelemen Samut. A „Pesti Hírlap“ ezeket irja: Az ellenzék második szónoka Kelemen Samu volt, aki a tőle megszokott gazdag argumentacio- nális fegyverzettel és kitűnő dialektikával vonult fel. Több mint kétórás beszédét az ellenzék tüntető tetszéssel kisérte, különösen pedig azokat a részeket, amelyekben igen sikeres argumentumokat csoportosított a Justh párt dátumpolitikájának igazolására és főkép annak tisztázására, hogy a Just-párt miért tárgyalt és miért kellett tárgyalnia Lukács Lászlóval. Fejtegetéseinek ez a része az egész Házban figyelmet keltett és amikor beszéde közben szünetet kért, a folyosón maga Székely Ferenc igazságügyminiszter jelentette ki, hogy az ilyen objektiv és érdekes beszédet szívesen hallgatják. Beszéde befejeztével nemcsak a baloldal tapsolta és üdvözölte nagy lelkesedéssel, hanem Lukács László pénzügyminiszter is elismerését nyilvánította. A „Pesti Napló“ igy ir: Sokkal ügyesebben mint Kossuth hadakozott Hegedűssel szemben Kelemen Samu, aki figyelmeztetett arra, hogy a munkapárt szónoka két kiegyezést hasonlított össze: amely létrejött s amely nem jön létre. Ez a bázis annál ingóbb, mert ki tudja, a kedvezőbb szerződés átment volna e az osztrák képviselőilázban ? Nagyon eredeti és furfangos volt a Bene- dikt-formula elfogadása mellett mondott érve is. Ha a Benedikt-formula homályos — szólt — kinek a kára ez ? Azoknak-e, akik abban kötelezettséget vállaltak, vagy akik jogokat akarnak belőle származtatni ? Az a meggyőződésem, hogy a formula célzatosan homályos. Kelemen vidám ötletei is tetszettek. Báró Madarassy-Beck Gyulának arra a francia idézetre, hogy a legszebb asszony is csak azt adhatja, amije v-> , azt felelte, hogy nálunk meg olyan férfiak vannak, akik azt is adják, amijük nincs. Kelemen elmés és kitűnő beszédéhez a készfizetések felvételéről szóló határozati javaslatot csatolt. Az „Egyetértés“ ezeket irja: Az ülés hátralevő részét déltől háromig a Just-párti Kelemen Samu foglalta le. A szakszerűséget a nála megszokott elmésséggel keverte s igy a terjedelmes orációt igen élvezetessé tette. Kedves jelenet volt, hogy ugyanakkor, amikor ő Madarassy-Beck bárót és Hantos Elemért perszifikálta, a hetes számú galléráin, amely az elnöki emelvény fölött van, az aposztrofált munkapárti képviselők éppen a legszebb és legkedvesebb karzatlátogatónak udvaroltak, Kelemen Samu elragadóan bájos leányának. így tehát a háborúságnak nem is lett komolyabb következménye. Kelement a pártja hatásos beszédéért meleg ovációkban részesítette. A „Budapesti Hírlap“ ezeket irja: Az ülés nagyobb részében, körülbelül harmadfél óra hosszáig Kelemen Samu beszélt, ötletesen, mint mindig; a Ház épp oly kevéssé fáradt bele a hallgatásba, mint Kelemen a beszédébe. A „Pester Llyod“, noha tudvalevőleg a munkapárt lapja, többek között ezeket irja: Az ellenzék a mai nappal megelégedettnek látszott. Mert Hegedűs után Kelemen Samu a Just-párt tagja ragadta meg a szót és azt 3 óráig nem is adta át másnak. Természetes, hogy olyan kaliberű szónok, mint Kelemen mindig érdekes, még akkor is, amikor rég kipróbált és hatásos finomságok számára hiányzik is a megfelelő visszhang. Kelemen képviselő kellemes szónok. Az ő rakétái az ellenzéknek nem egy népünnepélyét szépítették meg és világították meg. Ez a beszéd is szépen volt felépítve és szellemes pontjai sem hiányzottak. A „Nap“ többek között ezeket irja: A függetlenségi párt egyik legkiválóbb vezető embere, a szellemes és kitűnő Kelemen Samu mondott a szünet után nagy beszédet a bank-javaslatok ellen. Mint mindig, ezúttal is okos volt és ötletes. Hozzáértő és nivós felszólalása sokat használt az ellenzék ügyének. Pártkülönbség nélkül nagy érdeklődéssel hallgatták. A karzaton is, a legfigyelmesebb hallgatója egy gyönyörű fiatal hölgy volt. A leánya . . . A „Budapest“ igy ir: Szünet után következett Kelemen Samu, aki betetőzte a mai ellenzéki munkát egy rendkívül érdekes és alapos beszéddel, amelyet sokszor szakított félbe a baloldal tetszészaja. Az „Alkotmány“ igy nyilatkozik: A függetlenségi oldalról két, helyesebben csak egy szónok vett részt. Mert Gedeon Aladár nem sokáig bírta. Alig beszélt tiz percig. Annál nagyobb vervvel ment neki Kelemen Samu, aki egy óra hosszat politikai argumentumokkal és szellemesen vágta a javaslatot, főleg pedig a kormánypárti szónokokat, egy óra hosszat pedig bírta gazdasági argumentumokkal is. A „Világ“ ezeket irja: Kelemen Samu obstrukciós hosszúságú beszédet mondott, de figyelemmel hallgatták, mert okos, talpraesett ötletekkel tarkította a pénzügyi kérdések szürke témáját. A neves „Pester Journál“ irja, hogy a Justh-párt szívélyes óvációkat rendezett Kelemen Samu mai nagy beszéde alkalmából, amely valóban temperamentumos polémia volt az összes kormánypárti szónokokkal annak a bizonyítására, hogy az önálló bankot minden veszedelem nélkül fel lehet állítani. Még a kormánypárt felhivatalosa a „Budapesti Napló“ is igy ir A szünet után Kelemen Samu, a Justh-pártnak egyik mindig élvezettel hallgatott tagja került sorra, Kelemen Samu a maga tagadhatatlan szellemességével ki is beszélte az ülést. Igen érdekesen polemizált Madarassy-Beckkel és Hegedűs Ló- ránttal, kikkel szemben főleg a készfizetések rendezésének kérdésében védte a függetlenségi párt álláspontját. A „Polgár“ azt irja: Az ülés utolsó szónoka Kelemen Samu beszédével valósággal felvillanyozta az ellenzéket. A „Népszava" ezt irja: Kelemen szellemesen vagdalkozó beszédével, melyet az
