Északkelet, 1911. január (3. évfolyam, 1–5. szám)
1911-01-15 / 3. szám
ÉSZAKKELET 5. oldal. Szatmárnémeti 1911. szálkái legények Lajos Ferenc nevű társusat, aki ellen valami szerelmi ügyből . kifolyólag bosszút forraltak, még a múlt év folyamán egy éjjel meglesték és úgy elverték, hogy a szerencsétlenül szerencsés vetélytárs csaknem belehalt sérüléseibe. A helybeli törvényszék most ítélkezett a mellőzött szerelmesek felett és Bede Jánost, a támadás értelmi szerzőjét másfélévi, Viskit egy évi, Pusztait pedig félévi börtönnel sújtotta. Az elitéltek enyhítésért fellebbeztek. Ismét egy munkás kar! Varga György béres a mérki gróf Károlyi tanyán szalmát préselt. Egy óvatlan pillanatban a gőzgép elkapta jobb karját és azt teljesen összeroncsolta, úgy hogy egész karját ampatálni kellett. Galiba a liba körül. Princ István tőketerebesi lakos látogatóba jött városunkban lakó bátyjához Józsefhez. A viszontlátás örömére bankettet akartak rendezni, amelyhez azonban az eszmén kivül minden hiányzott. Mindenekelőtt a pecsenye kérdést oldották meg oly formán, hogy Pasku Borbálának egy öreg libás kofának szépen kihizott libáinál tették tiszteletüket, nem díszben ugyan, de mindenesetre az éji homályban és hat darab hízott libát dunyhacihákba dugva elemeitek. Sajnos azonban, a lakoma egyéb ínyencségeinek beszerzésére már nem kerülhetett sor, mert a Vörösmarty- közben őrt álló csendőr letartóztatta őket. Vérengző tolvaj. Oláh Ferenc ököritói 77 éves gazdálkodó a múlt éjjel arra ébredt fel álmából, hogy a kutyája nyugtalanul ugat Az öreg felkelt, revolvert vett magához s kiment az udvarra és egy lövést tett a sötét éjszakában. Aztán széjjel nézett udvarán. A tyúkketrec mellett egy gugoló emberalakot vett észre, aki kezében egy rucát szorongatott. Oláh felszólította a tolvajt, hogy a rucát tegye le és takarodjék. A tolvaj engedelmeskedett is, azonban távozás közben a gyanútlan öreg gazdára vetette magát, elvette tőle a revolvert, aztán földhöz vágta, véresre verte és elmenekült, magával vitte a pisztolyt is. A csendőrség már másnap kinyomozta a gonosztevőt Gábor József rovott múltú, ököritói cigány személyében. x Figyelem! Használt-e már Benkő-féle „Mokka kávé-keverék“-et ? ... Nem ?... Tessék megpróbálni 1! Különfélék. Gazdaságtan tanítás a kereskedelmi iskolában. Az 1910. évi szeptember havában megnyílt kecskeméti kereskedelmi iskolában kötelező tárgyul a gazdaságtant is felvették. Az eszmét a kecskeméti gazd. egyesület vetette fel s a kultuszminiszter elfogadta a II. és III. tanévre való előirányzással. Fontosnak tartjuk ezt abból a szempontból, mert ez utón a közvetítő kereskedelem túlkapásainak bizonyos mérvben eleje lesz véve; mivel a kereskedő egyszersmint termelő és viszont nem fog szorulni az értékesítésnél annyira a közvetítőre s ez nem fogja a fáradságos munka utján elért eredmény tejfeljét oly könnyen leszedhetni. De másrészt azért is üdvös ez újítás, mivel ez utón talán legkönnyebben fog sikerülni a gazda és kereskedő közé oda áilított s ma már nagyon is magasra nyúló válaszfalat ledönteni, vagy legalább az ellentétek élét gyengíteni. Követésre méltó példa Szatmárvármegyében is, hol szintén nem kicsinylendő eredményeket lehetne ez újítás behozatala által elérni s a meglevő viszonyok mellett nem is kerülne számottevő költségbe. A jégeltartás legegyszerűbb módja. A jég nyári eltartása különösen tanyákon nagyon fontos; a szokásos jégvermek készítése azonban különösen kisgazdaságokban költséges és igy bizony a gazda erre nem költ, pedig falvakban, tanyákon az egészséges élelmezés elsőrangú feltétele volna a jégverem. Azonkívül igen sokszor kerül a gazda oly helyzetbe, 'hogy gyógyszerül is szüksége volna jégre s nem kap sehol a környéken a messze fekvő városig, honnan a nyári hőség miatt annak beszerzése úgy szólván lehetetlen. Igaz, hogy törvényeink értelmében minden községben kellene legalább egy jég veremnek lenni, sajnos azonban csak kellene, de leggyakrabban nincs s ha van is, még a legkeményebb téli időben sem töltik meg jéggel, hanem egész más célra használják. Nem lesz tehát érdektelen, ha éppen vármegyénk gazdáival megismertetjük a jég eltartás legolcsóbb és legegyszerűbb módját, mivel az ehez szükséges tőzeg itt könnyű szerrel beszerezhető s mellyel a jég betakarva három éven túl is eláll. Lombos fák vagy cserjék árnyékában, hová a napsugár nem férkőzhetik be, kiválasztunk egy U. 5> 2 X) JD <U C <L> £ QJ N cf) <U C/í u £ 2 •s r* 0> T3 a 43 V N u £ 45 N N C/D C*5 biO <D cä o >> C > 43 £ o >> 0 £ o >> G G G Qe£ helyet, azt oly formán elplanirozzuk, hogy az olvadó jégviz elfolyhasson, a helyet félméter vastagságban tőzeggel boritjuk be, erre szalmát teszünk s erre rakjuk a jeget. A jeget száraz, hideg időben hordjuk be s apró darabokra törjük; azután a rakás szélét nagyobb jégdarabokból kirakva, a közöket apróbb jéggel betömjük és az egészet lehetőleg légmentesen jéggel kitöltjük, akkor azután vízzel jól megöntözzük, hogy ' összefagyjon. Végül a jégrakást előbb 0 30 m. vastagon szalmával és az egészet 1 m. vastagon tőzegalommal fedjük be. A jégvermet használatkor az északi oldalon nyitjuk meg s abból lehetőleg papkelte előtt veszünk jeget és pedig oly módon, hogy függélyesen törni kezdjük; a vágás minél keskenyebb legyen s jégvétel után 3—4 összerakott szalmazsup-kévével befödjük s esetleg tőzegport lapátolunk rá. — Ezen eljárás fölötte olcsó s a tapasztalat szerint a jég sokkal jobban eláll, mint sok más. drága jégházban. Adóleirás bekebelezett kölcsönök után. Az általános jövedelmi pótadónál a föld és házbirtokot terhelő bekebelezett jelzálog kölcsönök után kamatok csak azon esetben vonhatók le, ha az erre vonatkozó bevallás január 1-től január 31-ig terjedő idő alatt adatott be az adóhivatalnál vagy községi elöljáróságnál, figyelmeztetjük tehát gazdáinkat a bevallás sürgős megtételére. A sercegő üszők gyógyítása. Bell a sercegő üszők gyógykezeléséről azt mondja, hogyha reggel és este a sercegő daganatba 1 %-os formaiin oldatott fecskendezünk, az esetek nagy része meggyógyul; ilyen eljársssal 28 eset közül 22-ben sikert ért el. Takarmányrépát gazdaságában sem a kis- sem a nagy gazda nem nélkülözheti, mivel az télen át a legkitűnőbb takarmány. A répa ugyanis télen az egyedüli vizdús takarmány, mely nemcsak a tejelő marha tejmennyiségét nagyban fokozza, hanem szüksége van arra egyéb állatnak is, mert a télen etetni szokott száraztakarmányok emészthetőségét vizdus tartalmánál fogva nagyban előmozdítja. A répa termesztés jól megmunkált és jól megtrágyázott földet igényel, talán egy növény sem hálálja meg annyira a jó munkát és az erős trágyázást mint a répa. Különösen bőtermést ka-
