Északkelet, 1911. január (3. évfolyam, 1–5. szám)
1911-01-08 / 2. szám
6. oldal. Szatmárnémeti, 1911. ÉSZAKKELET A gazda teendője januárban. E hónapban a gazdának egyik főteendője a múlt évi gazdasági számadások lezárása, rendbehozása és hogy a számadásvezetés meg ne akadjon, a jövőre átviendő összegek s tételeknek az újévi számadásokba való átvezetése. A rendesen, pontosan vezetett számadások kiszámithatlan beccsel bírnak a gazdára. Újévkor minden újonnan fogadott cselédnek egyenkint s apróra meg kell mondani, mi a kötelessége, mert csak ez esetben lehet őket, ha valamit elmulasztanak vagy rosszul végeznek, felelősségre vonni. Továbbá leltár mellett adjuk át, darabonkint kezökre olvasva a cselédeknek a gondozásuk alá tartozandó szerszámokat, eszközöket, mert csak ez esetben várhatjuk, hogy az év végén pontosan beszámoljanak mindennel, ami kezökre volt bízva. A szekeret s ekét pedig apróra meg kell velők nézetni, hogy azok jó karban lettek átadva s utasítani őket, hogy amint legkisebb bajt vesznek észre, azonnal jelentsék be. A kötélféléket meg azzal kell átadni, hogy kötelesek azoknak minden darabjával beszámolni, amint elszakadnak. Különben az egésznek az árát bérükből kötelesek megtéríteni. Igen rossz szokás az, hogy csupa takarékosságból egyes szerszámokat, melyekre pedig minden kocsisnak s béresnek folyvást szüksége van, nem szereznek be a gazdák kellő számban, hanem egy és ugyanazon szerszám jár, ha szükség van reá, kézről-kézre, holott igy sokkal többe kerülnek azok, mert egyik se ügyel rájok, hányják, vetik és igy mihamar elpusztulnak és a gazda csak azon veszi magát észre, hogy már ismét újat kell venni. Mig ha minden béresnek, kocsisnak megvan a maga szükséges szerszáma, kérdőre lehet vonni, ha az elvész vagy feltűnően hamar elpusztul. Az állatok etetése, gondozása s tisztítása körüli teendőket lehetőleg óraszám szerint kell beosztani, hogy minden cseléd egyszerre végezze azt, mert az ellenőrzés ily módon legkönnyebb. Az eladásra szánt gabonanemüeket rostáltassuk meg. Meg kell kezdeni a vetőmag rostálását és triő- rözését is, mert nem tudni, mikor köszönt be a tavasz s ennek nem szabad készületlenül találni a gazdát. A friss gabonakészleteket legalább egyszer minden hónapban meg kell forgatni. A magtárablakok tábláit éjjelre be kell csukatni, sőt szeles, zivataros időben nappal is zárva kell azokat tartani. Az épületek s falak mellől a havat lapátolíassuk el, sőt le kell azt hányatni a laposabb tetejű épületekről is. Nézze át a gazda takarmánykészletét is, hogy az ősszel tett számítással miként vág össze az eddigi fogyasztás és maradvány és ha szüksége mutatkozik a szálastakarmánnyal való takarékosabb bánásnak, gondoskodni kell annak valamely abraktakarmánnyal való pótlásáról. Főleg kisebb gazdaságokban lehetőleg minden szálastakarmányt felkötözve (felporciózva), meghatározott súly szerint kell adni a cselédek kezébe, mert a takarmányozással rendet csak igy lehet tartani, azért is a szénakötözésröl ne feledkezzünk meg. Mivel pedig a szecskaetetés mellett még takarékosabban lehet bánni a takarmánnyal, jó lesz egy részét az állatoknak szecs- kázásrs. fogni, amidőn azután természetesen arról se szabad megfeledkezni, hogy folyvást elég szecska legyen vágva. A szecskát 3—4 cm.-nél rövidebbre nem szabad vágatni. E hó folytán hozassunk jó karba minden gazdasági szerszámot, eszközt és gépet. Az uj gépek beszerzésének, megrendelésének most van az ideje. A szükséges szerszámfa, valamint szőlőkarók és netán szükséges kerítésoszlopok, dúcok beszerzéséről sem szabad megfeledkezni, ha még eddig nincsenek beszerezve. Ha még meg nem rendeltük volna, nem kell megfeledkezni a tavasziak alá szükséges műtrágyák megrendeléséről, valamint ha friss vagy uj faj tavaszi vetőmagra van szükségünk, annak a megrendelését sem kell tovább halasztani. Most az ideje a tavasszal ültetendő gumós és hagymás virágok megrendelésének is, valamint a kerti vetemény- és virágmagvak megrendeléséről sem kell megfeledkezni. A fűtőanyagokra fel kell ügyelni, hogy a cselédek pazarul ne bánjanak velük. A gyümölcskamarára is gondot kell fordítani, hogy a gyümölcs meg ne fagyjon benne. A sérült s rothadásnak indult gyümölcsöt időről-időre jó lesz kiszemeltetni. A hosszú téli estéken a hőcselédeket tokosztással, fonással, zsákok és ponyvák igazításával s újak varrásával foglaljuk el. Az uj zsákokat és ponyvákat azonnal meg kell bélyegezni, hogy el ne tévedjenek vagy ki ne cseréltessenek. A férficselédeket pedig kosár- és kasfonással, továbbá ásó-, kapa-, kasza- és fejszenyelek készítésével és egyéb apró igazításokkal s kerti jeltáblácskák és melegágytakarók készítésével foglaljuk el. A gazdaságban. A fagyos idő kevés külső munka végzését engedi meg; ha a föld nincs nagyon megfagyva, lehet a ház körüli és határbeli árkokat kijavítani, esetleg téli mély szántást is végezni; fagyos földnél legjobb a trágyát kihoidani a szántóföldre és mindjárt el is teregetni. Télen lehet a gyenge vetéseket apró, jól érett istállótrágyával vagy mesterséges trágyával felültrágyázni, különösen fontos ez a réteknél, melyek kivált a keveréktrágyát, a hamut jó terméssel hálálják meg. A kertben. Enyhe időben ássunk, forgassuk a talajt, száraz fagynál trágyát hordjunk. Ebben a hónapban a kerti eszközöket javítsuk ki és készítsük el a használatra; a kerti magvak beszerzéséről is most kell gondoskodni. A szőlőben. A tavaszi ültetéshez szükséges földmunkálatok és a trágyázás legcélszerűbben végezhetők. A hiányzó karók pótlására újakat szerezzünk be, azokat meghegyezzük és elkészítjük. A pincében. Az ujbort, ha még eddig nem tettük, le kell fejteni és 1—2 hetenkint rendesen töltögessük fel. Az üres hordókat ki kell kénezni. Az állatok körül. A jószág keveset dolgozik, de azért jól gondját kell viselni, sok takarmányt ne adjunk, de azért ne is koplaltassuk állatainkat. Gondoskodni kell, hogy az istállón levő állatok a szabadban naponkint elegendő mozgást tegyenek. A méhesben. Erős hidegben a méhkaptárakat le kell takarni. A gyenge törzseket mézzel vagy cukorral etessük. A röplyukakat árnyékoljuk be deszkával, hogy az erős napsugár a méheket ki ne csalja.
