Északkelet, 1910. december (2. évfolyam, 49–52. szám)
1910-12-25 / 52. szám
2. oldal. ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1910. két egymástól úgy is elválaszt a születés, a nevelés, a vagyon, a társadalmi állás, az érzület, a gondolkozásmód? Óh bizony sokan csak hallják, sokan csak szájukkal vallják a karácsonyi örök szép, örök igaz zsolozsmát, de a leikök nem érzi, amit az ajkak mondanak. 19 század múlt el azóta, hogy a „világ világossága“ megszületett és az ember tele van ma is gyarlósággal és sokszor készakarva ad helyet szívében a jó helyett a nemtelennek; sokszor a tudatlanság homályában tévelyegve adja magát eszközül a Sátán fajzat pokoli szülöttjének. Óh jöjj el, jöjj te isteni ihlet, mely egykor a világmegváltó bölcsőjéhez vezetted az egyszerű pásztorokat, a bölcseket és királyokat, hogy neki tisztességet tegyenek! Jöjj el és ihlesd meg a mi lelkünket is, hogy leborulva a Jézus bölcsőjénél, szívjuk magunkba az ő életének és tudományának felséges erejét, mely vezessen bennünket közelebb-közelebb ahoz az eszményi magaslathoz, “amelyre ő felemelni kíván; hogy ne csak szóval hirdessük, de egész életünk legyen bizonyság az Isten dicsőségéről, a bé- keségre törekvésről és az emberek iránti jóakaratról! & EGYHÁZ és ISKOLA. A karácsonyi és újévi istentiszteletek sorrendje: a szatmári református templomban I. nap délelőtt fél 10 órakor prédikál Bíki Károly esperes-lelkész, ágendázik Tuba Endre s-lelkész, délután prédikál Tuba Er.dre s-lelkész. II. nap délelőtt prédikál Tuba Endre s-lelkész, ágendázik Boros Jenő s-lelkész, délután prédikál Boros Jenő s-Iel- kész. — Ó év délutánján prédikál Boros Jenő s-lelkész, újév első napján délelőtt 10 órakor prédikál Bikí Károly esperes-lelkész, délután prédikál Tuba Endre s-lelkész. A németi-i ref. templomban karácsony első napján d. e. 9 órakor prédikál: Kovács Lajos ref. lelkész, ágendázik Szabó Béla s.- lelkész, délután prédikál Hajdú Károly segéd-leik. Másodnapján d. e. prédikál: Szabó Béla s.-!elkész, ágendázik: Kovács Lajos lelkész, délután Szabó Béla s.-lelkész prédikál, Ó-év utolsó napján d. u. prédikál Szabó Béla s.-lelkész. — Újév reggelén 9 órakor prédikál Kovács Lajos lelkész, délután Hajdú Károly s.-lelkész. Az evang. egyházban: első nap d. e. 11 órakor ünnepi istentisztelet, utána Urva- csoraosztás (ez alkalommal a begyülendő szeretetadomány a lelkészt illeti); második nap d. e. rendes istentisztelet. A színház. Pongrácz Matild abban a tévhitben lenne, hogy az idétlen hangok inkább utat találnak a közönség szivéhez. Nem, kérjük! Még a fülünket is bedugjuk előlük. Hétfőn a „Csákó és kalap“-ot ismételték meg derűs, jó előadásban. Kedden egy uj baritonista próbafellépte helyett Káldort kaptuk „Az obsitos“ címszerepében. Szerdán „A hivatalnok urak“-ban Re- née szerepét Saári Margit vendégművésznő játszotta, aki a drámai szende szerepkörére való szerződés céljából lépett fel. Mindenesetre értelmes, kellemes hölgy benyomását keltette bennünk Saári Margit, de ez a szerep nem alkalmas arra, hogy igazi szerepkörének betöltésére nézve alkothassunk róla megbízható véleményt. Barna szerepében Vidort, Róth bácsi igen jól kidolgozott alakításáért Mátrait dicsérjük meg. Könnyed és ügyes bankfiu volt Sipos, de Vámosiné szerepében Homokay nem volt eléggé tipikus. Csütörtökön, pénteken Flers és Cail- lavet legújabb francia bohózata „Buridán szamara“ került színre. A közönség igen jól mulatott ezen, aránylag fehér, francia csemege élvezése közben, amit a pompás jellemrajzokon és szellemes párbeszédeken kívül nagyban előmozdított a jó össz- játék. Zöldi Vilma, Saári Margit, Horváth Lenke (Micheliné), Vidor és Sipos (George, a képletes címszereplő) egyaránt derék, elismerésre méltó munkát végeztek. „A cigányszerelem“ vasárnapi előadásáról csak azért emlékezünk meg, mert nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül azt a rikácsolást, mellyel Pongrácz Matild eddig kifogástalanul játszott szerepében a közönséget megbotránkoztatta. Sajnálnék, ha Zenei hirek. Nagyon meleg, gyönyörűségekkel teli estélye volt annak az intim összejövetelnek, amelyik az elmúlt vasárnapon a III. bérleti hangverseny meghallgatására sereglett össze. A műsor három számból állott. Hermán László Bachnak egy hekik, hogy talán egy kis meleg ennivalóval megmenthetnék az életét lelkűk magzatának. Az fáj nekik, az emészti lelkűket, hogy talán egy kis meleg felfrissítené dermedt tagjait a betegnek. De mindez hiányzik. Hiányzik a barátságos meleg, hiányzik az életet adó meleg táplálék. Az anya csüggedten ül az ágy szélén. A férfi pedig egy vackon pihen. Egy hét óta beteg. Nem tud dolgozni. Az asszony pedig féltő aggodalommal őrködik mindkettőjük nyugalma felett. Nem tud elmozdulni, hogy kenyeret keressen betegjeinek a szájába. így aztán érthető is az a mérhetetlen nyomorúság, amely a kis viskóban uralkodott. A férfi halkan, aggódó gondossággal súgta az asszonynak: — Alszik 1 Az asszony reá nézett a rongyokkal, ruhadarabokkal letakart ágyon fekvő kicsiny gyermek arcára. Fátyolozott hangon felelt: — Igen.......... alszik. Legalább nem szenved. Aztán megint mély hallgatás következett. Az oíajmécs sercegve pislogott tovább. A fel-felcsapó lángok belekaptak egy körülötte szállingózó meggondolatlan légy szárnyába. S a bogár perzselt szárnnyal hullott a mindent emésztő láng karjaiba. A gyermek álma szép volt. Arca boldog örömtől sugárzott. Kis ajka lázas mohósággal mozgott. Arca kipirult. Talán a kis Jézuskát látta álmában, amint a szép ajándékokat feléje nyújtja. Kis karjával nyugtalanul kapkodott a levegőben. Néha boldogan nyöszörgött. Elhagyta száját egy-egy elhaló szó: Mamám .. . bábu .. . Enyém ... Fényes . .. Kis teste szinte felemelkedett. Majd kimerültén visszahanyatlott a rossz fekvőhelyre. Az anya féltő gonddal igazította meg szalmavánkosát. Megtörölte a gyermek égő homlokát. Csak úgy kezével. A hideg... fagyos kéz érintésére a kis gyerek fölébredt. Arcáról eltűnt a boldog mosoly. Meglepetve tekintett körül. Lelkében még a szép álom muzsikája zsongott. Görcsösen kapaszkodott bele az anyja kezébe. Égő szemét reá emelte. — Mamám !... hol van.. ? — Mi gyermekem ? — Hát az. A bábu, meg... meg az a fényes... szép karácsonyfa ... az a... sok sok ajándék. Mégegyszer körülnézett. Az anya szive vérzett a fájdalomtól. Átölelte a gyermek lázas fejét. A gyerek lázasan folytatta tovább.: — Hol van? Adjátok ide!... Mind... mind. A kis kályhát is... meg az edényeket is... Mindent... Az az enyém... A Jézuska hozta... Mert én jó voltam..! Az asszony csendesen sirdogált. A forró meleg könnycseppek végig folytak arcán s reá hullottak a gyermek fejére. Kissé lecsendesedett a gyerek. KiméKávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u. 16. sz. „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4'40 korona, ::: villany erővel pörkölve. :::
