Északkelet, 1910. szeptember (2. évfolyam, 36–39. szám)
1910-09-11 / 37. szám
ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1910. 2. oldal. Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u. 16. sz. „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4‘40 korona, ::: villany erővel pörkölve. : : : gán a magyar államhoz csatoltassa- nak. Először: már Galícia és Dalmácia históriájából tudjuk igen jól, hogy ez az „ősi jog“ csak addig létezik, amig a. Habsburgoknak sikerül annak hangoztatásával megelőzni más államok területszerzési törekvéseit. Azontúl az „ősi jogon“ visszaszerzett területek szépen beolvasztatnak az örökös tartományok közé . . . Másodszor és főleg pedig nem lelkesedtünk azért, mert azt tartjuk, hogy épen elég nemzetiség van már nálunk ahoz, hogy azokkal se tudjunk elbánni. Nemzeti és nemzetiségi politikánk anélkül is kapkodó, eredménytelen. Miért kell tehát az oláh-, tót-, stb. kérdéshez drága pénzen beszerezni még egy bosnyák-kérdést; és miért kell egy csomó horvát -szerb hozzánk-kapcso- lása által növelnünk a horvát törekvések szarvait ? . . . Hogy végül az Ausztriához való közvetlen csatolásért se lelkesedtünk, az több, mint természetes. Az osztrák örökös tartományok igy is kelleténél jobban körülvettek bennünket. Szinte hurokként fonódnak nyakunk köré; a I hagyományosan éles látású osztrák; — Hova mégy, Jancsi ? — kiáltott rá az öreg, aztán magyarázóig Gyömbérhez fordult: — A fiam. — Győrbe, vasszögért — volt a fiú válasza. — Az anyád küldött? — Az. — A suhanc megállt. Látszott, hogy mondani akar még valamit. — Édösapám! — Na? — Agyék kend egy kis dohányt. — Nincs. — Hát akkor agyék három vasat, hadd vegyek. — Az sincs. — Dehogy sincs. Tudom hogy van. — Hát ha van, van. De nem adok. A fiú szemében fellobbant az indulat politika talán épen a húrok szerepét szánta nekik. Egy szó, mint száz: szívesen me- nekedtünk volna a két tartománytól. Hogy pedig miért mondjuk ezt most el, annak is megvan a maga oka. Most kezd u. i. kisülni, milyen drága pénzen vásároltuk mi ezt a veszedelmet. Talán emlékszik még rá mindenki, hogy a nyári szünidő előtt egy 560 milliós kölcsön felvételét határozta el a törvényhozás. Hát ez a rengeteg pénz azért kell most, mert az annexiós kaland üresen hagyta az államkincstárt. Vagyis ez a sok millió az annektálás költsége. A drága mulatságot pedig még diágábbá teszi az a körülmény, hogy Franciaország, ahonnan a kölcsönt fel akartuk venni, egyszerre csak becsukta előttünk a — zsebeit. És most ismét a régi hitelezőhöz: az osztrák Rotschildokhoz kell fordulnunk, akik adnak ugyan pénzt, de először: kamatban jóval drágábban, másodszor: azzal az erkölcsi veszteséggel drágábban, amit az osztrák pénzpiactól való függésünk fokozódása jelent. Hogy enlángja. Nem szólt egyetlen szót s alattomos tekintetet vetve apjára, megindult. Mikor vagy száz lépésnyire volt, hátrafordult s megsuhintotta görcsös botját. A súlyos bot repült s derékon találta az öreget, aki felszisszent és lapockájához kapott. Egy pillanatig gondolkodott, hogy vissza dobjon-e, de azután csak ezt kiáltotta a sebesen elinaló fiú után: — Átkozott, gaz kölyke! Na megállj! Majd megver az Isten ... Megdobálni öreg apádat, aki felnevelt! ilyen Istentelen gazember ! Aztán szemében valami különös büszkeség csillámlott meg, mikor odafordult Gyömbérhez s igy szólt: — Hanem a dobás pompás volt. Látta urfi ? Ugy-e majdnem olyan, mint az enyém ? Hja, látszik, hogy az én nevelésem! nek az uj kölcsönnek ilyen viszonyok között mily megmérhetetlenül káros hatásai vannak gazdasági és politikai fejlődésünk tekintetében, azt minden nehézsége dacára is könnyű belátni annak, aki tudja, hogy a jog általában, tehát az államjog is, hatalmi viszonyok eredménye, a hatalom pedig első sorban gazdasági alapokon nyugszik. Az adós sohasem lehet olyan független, mint a hitelező. ügy látszik, ennek az igazságnak megerősítésére kellett nekünk Bosznia. EGYHÁZ és ISKOLA. Emlékeztető. Kovács Lajos né- metii ref. lelkész beiktatási ünnepélye, melynek sorrendjét múlt számunkban részletesen közöltük, ma délelőtt 9 órakor lesz a németii ref. templomban. Pályázat. A Rácz István halálával megüresedett szatmári lelkészi állásra eddig a következő lelkészek pályáztak: Birtha József lévai, Kovács Lajos kisvárdai, Paulai Viktor szilágy- vérvölgyi, Ballay Aladár dancsházai, Varga Béla érköbölkuti, Makay Elek szatmár hegyi, Kassai Béla tenkei, Nagy Vince csabdi, Jakab Lajos n.- szekeresi, Makláry Károly kunhegyesi, Gönczy József nyir-ibronyi, Osváth Pál dögkei, Szilva István alsó-fügödi, Sütő Áron gáti, Böszörményi Sándor homonnai rendes lelkészek. Varga Csongor derecskéi, Keresztessy Sándor ráckabai s. lelkészek és Csomasz Dezső móri rendes lelkész, theol. magántanár. Templomavatás. A kocsordi ref. templomot, melyet nagy költséggel özvegy Tisza Kálmánná renovál- tatott, Szabó János ottani ref. lelkész avatja fel a környékbeli ref. papság közreműködésével. Aki jól és olcsón akarja beszerezni mindennemű lábbeli szükségletét, az csakis ßrnnfold Tactiróralr ciPőkereskedésehez forduljon. Ul Ulllvlu 1 vMVvlvK Szatmár Kazinczy-u. Hallon-ház. Bevásárlási utamból hazaérkezve, dús raktárt rendeztem be legújabb divatu cipőkmseiy®®!“n,*k-a- legmérsékeltebb árakon árusítok.
