Északkelet, 1910. szeptember (2. évfolyam, 36–39. szám)
1910-09-25 / 39. szám
Szatmárnémeti 1910. ÉSZAKKELET A nyíregyházai gazdagyűlés. Évről-évre nagyobb fontossággal bírnak az Országos Magyar Gazdaszövetség nagygyűlései. A parádi, palicsi s az idei nyíregyházai nagygyűlések fényesen igazolják, hogy gazdáink mindig jobban és jobban belátják, hogy tömörülniük, szövetkezniük kell, hogy az erős ellenáramlattal szemben érdekeiket megvédhessék; ; mert még 1908-ban a parádi gyűlésen mintegy 600 gazda vett részt, a palicsin ez a szám már elérte az 1500-at, a 20.-i nagygyűlésen a résztvevők számát pedig minden túlzás nélkül 5—6 ezerre tehetjük. Hiszen csak a szatmári külön vonattal 676 gazda érkezett j Nyíregyházára. Impozáns volt a látvány, a midőn Darányi Ignác I a Gazdaszövetség nagynevű elnöke általános figyelem mellett az ülést megnyitotta, a 6000 gazdából álló óriási tömeg oly érdeklődést tanúsított, aminő ily népes gyűlésen szokatlan, figyelt mindenki, nehogy elszalasz- szon egy szót, nehogy elkerülje valami figyelmét, ami jólétének előmozdítására vonatkozik. Az országos nagynevű előadókat szívélyes óvációkban részesítette a hallgatóság, több ízben fel-felzugott a helyeslés, éljenzés orkánszerü vihara, amely 5000 gazda tetszésének volt kifejezője. A nagygyűlést a csinosan feldíszített kiállítási területen tartották meg. Jelen voltak: a földmivelési minisztérium képviseletében : Kazy József államtitkár, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület képviseletében : Károlyi Mihály gróf, Pallaviczini Ede őrgróf, Mezőssy Béla, Rubinek Gyula, Buday Barna és Mutschenbacher Emil dr. Az Országos Központi Hitelszövetkezet képviseletében Horváth jános dr. igazgató, a Hangya részéről nagyobb küldöttség, az Országos Erdészeti Egyesület képvisele- letében Török Gábor főerdőmester, az Országos Köz- művelődési Tanács képviseletében Árkay Kálmán dr. Küldöttségileg voltak képviselve: az abaujtornamegyei, a barsmegyei, bereg, bihar, borsod, csongrádmegyei, a debreceni, a hajdúböszörményi, a krassószörénymegyei, a marostordamegyei, a nógrádmegyei, a nvitramegyei, a nyugatmagyarországi, a pestmegyei, Szabolcs, szatmár, ung, zemplén és bácsbodrogmegyei gazdasági egyesületek. A Debreceni Gazdakör, a Nyíregyházai Gazda- szövetség, a Tapolcai Gazdakör, az Országos Széchényi- Szövetség, a Magyar Védőegyesület, az Országos Háziipari Szövetség, a Somogymegyei Hitelszövetkezetek Szövetsége, a Bécsi Pázmáneum Szociális Köre, a Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság és az Erdélyi Gazdasági Egylet kolozsvári szakosztálya. Részt vettek ezenkívül a naggyülésen : Dessevvffy Aurél és Dessewffy Emil grófok, Kobek Kornél, Kállay Ubul, Nadányi Miklós, Wittmann János, Frey János, Liptay Béla, Baross János, Huszár Károly, Pallaviczini György őrgróf, Förster Aurél, Bernát Béla, Nadányi Gyula, Dobieczky Sándor orsz. képviselők stb. A gyűlést a szövetség elnöke, Darányi Ignác nyitotta meg. Kazy József államtitkár üdvözölte meleg hangon a naggyülést a földművelési kormány nevében. Vay Tibor gróf főispán pedig a megye nevében üdvözölte a gazdákat. Darányi Ignác tartotta meg ezután megnyitó beszédét, melyben főként a baikáni kereskedelmi szerződések ügyéről és a husdrágaságról nyilatkozott. Ami a husdrágaságot illeti, mondotta Darányi, itt nem észlelhető egyéb, mint hogy az élelmi szerek is, lassabban bár, de követték a munkabér és iparcikkek drágaságát. Ha ezt a drágaságot mérsékelni akarják az által, hogy nem a jogos forgalmat és kereskedelmet, hanem a fölös közvetítést csökkentsük, termelőt és fogyasztót szövetkezeti alapon egymáshoz közelebb hozzuk, ebben a munkában őszintén ajánljuk föl közreműködésünket és ha szociális szempontból az élelmezési viszonyok javítása érdekében egyetemes intézkedések terveztetnek, a melyek minden teherviselő osztályt arányosan sújtanak, az elől mi, gazdák sohasem fogunk elzárkózni. De hogy ilyen egyetemes célok kizáróan a mi exisztenciális érdekeink rovására valósittassanak meg s az ily célra hozott áldozatokkal csak mi sujtassunk, ezt az osztó igazság és méltányossággal ellenkezőnek tartjuk s ilyen törekvés ellen minden erővel harcolni fogunk. 5. oldal. Nyomtatványokat legolcsóbban készít lapunk nyomdája. Mezőssy Béla szólt ezután a gazdák magatartásáról a jövő gazdasági és politikai kérdéseivel szemben. Több ezer kisgazda helyeslésétől kisérve tiltakozott az ellen, hogy a gabonavámok csak a nagyuraknak használnak. A gabonavámok leszállítására irányuló osztrák ipari agitációval szemben, amelynek egy magyar miniszter is hangot adott nemrég, a magyar gazdák ösz- szefognak és az osztrák gazdákkal egyetértve járnak el mezőgazdaságunk javára. Meskó Pál, a Gazdaszövetség titkára a gazdák álláspontját fejtegette a drágasággal szemben. Nagyon hevesen kelt ki az osztrák agitáció ellen az argentínai husbehozatal dolgában. Elvárjuk — úgymond — a magyar kormánytól, hogy az argentínai husbehozatalt illetőleg még csak tárgyalásokba sem bocsátkozik az osztrák kormánnyal. Nekünk, a gazdáknak, az osztrákoknak ezen kívánságára csak egy szó válaszunk van s ez a szó, amelyet mi magyarok nagyon is gyakran kaptunk már válaszul: soha! S elkeseredett harcot indítunk mindenki ellen, aki a gazdákat nehéz küzdelmük árán megszerzett jogaiból kiforgatni akarná. És akkor nemcsak gyomorrontás, hanem egy kis politikai megrázkódtatás is kél az argentínai hús nyomában. (Éljenzés.) Ezután Meskó Pál a következő határozati javaslatot terjesztette a nagygyűlés elé: „Mondja ki a Magyar Gazdaszövetség, hogy: 1. Azon régi álláspontját, hogy az élőállat behozatalának engedélyezéséhez nem járulhat hozzá, fentartja. Ezen álláspontját igazolva látja a csempészet által legújabban behurcolt száj- és körömfájás által s ezért a legerélyesebb Intézkedéseket látja szükségesnek a bárcás legeltetés tilalmáról hozott törvény szigorú végrehajtására nézve. 2. A balkáni államokra nézve Ausztria és Magyarország között a balkáni államokból behozható hus- kontingens tekintetében az előző kormány által megállapított s a jelen kormány által is fentartani ígért összkontingensben s az erre vonatkozó egyezményben a magyar állattenyésztés garanciális védelmét látja s amennyiben a szerb szerződésben ezen egyezmény be nem tartatott volna, azt a magyar mezőgazdaságra nézve hátrányosnak nyilvánítja. 3. Egész erélylyel tiltakozik az argentínai husbehozatal engedélyezése ellen s azon agitációt, a mely e végből Ausztria tágabb körei részéről megindult, az Ausztriával való kiegyezés természetével meg nem egyezhetőnek tartja és a kiegyezés által teremtett gazdasági egyensúly megbolygatásá- nak tekinti.“ A megindult vitában Károlyi Mihály gróf, az 0. M. G. E. elnöke kiemeli a mai ülés jelentőségét, mely tekintve, hogy a szerb szerződés megkötésének küszöbén vagyunk s hogy az osztrákok az argentínai hús behozatalát sürgetik, kiváló fontossággal bir. A határozati javaslat minden tekintetben megfelelő, kéri ezért, hogy egyhangúlag fogadják el. Többek hozzászólása után a határozati javaslatot elfogadták. Mailáth József gróf a földmives szociális feladatáról tartott előadást, Liptay Béla pedig a kisgazdák ló- tenyésztéséről beszélt. Darányi Ignác elnök köszönetét mond az előadóknak és a közönségnek, majd Károlyi Mihály gróf indítványára elhatározták, hogy táviratilag üdvözlik az osztrák agrárközpontot. Dessewffy Aurél gróf üdvözölte még Darányi Ignácot, mint a legkiválóbb agrár-embert, mire az elnök az ülést berekesztette. Szeptember hó 20.-i szatmári piaci terményárak. Termény I. rendű II. rendű K f K f Búza 18 40 17 60 Rozs 12 60 — — Árpa 13 40 — — Zab 13 40 — — Tengeri 14 20 — —
