Északkelet, 1910. szeptember (2. évfolyam, 36–39. szám)

1910-09-18 / 38. szám

Szatmárnémeti 1910. ÉSZAKKELET 5. oldal. Különfélék. Sertésvész Szatmárnémetiben. Szatmárnémeti szab. kir. város főkapitányi hivatala a következő hir­detményt tette közzé: Miután a város határában a ser­tésvész megállapittatott, a város bel- és külterületén levő összes sertésállományra a városi zárt elrendeli. Sertésvásárokat úgy helyben, mint a Szatmárhegyen beszünteti. Marhalevél sertésekre csak helybelieknek, csak helybeli irányítással adható ki. Felhívja 3 közön­séget, hogy • sertéseik megbetegedését és elhullását azonnal jelentsék be. Sertéseket idegen határba hajtani vagy engedély nélkül szállítani tilos. Szemölcsök a marha bőrén. Fiatal szarvasmar­hák bőrében szemölcsök gyakran szoktak fejlődni s né­melykor igen nagy számban keletkeznek, egyesek pedig egészen tojásnagyságuvá is megnőnek. A betegség ra­gályos, a szemölcsök átolthatók a szarvasmarhákon kí­vül másfaju állatokra is, és a beteg állatokkal foglala­toskodó ápoló is fertőzheti magát, ennélfogva a beteg állatokat az egészségesektől el kell különíteni és a be­tegeket ápoló egyén, ha azokat ellátta, a kezeit mossa meg gondosan, azután pedig valamely fertőtlenitő ol­dattal, pl. kreolines vízzel öblítse le. A daganatok leg­többször minden beavatkozás nélkül is leszáradnak, mégis ajánlatos a nagyobbakat alapjukon lezúzni, pl. a heréléshez használalos emaszkulátorral, a sebfelületét pedig erősen tüzes vassal vagy lápiszpálcikáva! érin­teni. A kisebb daganatok másodnaponként jódtinkturá- val ecsetelhetők. Tyúkok lábrühessége. A tyúknak lábbaja rend­szerint rühesség, melyet a Dermatoryctes mutans nevű rühatka okoz és mely általában meszes láb neve alatt ismeretes. A rühatkák a varrók alatt tartózkodnak és amennyiben a nőstény majdnem fél milliméter hosszú, szabad szemmel is megláthatok. A betegség ragályos és azért ajánlatos a tyúkok lábait is gondosan meg­vizsgálni és a mennyiben, bárcsak apró pikkelyek is mutatkoznának, szintén kezelés alá venni. A kezelés abban áll, hogy a pikkelyeket glicerinnel, vagy szap­panhabbal felpuhítva, kis kefével ledörzsöljük, azután pedig a megszárított beteg felületet a következő össze­tételű kenőcscsel bekenjük: 15 r. kénvirág, 8 r. hamu- zsir, 60 r. disznózsír. Ezt a bekenést a teljes gyógyu­lásig, esetleg többször ismételni kell. Palackokba fejtett gyümölcspálinka eltartása. A palackokba fejtett gyümölcspálinka íze és zamatja kétségen kívül fog fejlődni, ha nem is oly gyorsan, mint a hordókben. A fejlődés előmozdítása végett a palackokban elegendő levegőt kell hagyni, tehát csak 2/;í—ig tölteni meg a pálinkával a palackokat s gyak­rabban (pl. havonként egyszer) átfejteni, illetve áttölteni, hogy mindig friss levegőt kapjanak. Ha a szin halvány volna, ennek fokozása végett meg lehet színezni a pá­linkát akár karamel-lel, akár safflor-ral (Carthamus tinct. virágszirmai) tehát a bor színezésére megengedett anyagokkal. Ily módon a pálinka csakúgy fejlődik mintha hordóban állana. Bolgárkertészet Biharmegyében. A földmive- lésügyi minisztérium anyagi támogatásával Nagyvárad közelében Szentjánoson, a Sebeskőrös mellett, a nagy­váradi kulturmérnökség 32 hold öntözhető területen bolgárrendszerü kertésztelepet létesített. Hat hold kísér­leti települ szolgál, mig a terület többi része bérbe van adva szentjánosi lakosoknak kát. holdanként 66 koro­náért. Egy-egy család csak hat holdat bérelhet s ezál­tal eleje van véve annak, hogy egyelőre olyan terüle­tet vegyen ki bérbe, melynek szakszerű mivelésével megbirkózni nem képes. Országos állatvásárok vármegyénkben. Szept. 19-én Fehérgyarmaton és Sárközön, 20-án Kraszna- béiteken, 26-án Mátészalkán, 27-én Szatmárnémetiben, 30-án Kővárhosszufaluban, október 3-án Felsőbányán, 4.-én Nagyecseden, 10-én Szinérváralján, 17-én Nagy­paládon, 18-án Érendréden, 21-én Csengeren, 24-én A vasú j városon, 28-án Magyarberkeszen. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: csengeri Gacsály; fehérgyarmati Fehérgyarmat, Kérsemjén, Maj- tis, Vámosoroszi t.; mátészalkaiGyőrtelek t., Nyirderzs; Szatmárnémeti Dobrácsapáti. Veszettség: fehérgyarmati Fehérgyarmat t.; nagy- somkuti Kisfentős, Kolcér; Egri; Nagybánya. Rühkór: mátészalkai Hodász ló, Nyirvasvári t. ló; nagysomkuti Nagybozinta ló. Sertésorbánc: csengeri Ura m.; nagykárolyi Ér- endréd 2 u., Érkörtvélyes t.; szatmárnémetii Kakszent- márton. Sertésvész: csengeri Tyúkod t., Ura t., Vetés t.; erdődi Erdőd t., Felsőboldád 7 u., Ivácskó 5 u., Ki- rálydaróc t, Résztelek 3 u.; fehérgyarmati Géberjén 2 u., Gyügye 8 u., Nágyar 5 u., Vámosoroszi t; mátészal­kai Mátészalka m.,Nyírcsászári m., Papos; nagybányai Erdőszáda m, nagykárolyi Börvely 3 u., Mérk t., Váliaj t.; szatmárnémetii Batiz 2 u., Batizvasvári 2 u., Botpa­lád 5 u.; szinérváraljai Borválaszut 15 u.; Nagyká­roly 6 u. Szatmárnémeti: sertésvész. Szatmári állat vásár. A szept. hó 14.-i szatmári állatvásárra felhajta­tott : 250 ló, 800 szarvasmarha, 4000 juh, sertés a ser­tésvész miatti zárlat folytán nem volt felhajtható. For­galom közepes. Árak magasak. Vasúton elszállíttatott: 58 szarvasmarha, 243 juh, ezenkívül nagy mennyiségű juh lábon lett elhajtva. Szeptember hó 14,-f szatmári piaci terményárak. „ . 1. rendű II. rendű Termény __________ ' 1 K | f K | f Búza 1 8 40 17 60 Rozs 12 60 — j — Árpa 13 40 — — Zab 12 60 — — Tengeri 14 20 — — C1 o A A németi részi szán­ta idtlU tók és rétek. :: Néh. Hérmán István tulajdonát képezett, a né­meti határrészen levő szántók és rétek folyó évi szeptember hó 18.-án d. e. 10 órakor a timár-ipartársulat épületének emeleti helyi­ségében :: el fognak adatni. — Az árverési feltételek meg­tekinthetők dr. Dómján János ügyvédi irodájá­ban Szatmár, Hám János-utca. (Lévay-palota.) önkéntes árverésen Nyomtatványokat legolcsóbban készít lapunk nyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom