Északkelet, 1910. szeptember (2. évfolyam, 36–39. szám)
1910-09-11 / 37. szám
Szatmárnémeti 1910. ÉSZAKKELET 5. oldal. CSARNOK. A malacok. (Állat-regény.) Irta: Zempléni Árpád. (Folytatás). Virág, a ki most, protekció hiján, kiszorult a forró homokra, vágyó szemekkel nézte a közeli szálas kukorica-berket, melynek árnyékában futó paszuly tenyészik, farkasalma virít. — Beh jó volna ott hüsöini! El is indult, de a kutya rá vakkantott s visszarezzent tőle. Csákó, amint látta, hogy Virág valamit tervei, rögtön oda ment hozzá. Rövid dörmögés, tanácskozás után rájöttek, hogy meg kell a buckát kerülni, oda nem lát a kutya s akkor célt érnek. Úgy is lett. Elérték a hűvös árnyéku tengeriföldeket. A hűsön lefeküdtek s elszundikáltak. Virág hamarabb ébredt föl. Nem szólt semmit, hanem elindult eleséget keresni. Talált is egy pompás krumpliföldet; be volt szegve napraforgóval, meg paradicsommal. Feltúrt egy pár bokor krumplit, jóllakott belőle ; aztán a szájában vitt egyet Csákónak is kóstolóba. — Hol vetted ezt, Virág? ez valami tiltott gyümölcs. — Dehogy tiltott! Oi! van ott még sok. Gyere velem. — Hrm, Virág, én félek, hogy tilos ez is, mint a makk. — Oi, ne félj, nem Iát a kondásunk. — Hrm! de ha szabad volt, mért nem hajtott eddig is ide? — Oi, Csákócskám, épp’ ez a csúnyaság tőle. A jót mindet ő akarja megenni. A makkal is hogy tett. De kijátszottuk. — Dejszen jó ember a mi kanászunk. Ha közétek nem csördit az imént, hát széttéptetek volna en- gemet azért a kis makkért. Disznók! — Ha jó ember, miért ne engedné, hogy ebből a jó gumóból jóllakjunk. Oi ? Krrrumpli! — Hrm! ha krrrumpli is, Virrrágom, én akkorrr sem eszem belőle. Csákó még sokáig ellenállt volna, de e pillanatban a rögek közül előbujt a paradicsomi kigyó, vagyis varasbéka. Ettől annyira megijedtek, hogy kiszaladtak a kukoricából a krumpli földre. Mikor már ott voltak, Csákó sem tudott ellentállni a zöldelő krumplinak. Neki álltak botor falánksággal bokrot bokor után feltúrtak és fogyasztották az édes csicsókaízü gumókat. Mire a csősz észrevette őket, már iszonyú kárt tettek. Akkor hűlt még csak el, mikor meglátta, hogy legszorgosabb őrködése dacára éppen a tulajdon krumpliföldjét dézsmálták meg a malacok. Éktelen haragra gyuladt és szitkozódva futott feléjük. Csákó és Virág, a csősz közeledtét hallva, futásnak eredtek. — Állj! — kiálltott a csősz a két bűnösre. De azok már tudták, hogy vétkeztek s hátuk mögött a Nemezis káromkodik, eszük ágában sem volt tehát a megállás. Úgy neki eredtek, majd a földet szántották az orrukkal. Keresztül-kasul a drága krumpli-bokrokon: egész országutat téptek, tapostak benne. A csősz, az újabb rombolás láttára, arcához kapta puskáját s utánok durrantott. Csákó, sőrétektől találva, összerogyott, Virág elmenekült. A derék, nagytehetségü Csákót saroglyán vitték haza Sánta Kovács udvarára. Kovács bá’ nem tétovázott sokáig, hanem fájó szívvel, patakzó könyek között leszúrta a szegény sebesültet. Könyei a kár miatt hullottak, mert annyi büntetést fizetett a krumpliért, hogy fölment rá a virág ára. Ennyit nem ért neki szegény Csákó, még ha génié volt is, Newton a csürhében. Húsa füstre került. Virág ma is él még. Nem ölte meg a gyász. Egy grófi uradalomban a legtermékenyebb magló-kocák egyike. Mindebből pedig az a tanulság, hogy jaj a disznónak, ha filozófiára vetemedik. (Vége.) Országos állatvásárok vármegyénkben. Szept. 12-én Nagykárolyban és Avasfelsőfaluban, 15-én Erdődön, 16-án Csengeren, 19-én Fehérgyarmaton és Sárközön, 20-án Krasznabélteken, 26-án Mátészalkán, 27-én Szatmárnémetiben, 30-án Kővárhosszufaluban. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: avasi Avasujfalu; csenged Gacsály; fehérgyarmati Fehér- gyarmat, Kérsemjén, Majtis, Vámosoroszi t.; mátészalkai Győrtelek t., Nyirderzs; nagybányai Erdőszáda; nagykárolyi Krasznaszentmiklós 1.; Szatmárnémeti Dobrács- apáti. Veszettség: fehérgyarmati Fehérgyarmat t.; nagy- somkuti Kisfentős, Kolcér; Egri; Nagybánya. Rühkór: mátészalkai Hodász ló, Nyirvasvári t. ló; nagysomkuti Nagybozinta ló. Sertésorbánc: csenged Ura m.; nagykárolyi Ér- endréd 2 u., Érkörtvélyes t.; szatmárnémetii Kakszent- márton. Sertésvész: csenged Tyúkod t., Ura t., Vetés t.; erdődi Erdőd t., Felsőboldád 7 u., Ivácskó 5 u., Ki- rálydaróc t, Résztelek 3 u.; fehérgyarmati Géberjén 2 u., Gyügye 8 u., Nagyar 5 u., Vámosoroszi t; mátészalkai Mátészalka m.,Nyírcsászári m., Papos; nagybányai Erdőszáda m, nagykárolyi Börvely 3 u., Mérk t., Vállaj t.; szatmárnémetii Batiz 2 u., Batizvasvári 2 u., Botpalád 5 u.; szinérváraljai Borválaszut 15 u.; Nagykároly 6 u. Szatmári állat vásár. A szept. hó 7.-i szatmári állatvásár erős felhajtás és forgalom mellett folyt le. Felhajtatott: 300 ló, 1500 juh, 1200 sedés, 1100 szarvasmarha, — malac. Vasúton elszállíttatott: 233 szarvasmarha, 391 sertés, 116 juh. Szarvasmarha árak magasak, sertések szintén. Szeptember hó 7.-i szatmári piaci terményárak. Termény I. rendű II. rendű K f K f Búza 18 17 20 Rozs 12 40 12 — Árpa 13 60 13 — Zab 12 60 12 — Tengeri 14 — 13 60 CT! o A A németi részi szán- d i d ÜL O tók és rétek. :: Néh. Hérmán István tulajdonát képezett, a németi határrészen levő szántók és rétek folyó évi szeptember hó 18.-án d. e. 10 órakor a timár-ipartársulat épületének emeleti helyiségében :: önkéntes árverésen el fognak adatni. — Az árverési feltételek megtekinthetők dr. Dómján János ügyvédi irodájában Szatmár, Hám János-utca. (Lévay-palota.)
