Északkelet, 1910. szeptember (2. évfolyam, 36–39. szám)
1910-09-04 / 36. szám
II. évfolyam. 36-ik szám. Szatmárnémeti, 1910. szeptember 4. K7Awn ct tSfcAIVIVtLt FÜGGETLEN POLITIKAI LAP. v ■ -yMr&Jy A SZATMÁR-NÉMETII FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as PÁRT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre 4 korona. Negyed évre 1 korona. Fél évre . . 2 korona, j Egy szám ára: 10 fillér. Kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda, Szatmár- Németi (Zárdával szemben). Telefon-szám: 284. Szerkesztőség: Hám J.-u. 1. sz. Telefon-szám: 173. Felelős szerkesztő: Dr. VERÉCZY ERNŐ. Társszerkeszfők: Dr. BARTHA JÓZSEF. Dr. GLATZ JÓZSEF. Laptulajdonos és kiadó: az „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA“. Megjelenik minden vasárnap. Hirdetések a legmérsékeltebb árért közöltetnek. Nyilttér sora 20 fillér. Előfizetési és hirdetési díjak e lap kiadóhivatalába (Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. sz.) küldendők. 3 cetíinjei király-napok. A politika honi berkeiben mélységes csend honol. A kormány feje Ostendében piheni a nagy Campagne fáradalmait és gyűjt erőt a téli viharokra. A „nemzeti munka“ legfeljebb abban merül ki ezalatt, hogy drága pénzen jószagu cikkeket helyeznek el a Times, meg más nagy külföldi újság hasábjain, amely cikkek természetesen a legrózsásabbnak festik a Khuen kormány helyzetét, a legtisztábbnak diadalát, a legáldásosabbnak működését. Mintha bizony a külföld a magyar politika küzdőterére és harcosaira túlságosan kiváncsi lenne! Magyarország egész közjogi helyzeténél, a magyar kormány egész múlt, jelen és jövő életénél százszorta jobban érdekli most a külföldet az a tény, hogy Nikita, Montenegró fejedelme, 50 éves uralkodói jubileuma alkalmából előlépett a ranglétrán és ezentúl „I. Miklós király“ néven és cim alatt fogja alattvalóit boldogítani. A fekete hegyek kis országának e nagy eseménye minden magyar ügynél alkalmasabb arra, hogy nemzetközi mozgalmat idézzen elő. Rokon- és ellenszenvek nyilvánulnak meg, kormányok, államfők gratulálnak s a hallgatásból, a nyilatkozásból, az ajándékokból a jövő külpolitikájának szálait szövik, szövögetik az ahoz értők, vagy érteni hívők. Megszoktuk, hogy Montenegróról, mint pár száz kecskepásztor bérces hazájáról, bizonyos vállveregető jóakarattal, de minden komolyság nélkül beszélünk. A humor szemüvegén át nézzük és látjuk Nikitának országát, hadseregét, méltóságát, verseit, drámáit egyaránt. Voltaképen a királysággá proklamálás mozzanata is az előkészületek idejében csak valami exotikus látványosság ingerével hatott reánk. Annál meglepőbb volt tehát az a komolyság és jelentőség, melynek színvonalára az uj királyság születésének ünnepélye emelkedett. Elvégre személyesen megjelent ott az olasz királyi pár (Nikitának veje és leánya), Turáni virtus. Irta: Zoltán Vilmos. A iikócsi homokpuszták tarka füszö- nyegérc forrón sütött le a júniusi nap. A katonai lövölde előtt egy akácfa árnyékában néhány baka heverészett s jókedvűen csapkodta a piszkos kártyákat. Az egyik relativ magas — lehetett vagy öt méter — homokbucka oldalán izzadva kapaszkodott felfelé dr. Gyömbér Dezső tanár, a fiatal botanikus, aki a maga nagy feladatává tette a vidék flórájának megírását. Ott is figyegett oldalán a zöld bádogszelence, melyből füvek és virágok kandikáltak ki. Ez a bádogszelence épen nem járult hozzá a fiatal tanár külső megjelenése méltóságának emeléséhez. Amúgy is vékony, fakó szőkeségében kissé éretlen legény volt s a szelence nélkül iskolamesternek, vagy legalább preparandistának nézhette volna valaki; a zöld dobozzal azonban szakasztott olyan volt, mint egy most felszabadult kertészlegény. Dr. Gyömbér Dezső épen a Kerner von Marilaun-féle elméleten töprengett, azon, amely szerint a távol kelet egyes vidékeinek egész növényvilága egyszerre csak felkerekedik, megindul s vándorol, vándorol a messze nyugat felé. Íme a Kis Magyar Alföld e homokpusztáinak flórája is csaknem teljesen azonos a délorosz puszta növényvilágával. Ugyanazok az árvaleányhajmezők, tarkítva az Astragalusok kék és sárga virágaival, ugyanazok a Festuca-pázsitok, a belőle kiemelkedő biborpiros-fejü Juriene mol- lissal, a jellemző növényfajokkal, melyeket Kerner a déloroszországi sikságból felsorol. Sőt a táj külső képe is azonos: ugyanaz a végtelen síkság csak alacsony, akácfaligetekkel borított homokdombokkal megszakítva, ugyanazok a szétszórt, gémeskutas tanyák s északon a Don — akarom mondani a Kis- Duna — fehéren csillogó, kanyargó sáva. És hogy a csalódás még tökéletesebb legyen, dr. Gyömbér Dezsőtől alig száz lépésnyire görcsös botjára támaszkodva, magas bárány- bőrsüvegben, mint valami szemlélődő kirgiz törzsfőnök, ott állt mozdulatlanul a Iikócsi tehén pásztor. Ez az alak egyszerre nagyon érdekelni kezdte dr. Gyömbér Dezsőt. Jobban, mint a virágai. Mint hamisítatlan fővárosi fiú, aki egész véletlenül cseppent a vidéki városba, nem ismerte a népet, de Ady Endre egy verse nyomán annyira turáninak érezte önmagát, hogy ellenállhatatlan vágy fogta el Klánicza László polgári, katona és orthopäd cipészmester modern cipész-műhelyében Szatmár, Kinizsi-utca 32|a. a legszolidabb árban a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig készülnek úgy francia valamint angol cipők és csizmák, dísz-, lovagló stb. csizmák. (Orthopäd) Fájós lábakra kiváló gondot fordít. Vidéki megrendeléseket és javításokat gyorsan és pontosan eszközölj