Északkelet, 1910. szeptember (2. évfolyam, 36–39. szám)

1910-09-04 / 36. szám

II. évfolyam. 36-ik szám. Szatmárnémeti, 1910. szeptember 4. K7Awn ct tSfcAIVIVtLt FÜGGETLEN POLITIKAI LAP. v ■ -yMr&Jy A SZATMÁR-NÉMETII FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as PÁRT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre 4 korona. Negyed évre 1 korona. Fél évre . . 2 korona, j Egy szám ára: 10 fillér. Kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda, Szatmár- Németi (Zárdával szemben). Telefon-szám: 284. Szerkesztőség: Hám J.-u. 1. sz. Telefon-szám: 173. Felelős szerkesztő: Dr. VERÉCZY ERNŐ. Társszerkeszfők: Dr. BARTHA JÓZSEF. Dr. GLATZ JÓZSEF. Laptulajdonos és kiadó: az „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA“. Megjelenik minden vasárnap. Hirdetések a legmérsékeltebb árért közöltetnek. Nyilttér sora 20 fillér. Előfizetési és hirdetési díjak e lap kiadóhivatalába (Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. sz.) küldendők. 3 cetíinjei király-napok. A politika honi berkeiben mély­séges csend honol. A kormány feje Ostendében piheni a nagy Campagne fáradalmait és gyűjt erőt a téli viha­rokra. A „nemzeti munka“ legfeljebb abban merül ki ezalatt, hogy drága pénzen jószagu cikkeket helyeznek el a Times, meg más nagy külföldi új­ság hasábjain, amely cikkek természe­tesen a legrózsásabbnak festik a Khuen kormány helyzetét, a legtisz­tábbnak diadalát, a legáldásosabbnak működését. Mintha bizony a külföld a ma­gyar politika küzdőterére és harco­saira túlságosan kiváncsi lenne! Ma­gyarország egész közjogi helyzeténél, a magyar kormány egész múlt, jelen és jövő életénél százszorta jobban ér­dekli most a külföldet az a tény, hogy Nikita, Montenegró fejedelme, 50 éves uralkodói jubileuma alkalmából elő­lépett a ranglétrán és ezentúl „I. Mik­lós király“ néven és cim alatt fogja alattvalóit boldogítani. A fekete hegyek kis országának e nagy eseménye minden magyar ügy­nél alkalmasabb arra, hogy nemzet­közi mozgalmat idézzen elő. Rokon- és ellenszenvek nyilvánulnak meg, kor­mányok, államfők gratulálnak s a hall­gatásból, a nyilatkozásból, az aján­dékokból a jövő külpolitikájának szá­lait szövik, szövögetik az ahoz értők, vagy érteni hívők. Megszoktuk, hogy Montenegróról, mint pár száz kecskepásztor bérces hazájáról, bizonyos vállveregető jóaka­rattal, de minden komolyság nélkül beszélünk. A humor szemüvegén át nézzük és látjuk Nikitának országát, hadseregét, méltóságát, verseit, drá­máit egyaránt. Voltaképen a király­sággá proklamálás mozzanata is az előkészületek idejében csak valami exotikus látványosság ingerével hatott reánk. Annál meglepőbb volt tehát az a komolyság és jelentőség, melynek színvonalára az uj királyság születésé­nek ünnepélye emelkedett. Elvégre személyesen megjelent ott az olasz királyi pár (Nikitának veje és leánya), Turáni virtus. Irta: Zoltán Vilmos. A iikócsi homokpuszták tarka füszö- nyegérc forrón sütött le a júniusi nap. A katonai lövölde előtt egy akácfa árnyékában néhány baka heverészett s jókedvűen csap­kodta a piszkos kártyákat. Az egyik relativ magas — lehetett vagy öt méter — homok­bucka oldalán izzadva kapaszkodott felfelé dr. Gyömbér Dezső tanár, a fiatal botanikus, aki a maga nagy feladatává tette a vidék flórájának megírását. Ott is figyegett oldalán a zöld bádog­szelence, melyből füvek és virágok kandi­káltak ki. Ez a bádogszelence épen nem járult hozzá a fiatal tanár külső megjelenése méltóságának emeléséhez. Amúgy is vékony, fakó szőkeségében kissé éretlen legény volt s a szelence nélkül iskolamesternek, vagy legalább preparandistának nézhette volna valaki; a zöld dobozzal azonban szakasztott olyan volt, mint egy most felszabadult ker­tészlegény. Dr. Gyömbér Dezső épen a Kerner von Marilaun-féle elméleten töprengett, azon, amely szerint a távol kelet egyes vidékeinek egész növényvilága egyszerre csak felkere­kedik, megindul s vándorol, vándorol a messze nyugat felé. Íme a Kis Magyar Al­föld e homokpusztáinak flórája is csaknem teljesen azonos a délorosz puszta növény­világával. Ugyanazok az árvaleányhajmezők, tarkítva az Astragalusok kék és sárga virá­gaival, ugyanazok a Festuca-pázsitok, a be­lőle kiemelkedő biborpiros-fejü Juriene mol- lissal, a jellemző növényfajokkal, melyeket Kerner a déloroszországi sikságból felsorol. Sőt a táj külső képe is azonos: ugyanaz a végtelen síkság csak alacsony, akácfalige­tekkel borított homokdombokkal megszakítva, ugyanazok a szétszórt, gémeskutas tanyák s északon a Don — akarom mondani a Kis- Duna — fehéren csillogó, kanyargó sáva. És hogy a csalódás még tökéletesebb legyen, dr. Gyömbér Dezsőtől alig száz lépésnyire görcsös botjára támaszkodva, magas bárány- bőrsüvegben, mint valami szemlélődő kirgiz törzsfőnök, ott állt mozdulatlanul a Iikócsi tehén pásztor. Ez az alak egyszerre nagyon érdekelni kezdte dr. Gyömbér Dezsőt. Jobban, mint a virágai. Mint hamisítatlan fővárosi fiú, aki egész véletlenül cseppent a vidéki városba, nem ismerte a népet, de Ady Endre egy verse nyomán annyira turáninak érezte ön­magát, hogy ellenállhatatlan vágy fogta el Klánicza László polgári, katona és orthopäd cipész­mester modern cipész-műhelyében Szatmár, Kinizsi-utca 32|a. a leg­szolidabb árban a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig készülnek úgy francia valamint angol cipők és csizmák, dísz-, lovagló stb. csizmák. (Orthopäd) Fájós lábakra kiváló gondot fordít. Vidéki megrendeléseket és javításokat gyorsan és pontosan eszközölj

Next

/
Oldalképek
Tartalom