Északkelet, 1910. július (2. évfolyam, 27–31. szám)
1910-07-10 / 28. szám
Szatmárnémeti, 1910. ÉSZAKKELET 3. oldal. vették, hogy Bihary Ákos 3-iki mü- vészestéje még jó félházat se fog ösz- szehozni. Az a teljesen üres ház azonban, melyet városunk közönsége a helyi kultúra nagyobb dicsőségére produkált, még a fentebb érintett hozzáértőket is csodálatba ejtette. És meg kell állapítanunk, hogy nem Bihary Ákost sajnáljuk emiatt első sorban, hanem a távolmaradt közönséget. Mert ez egy minden izében magas színvonalú művészi egyveleg élvezetétől esett el saját közönyössége folytán. Bihary Ákost nem kell külön bemutatnunk. Dacára a kedvezőtlen fogadtatásnak, az ő művészi hírét a mi közönségünk is jól ismeri és méltányolja (legalább addig a fokig, ameddig e méltánylásnak nem kell tettekben is nyilvánulni). Erre az országos hirre való rátermettségét, méltó voltát pedig fényesen bizonyította be előttünk 3.-án. Jól esett fürödni és mintegy megtisztulni a mi lelkűnknek azon klasz- szikus alkotások magasztos szépségeiben, melyek a Bihari Ákos átértett és átérzett előadásában, ma már régiesnek tartott, de hozzájuk egyedül illő nemes párthoszában olyan mély nyomokat hagynak elménkben és szivünkben. — Azok a gondolatok, melyek Goethe „Faust“-jában, Shakespeare „Julius Cézár“-jában, Kiss József „Jehová“-jában az emberi elmélkedés legmagasabb és legtisztultabb régióiban röpködnek, méltó szárnyakat találtak a nagy művész interpretálásában, aki viszont a kuruc daloknak, Arany, Petőfi nehány költeményének komor borongását és derűs humorát is egyaránt művészi közvetlenséggel tárta elénk. A zúgó tapsok, melyek egy-egy szám után olyan igaz elismerés szószólóiként csattantak fel, egy mindenképpen arra méltó művészt jutalmaztak. És elismerésünket fokozta az a körülmény, hogy a közönség nekünk is rosszuleső részvétlensége nem hagyott nyomot az előadás színvonalán. A mi kis kedvesünk! Van nekünk egy kedves kis alkotásunk, a neve közismert jó hangzású, úgy hívják, hogy Szatmár—Erdődi vasút. Ez a mellett, hogy sok minden látványosságot nyújt, hogy hirtelen mást ne említsünk, gyönyörű tűzi játékokat rendez, majd viadalra kél bikával, tehénnel, lóval, emberrel, mesés, ötletes újításokkal is rendez. Eddig ugyanis meg volt az a kényelme a hegyre járó közönségnek, hogy a vasúton válthatta meg a jegyet, most, hogyhogy nem, azt gondolta ki a vasút vezetősége, hogy miért ne fosszuk meg a közönséget ettől az igazán egyedüli kényelmétől, hiszen a közönség van a vasutért s nem a vasút a közönségért, tehát váltson mindenki jegyet ott, hol tud, csak a vasúton nem! Most tehát váltani kell jegyet Kis Lippán, Nagy Lippán, Csonkáson, Amacon, Gőzfürészen stb. — hogy miért, azt azonban megmagyarázni, annál kevésbé megérteni nem lehet! Talán a pénzkezelés alól akarták mentesíteni a kalauzokat? Igen, de úgy, hogy azért a közbeeső állomásokon már nem lehet jegyet váltani, hanem itt már a kalauztól kell jegyet váltani. Most, a mikor minden átmenet nélkül léptették életbe ezen igazán életre való eszmét s büntetik nyakra-főre' jegy nélkül felszálló utasokat, ismét ujjit a kis kedves persze ismét a közönség rovására. Van ugyanis forgalomban az úgynevezett „jegyfűzet.“ Ez azt jelenti, hogy az utas egyszerre vált 20 db jegyet s azért valamivel olcsóbban kapja a jegyet. Miért ne törölné el ezt is, amikor eltörli! Az újítások helyett sokkal okosabban tenné a kis vasút azt, ha nem szállítaná át szakadó esőben derüre-borura az utasokat, ha nem tologatná az utasokat óra számra előre-hátra, ha nem majmolná mindenben a nagy vasutat, a mikor arra nincsen szükség, hanem igyekezne az utasoknak némi kis kényelmet nyújtani. A VÁROS. Városi közgyűlés. Törvényhatósági bizottságunk 11.-én d. u. 3 órakor tartja julius havi rendes közgyűlését, melynek nevezetesebb tárgyai: A köz- és gyámpénztár, valamint a különböző alapok 1909 évi zárószámadása. Szabályrendelet tervezet a táncvigalmak, hangversenyek és mutatványok engedélyezéséről. Nyilvános illemhelyek felállítása. A digestor céljára szükséges épületek felállítása. ä A krassószörénymegyei árvízkatasztrófa károsultjainak segélyezése. A kereskedő tanonciskolái tanítók óradijának felemelése. A szatmári cukorgyár alapitóinak kérelme a gyár részére adandó községi kedvezmények biztosítása iránt. Debrecen város átirata az osztrák magyar bank által kibocsátott záloglevelek 500 millió koronára való felemelése tárgyában. Kivágják a „Zöldfát“. A tanács elhatározta, hogy a Zöldfa telkén tervbevett épitkézés folytán kitelepítendő bérlők részére a Deák-téren, szemben a Fehérházzai, ideiglenes, de azért szilárdabb és füthető bolthelyiségeket épit november hó 1-re az udvari épület anyagából, amelynek lebontását a napokban már meg is kezdik. EGYHÁZ és ISKOLA. Igazgató-választás. Volt már szó lapunkban arról a változásról, hogy a jövő tanévtől kezdve a ref. tanitónőképző szervezetileg elkülönül a felsőbb leányiskolától s önálló igazgatás alá kerül. Ennek megfelelően a ref. tanitónőképző fentartó-testületi közgyűlése folyó hó 5-én az intézet intézet igazgatójául egyhangúlag Posz- vék Irén tanárnőt választotta meg. — A felsőbb leányiskola továbbra is Demjénné Molnár Ilona vezetése alatt marad. Szülők figyelmébe. A helybeli ref. felsőbb leányiskolában szeptemberre megnyílik a hatodik osztály. A polgári leányiskola IV. osztályát jó eredménnyel végzett növendékek különbözeti vizsgálat nélkül léphetnek át a felsőbb leányiskola V. osztályába. A felsőbb hat osztály elvégzése a képző III. osztályára, a rajztanitókép- zőre és latin különbözeti vizsgálattal a gyógyszerészi pályára képesít. A felsőbb leányiskolával hatvan növendékre berendezett leányinternátus van kapcsolatban; évi ellátás 520 korona. Kívánatra értesítőt küld az igazgatóság. Pályázat. A ref. tanítónő intézet igazgatótanácsa pályázatot hirdet egy magyar-német vagy történet-földrajz szakos tanári állásra. Megkivántatik középiskolai tanári oklevél és egyúttal theologiai képzettség. Pályázatok aug. 1-ig. adandók be.