Északkelet, 1910. április (2. évfolyam, 14–17. szám)
1910-04-10 / 15. szám
TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP. Mindennemű nyomtatványokat nagy gonddal, ízléses kivitelben, legjutanyosabb árért készít az „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA" Szatmárnémeti, Kazinczy-utca (Zárdával szemben). HIRDETÉSEKET legolcsóbb árért közöl az „ÉSZAKKELET“ Papválasztás. — Dr. Veréczy Ernő. — Mint már köztudomású, a németii református egyház lelkészválasztás előtt áll. A lelkészi állásnak meghívás utján való betöltése meghiúsult, egyrészt azért, mert a meghívott nem fogadta el a meghívást, mivel az egyház kerület nem bocsátotta ki, — másrészt azért, mert a másodszori meghíváshoz az egyházközség felettes hatósága nem adta meg a hozzájárulást. Ezen határozat indokolatlan, mert hiszen a vonatkozó egyházi törvények sehol sem mondják ki határozottan azt, hogy az egyházközségnek csak egyszer lenne joga a meghívást, mint a lelkészi állás betöltésének egyik módozatát, igénybe venni! Eszerint pedig még magyarázat utján sem lehet az egyházközségre azt a határozottan hamis következtetést vonni, hogy a meghívást csak egyszer lehet gyakorolni. Minden választás meglehetősen felduzzasztja a hullámokat s megzavarja magukat a választókat is. Minden választásnál érvényesülni akarnak azon szempontok, melyek már egyenesen a betöltendő állás rovására esnek. Családi összeköttetés, rokoni kötelék, baráti szeretet, protekció stb. Ha tehát, ezen mindenesetre lényeges befolyást gyakoroló hatásokat, amelyek, mint mondtam, magát a betöltendő állást is megmetélyezík, valami módon elkerülhetjük, — el kell kerülni s nem szabad elzárni az igazi tudásának és képességnek egyedüli útját. Szerencsére a németii egyház kebelében a közérdek, azaz az egyház ■ érdeke mindég fentebb áll az egyesek , érdekénél. — Az egyház ügyei veze- t tésében résztvevőknek ez irányt ad és az egyházközségnek is minden tagját, minden egyházi kérdés eldöntésénél egyaránt csak az egyház igazi érdeke vezet. — Az egyházi ügyek tárgyalásánál nincs más szempont, csak az, l. hogy mi előnyösebb az egyházra nézve. A németii egyházat tehát a lel- • | készválasztásnál is csak az a szempont fogja vezetni, hogy a pályázók közül : ki a legalkalmasabb a papi állásra. Nálunk tehát a választás sem fog nagyobb hullámokat felverni. Indokolatlan volt a másodszori meghívásnak megtagadása azért is, mert a választók e választás alkalmával is ugyanazon jelölt mellé fognak csatlakozni, akivel meghívás utján akarták betölteni a papi állást, t. i. Menekülők. Irta: Berki Géza. (Egy vidéki rendezett tanácsú város többé kevésbé tiszta I. osztályú váróteremé. A vastag porréteggel borított villanylámpa, -ég. Ködös decemberi est. A váróteremben alig akad egy—két ember. Két ur a kopott bőrszékben ülve beszélget. Meglátszik rajtuk, hogy unatkoznak. Az óra hetet mutat s mivel a Pest felé induló vonat másfél órát késik, van idejük unatkozni.) I. ur. (45 év körüli, szőke, szétálló bajusszu, borotvált szakállu s kissé elhizott úri ember. Óráját nézi s unatkozva játszik aranyláncával.) Hét óra van s ez a vas szörnyeteg másfél órát késik. Ezt az időt itt kell tölte- nünk ebben a sárfészekben. Scandalum. Az állam szedi a nagy adót, lehúzza a bőrünket s nem gondol az utasok kényelmével. Legalább egy étterem volna, ahol az ember kellemesen elcseveghetne. De itt . brr . . . Ha legalább be lenne fütve. Igazán szere ncse, hogy oda künn nincs hideg, mert itt az állam jóvoltából meg is fagyhatnánk. Még jó, hogy urasággoddal találkostam, külömben nem lett volna mivel agyon ütni az időt ................... Pa rdon . . . Megengedi, hogy reá gyújtsak. Parancsoljon . . . Regalitás . . Még szerencsém, hogy hoztam magammal, mert ebben a ronda fészekben még ezt sem kaptam volna . . . Igazán el sem tudom képzelni, hogy élhetnek itt emberek. Pláne, úri emberek. Nos, nincs igazam? II. ur. (Az I. ellentéte. Sovány, száraz, fekete bajusszu s szakállu, fénytelen szemű, elegáns 28 év körüli úriember.) Talán. I I. (Oda sem figyelve folytatja.) S ebben a ronda fészekben kellett nekem töltenem egy hetet. Érti uram, egy hetet. Nekem, egy született pesti embernek. Egy hetet töltenem távol, az ég háta mellett. Nélkülözni a megszokott kényelmet, tisztaságot s a kitűnő koszt helyett enni aludttejet. Legalább egy tisztességes vendéglő volna. Van egy, az is milyen. A szobák piszkosak, tele pókhálóval. Az ágyak kényelmetlenek. A koszt ehetetlen. Brrr . . . S most, mikor végre elérném vá- gyáim netovábbját s haza mehetnék családomhoz s élvezhetném újra megszokott kényelmet, akkor .... épen akkor késik a vonat s itt kell vesztegelnem még két órát. Ez már sok. Ezt nem lehet kibírni. II. (Fásutt arccal hallgatja s unalmában megszámlálja a ll-ik vágányon levő vona kupéit.)
