Északkelet, 1910. március (2. évfolyam, 10–13. szám)
1910-03-20 / 12. szám
Szatmárnémeti, 1910. 3. oldal. széről) és Lukács Konstantin (a román nemzeti párt kiküldöttje). Az ünnepséget a nagyszámú küldöttségek tisztelgése, d. u. fél 2 órakor a Magyar király szállóban adott díszebéd s este a színházban műkedvelő előadás fejezte be. Városunk 17-én d. u. 4 órakor tartotta a beigtató rendkívüli közgyűlést, melyet dr. Vajay Károly polgár- mester nyitott meg. Indítványára nagy számú küldöttség ment Csaba Adorjánért, aki díszes kísérettel jött lakásáról a közgyűlési terembe. Majd a polgármester üdvözlő szavai után letette a hivatali esküjét és dr. Kereszt- szeghy Lajos bizottsági tag üdvözlő beszédének végeztével elmondta székfoglalóját. Ezt követte az egyes tisztelgő küldöttségek fogadása. A nagy napot a Pannóniában fényesen sikerült bankett fejezte be, mely csak a reggeli órákban ért véget. A színház. Az elmúlt hét érdekessége Bihary Lászlónak, a kecskeméti színház volt jellemsziné- szének, vendégszereplése volt. Bihary szombaton (12) „Az ördög“ címszerepében, vasárnap az „Elnémult harangok“ Todorescu- jának és szerdán „A tolvaj“ Voysa Richard még most is ott tündökölt a boldogság és a gyönyör. Igen — folytatta a fiatal ember. — Most már megmondhatom önnek . . . Antonia boldogan halt meg, szeretve és szerettetve . . . volt egy férfi, aki csak őt szerette és nem tudja elfelejteni soha . . . egymásba szerettek, anélkül, hogy ismerték volna egymást, egy felejthetetlen estén, midőn tekintetük találkozott ... és teljes két éven át megrészegültek egymás csókjaitól. — Ah! — sóhajtott fel elbámulva De- lines asszony. A felkiáltás önkéntelenül tört ki szivéből. Karjait a szék karfáján nyugtatta és mozdulatlanul ült, könnyei lassan leperegtek arcán, mint a gyermekeké, kiket a legkisebb megindultság sírásra késztet és szegény, öreg arca, melyen eddig ott ült a félelem és aggódás, könnyein keresztül is megifjodni látszott. A szürkület homálya mind sűrűbb lett. Antonia képe már nem volt más, mint egy tűnő árnykép, melyen csak a vállak fehérsége csillámlott halványan. Az agg anya és a fiatal szerelmes hosszan szemlélték. És most már Pierre Lillois is sirt. ÉSZAKKELET szerepében mutatkozott be, szerződtetés céljából. — Úgy tudjuk, hogy célját sikerült is elérnie; ma már szerződtetett tagja színházunknak. Azt azonban igazán nem tudjuk megmondani, vájjon minő értéket nyert vele társulatunk. A vendégszereplések tudvalevőleg nem igen megbízható mértékek. Mai természetüknél fogva önkényüleg a vendégszereplő javára billentik a mérleget, úgy, hogy annak mint állandó tagnak haszna- vehetőségét nem a vendégszereplések alkalmával elért kisebb-nagyobb siker, hanem egyéb garanciák biztosítják. Reméljük, hogy az intéző körök e garanciák ismeretében és birtokában kötötték meg Biharyval a szerződést. Ami a vendégjátékokból nyert benyomásunkat illeti, bevalljuk, hogy nem vagyunk tulon-tul elragadtatva. — Bihary mindenek fölött intelligens színésznek látszik rajtuk keresztül — és ez legnagyobb érdeme. Látszik, hogy bele éli magát az alakjaiba s ámbár felfogását lehet elhibázottnak tartani (mint pl. „Az ördög“-ben), az egyéniességet s a megjátszásában való következetességet nem lehet elvitatnunk tőle. Végeredményben tehát elfogulatlan, jóakarattal tekintünk állandé szereplése elé, mert meg vagyunk győződve arról, hogy becsületes ambíció s tanulmány árán, tartózkodva a túlzásoktól, (melyek miatt pl. Todorescuja ma még sok helyütt a komikum határán mozgott) s nagyobb kifejezésbeli készségre téve szert (a „Tolvaj“ Voysa Richard szerepében igen sokszor éreztük a megfelelő arc- és testjáték hiányát) Bihary László társulatunk igen derék tagja leend. A többi szereplőkről is megemlékezve : „Az ördög“-ben Gömöi Vilma (Jolán), Sipos (János), Herceg (Alfréd) és Wirth Sári (Cinka) az „Elnémult harangokéban Markovics Margit (Flonica), Szilágyi (Simánely), Szelényiné (Todorescu felesége) Wirth Sári (Kiso), Somogyi (Petru), Herceg (Zalatnai), és Aitner Ilka (Sára néni) „A tolvaj“-ban Gömöri Vilma (Lagardes Izabella), Herceg (Lagardes Rajmond), Markovics Margit (Layson), és Lipos (Lagardes Fernande) érdemelnek különösebb említést. No meg ez utóbbi darabban a súgó. Hétfőn a „Trenk báró“-t adták zónában, Bállá Mariska nagyobb dicsőségére. Kedden, március 15-én díszelőadásul a „Cigány báró“-t elevenitették fel. Főkép Burányiról kell megemlékeznünk, ki a címszerepet gyönyörűen énekelte, felülmúlta önmagát. Az előadást egy kis alkalmi ünnepség előzte meg, amelyből Sipos Zoltán sikerült szavalatát emeljük ki. Csütörtökön „Luxemburg grófjáénak tizedik előadását nagy szerepváltozás tette érdekessé. A címszerepet u. i. Barics helyett Inke, Brissard festő szerepét pedig Inke helyett Roos Jenő játszotta. — Fentartva az Inke énekművészeiéről és hangjáról már többször hangoztatott nézetünket s megállapítva azt, hogy Baricsnak a játékát is sikerültebbnek találjuk, egyúttal őszinte örömmel jegyezzük fel, hogy az előadás reményen felül sikerült. Roos Jenőről s a többi szereplőről alkotott nézetünk nem változott. Pénteken „János vitéz“-t zónázták. Szombaton a „Váljunk el“ francia vígjátéknak volt reprize. Műsor: Vasárnap délután „A kis cukros“ vígjáték. Este „Luxemburg grófja“ operette. Hétfőn zónaelőadás „Varázskeringö“ operette. (páros). Kedden „Cigánybáró“ operette (páratlan) Szerdán Sipos Zoltán jutalomjátékául „A gyermek“ Abonyi Árpád sensatios Szin- műve. (páros). Csütörtök újdonság először „A sötét pont“ vígjáték (páratlan). Pénteken Szombaton szünet. Husvét Vasárnap d. u. Próbaházasság este újdonság először „Taifun“ Lengyel Menyhért sensatios színmüve (páros). Húsvéthétfőjén d. u. Kedélyes paraszt operette este másodszor „Taifun“ Színmű (páratlan). A VÁROS. Városi közgyűlések. A 14-én tartott rendkívüli közgyűlés egyhangúlag elfogadta báró Wesselényi Ferenccel az avasi erdő vételére kötött szerződést. A rendes közgyűlésen nagyobb vitát az ág. ev. egyház segély iránti kérelme idézett elé, a mely végezetül is úgy nyert elintézést, hogy a gazdasági szakbizottság által javaslatba hozott 1200 K évi segélyt a közgyűlés nagy többsége megszavazta. Elfogadta a közgyűlés az 1910. évben eszközlendő utcakövezésekre nézve beterjesztett javaslatot, különösen hangsúlyozván a Teleky-utca kövezetének gyors és megfelelő rendbe hozatalát. Elfogadta továbbá a Fehérház telkén építendő bérház tervezetét és a szükséges kölcsön megszerzésére a polgármestert utasította. Az uj adóhóhivatal. A polgármesternek a 14-iki közgyűlésen elhangzott havi jelentéséből vesszük a következő részt: „A városunkban emelendő uj adóhiva- tlai épület a régi adóhivatalnak megállapított 110,000 koronás értékén felül szükséges költségeire 98 ezer korona a folyó évi állami költségvetésben elő van irányozva és a minisztériumban azon értesülést nyertem, hogy ezen összeg esetleg a költségvetés le- tárgyalása előtt is kiutaltatni fog, hogy az VÖRÖS ÉVÜLŐ czipész-műlielyében Szalmán», Ráhóczi-utcza II szám alatt készülnek a IggsZBÖb llH- BS HÓI cipőit, vadász ÉS ÍÍSZÍi csizmáit. — Ortopé vagyis fájós lábakra nagy gonddal, megfelelően készit bel- és külföldi tapasztalatai alapján czipőket és csizmákat a !gg- iutányosabb áraiért. — Javításokat a legpontosabban, gyorsan eszközöl. Egy tanuló felvétetik.
