Északkelet, 1909. december (1. évfolyam, 23–26. szám)
1909-12-12 / 24. szám
^24-ik szám. Szati/árnémeti, 1909. december Í2. Első évfolyam. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 4 korona. Negyed évre l korona. Fél évre . . 2 korona, j Egy szám ára: 10 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazínczy-utca 18. az Felelős szerkesztő: BARTH A JÓZSEF. Laptulajdonos és kiadó : „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA Hirdetések a legmérsékeltebb árért közöltetnek. Többször feladott hirdetéseknél nagy árengedmény. Nyilttér sora 20 fillér. Mindennemű díjak és levelek e lap kiadóhivatalába . (Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. sz.) küldendők. 9 Mr. Moite gymnasium elhelyezése. — Dr. Veréczy Ernő. — Hosszas vajúdás, tárgyalás, lótás- futás, ígérgetés után végre valahára határozott alakot nyert a kath. gym- násium elhelyezésének kérdése is. Hosszú volt a vajúdás s a hosszas vajúdás eredménye az lett, hogy a hegy egeret szült. Szerencsétlenebb, rosszabb idea még soha sem nyert megtestesülést, mint ez alkalommal, midőn az lett elhatározva, hogy a kathólikus gymnasium a Szirmay- utcára lesz építve. Minden közintézmény felállítása, annak megszüntetése, áthelyezése, átalakítása érintvén a közérdeket, ezen szempontból kívánunk a kérdéshez szólani. Mindenek előtt ki keli azonban emelnünk egy, ilyen ügyek tárgyalásánál eddig szokatlan momentumot, ugyancsak a közérdek szempontjából s ez az, hogy a város közönségét mint erkölcsi testületet ezen kérdés tárgyalásánál teljesen negligálták, sőt egész bátran mondhatjuk, hogy a kérdés egyenesen a város közönségének óhaja és kívánsága ellenére lett megoldva. Eddig ilyen kérdések megoldásánál első sorban a város közönsége lett megkérdezve, annak a kívánsága volt az irányádó, vagy legalább a város közönsége, mint erkölcsi testület a tárgyalásoknál részt vett, ott megtehette a maga észrevételeit. Most a város közönsége, bár megkérdezés nélkül, határozottan kifejezte abbeli nézetét, hogy ez a hely gymnasium céljaira alkalmatlan, rossz, ellenkezik a városnak hosszú időre megállapított fejlődési tervével stb. s mégis mi lett az eredmény? Az hogy oda lesz építve a gymnasium, ahova azok akarták, kik a város közönségével, a tanulók érdekeivel mit sem törődnek ! Amikor ez a kérdés felszínre került, határozott kijelentéseket hallottunk irányadó tényezőktől, hogy a gymnasium a város németi részén lesz elhelyezve. A kormánynak már most az a ténye, hogy ezen kijelentésekkel szemben más helyen határozta el a gymnasium elhelyezését, mindenesetre alkalmas arra, hogy a közönségnek a vezetőkbe vetett hitét megingassa, ez mindenesetre alkalmas arra, hogy a közönség és a vezetők között okvetlen szükséges összhangot megzavarja. Felmondás. Irta: Kiss Endre. Déli 12 óra. A divatáru-üzletben visz- szarakják a pulton lévő holmikat a helyeikre, a személyzet a kereskedőnek köszönve, egyen- kint és párosával távozik a boltból. Egy gyászruhás elárusító leány is menni akar, őt azonban a főnöke visszatartja.) A kereskedő: Kisasszony, maradjon itt, beszélni valóm van magával. A leány: (megáll és csodálkozva néz a főnökére. A nagy fekete szemei szögletében mintha egy-egy könycsepp ragyogna; — az egész leány olyan, mint a bánatnak a sötét szimbóluma.) A kereskedő: Nehéz elkezdenem, amit mondani akarok magának, de már nem halaszthatom tovább, meg kell mondanom, j Nagyon sajnálom, mert maga mindig szorgalmas volt, magát mindig szívesen láttam az üzletemben és most bánatot kell, hogy okozzak magának. A leány: Bocsánat? Nekem? A főnök ur is? Hiszen bánatom, az úgyis van elég. A kereskedő: Tudom és sajnos, de épen ezért kell, hogy még több legyen. Kisasszony, én nem vagyok rideg, szívtelen ember és becsületemre mondom, hogy egy hétnél több idő óla tépelőtíöm a felett, megmondjam-e magának azt, amit meg kell mondanom. Ha szívtelen ember lennék, nem is gondolkoztam volna ezen, mert hiszen teljesen kétségtelen, hogy nem hallgathatok arról, aminek a megmondását az üzletem érdeke kívánja. A leány: Nem értem főnök ur, nem értem. A kereskedő: Látja kisasszony, maga az anyját már több, mint egy hónap óta gyászolja. Az első héten mindenki természetesnek találta, hogy vörös szemekkel és fekete tekintettel járt-kelt egész nap a boltban. Ezt nem lehet rossz néven venni. Ha valakinek az édes anyja meghal, magától értetődően annyira lesutja ez az illetőt, hogy egy néhány napig szólani sem akar senki emberfiához. Csakhogy maga még most, egy hónap eltelte után is alig akar szólani. A leány: De ha én most sem tudom elfelejteni egy percre sem az én drága, jó ányuskámat (a könyes szemeit töröli.) A kereskedő: Hiszen a gyermeki szeretetnek nagyon szép megnyliatkozása ez, kisasszony. Csakhogy nem kellene mindenki előtt annyira kimutatnia, mindenkivel any- nyira éreztetnie, hogy maga előtt most már Mindennemű nyomtatványokat nagy gonddal, Ízléses titelten, legjutónyosabb árért készít az „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA" Szatmárnémeti, Kazinczy-utca (Zárdával szemben). HIRDETÉSEKET legolcsóbb árért közöl az „ÉSZAKKELET“.
