Északkelet, 1909. november (1. évfolyam, 19–22. szám)

1909-11-28 / 22. szám

6. oldal. ÉSZAKKELET Szatmár-Németi, 1909. f. évi dec. 13-ra tűzte ki. Haverda Mariska a börtönben beteg lett. Külföld. A cherry-i (Illinois-beli) bánya robba­nás és égésnél a mentési munkálatokkal sikerült százhuz bányászt kimenteni. Nyolc napig voltak a mélységben s sokat szenved­tek az éhségtől és szomjúságtól, mert kész­leteik hamar elfogytak. A mentési munká­latokat tovább folytatják, hátha a többieket is meg lehet menteni. Hasznos tudnivalók. zésnek leginkább házi jelentősége van: azaz minden tenyésztő a saját munkájának könnyebbé tételét célozhatja a lábgyürü alkalmazásával. A lábgyürüt némely tenyésztő csak akkor tartja jónak, ha már csirke korban kerül az állatra. De mert több-keve­sebb praktikával jóformán minden lábgyürüt le lehet huzni a lábról, ha csalni akarunk, lényegtelen, hogy a csirkére alkalmazzuk az u. n. le nem húzható (?) gyiirüt, vagy most alkalmazzuk-e azon baromfiakon, melyek törzsbe kerülnek. Legegyszerűbb a fémből (sárgaréz) készült s csipőfogóval felerősít­hető gyűrű. Ky. A takarmányok helyes feleíetésétől igen sok függ és láthatjuk akárhányszor, hogy egyik gazdának kevés a takarmánya, nagyobb részben szalmával teleltet és álla­tai mégis szépek, mig a másik gazdánál még az ökrök alatt is széna van és az álla­tai gyengék, piszkosak. A jó beosztás, a jó tisztogatás az első ! feltétele a téli takarmányozásnak, mert azt is láttam már, hogy az ökrök egész télen szénát és répát ettek és a tavaszi szántás vége felé már csak szalmával éltek, pedig a jó gazda inkább megfordítva tenné, etetne télen szalmát, polyvát és tavaszi szántás alatt szénát, zabot. Hogy lehet a husi gyorsan puhára főzni ? Nagy bajuk az a háziasszonyaink­nak, hogy sokszor óraszámra is hiába főzik a húst, ha az valami vén marhából való, mégis csak kemény, rágós fog maradni. Ezen pedig köm.yen lehet segíteni, ha miu- án a húslevest lehaboztuk, forrás közben egy kiló húsra egy evőkanál tiszta, életpá­linkát öntünk. Így a hús, bármi vén mar­hából való is, csakhamar puhára fő, a pá­linkának pedig Ingkisebb ize se marad vissza, mert az főzés közben egészen elpá­rolog. Házilag készült szalámi. Kell hozzá 3 kiló marhahús, 2 kiló disznóhus, 1 kiló szalonna, fél kiló só, 4 gr. salétrom, 35 gr. cukor, 1 kanál fehér bors, 1 kanál törött mogyoró. Ezt mind összekeverve marhabélbe kell szorosan beletömni, a be­sózott húsok közé tenni, naponkint meg­forgatni és szellős helyen tartani. A spiritusz és a sertásorbánc. Obel, egy dániai állatorvos, a sertések orbánc betegségét spiritusszal gyógyítja. Darabonkint egynegyed liter tiszta szeszt adagol naponta — tejben elkeverve — az orbáncbeteg sertéseknek, de ezt a meny- nyiséget 3—4 nap múltán már a felényire szállítja le. Érdekes, hogy ezt az eljárást nemcsak gyógyításra, de óvszerül is hasz­nálja és az igy kezelt egészséges állatok állítólag nem is kapják meg a betegséget még akkor sem, ha betegekkel érintkeznek. A sertések a leírás szerint szívesen, sőt mohón isszák a szeszt és meg is részeged­nek tőle. Ekkor aztán igazán el lehet mon­dani, hogy „részeg disznók“. De hát hasz­nál az a részegség — és ez a fő. A baromfiak jelölése. Az őszi mun­kák egyik fontos része a baromfiaknak alkalmas módon való megjelölése. Ma, ami­kor az elméletet is sorompóba kell a gya­korlati tenyésztőnek állítani, nem lehet egy lépést sem tenni addig, mig a továbbsza- poritásra használandó baromfiak megjelölve nincsenek. A megjelölés kifejezetten a baromfiak termelőképessége fölötti öllenőr- kedést teszi lehetővé, de egyúttal a barom­fiállomány házitörzskönyvéhez is alapot szol­gáltat. A jelölés legalkalmasabban a láb- gyürükkel történik, melyekre év és sorszám s ezenfelül a tulajdonos nevének kezdő­betűje, vagy más jel kerül. A lábgyiirü­Termény-árak Szatmárnémetiben a szerdai hetivásáron a következők voltak: Termény neve I1 I. j rendű 1 H. I rendű Szekér szám 1 ..... _ II TT K £ i 1 K 1 f Tiszta búza II 29 28 | 80 Kétszeres 20 — 19 80 — Rozs 17 — — — Árpa 13 20 13 — — Zab 14 — — — Tengeri 14 40 — — — Tengeri uj i 14 — — — — Kása — — — — Paszuly fehér 20 — — — — Paszuly tarka 14 — 11 — — Szilva I­— — — — Krumpli zsákja f 4 — 3 50 — Szalonna ó (klg) L i 40 — — — Szalonna uj (klg) 11 60 — — — Marha hús (klg) 1 12 — 96 — Sertés hús (klg) 1 16 — — — Tűzifa — — _____ — Széna 1 —------- í — ____ _____ Szalma J — — 1 — — — Állatvásár. A szerdai állatvásárra fel­hajtottak : 769 szarvasmarhát, 321 sertést, 32 malacot, — juhot. Közgazdaság. A téli takarmányozásról. A kinek sok szénája van, az csak az etetési rendet kell hogy meghatározza és azt pontosan be­tartva, az állatokat tisztogatva, jól gondozva, eredményesen teleltethet, jó karban tarthatja állatait. Van azonban eset, hogy kevés és rósz minüségü is a takarmány, amikor csak nagy gonddal és jól előkészített takarmány­nyal érhetünk célt. A téli takarmányok: a széna, sarju, lucerna, lóhere, bükköny, mo- har, egyáltalán a szénafélék, a tengeriszár, szalma és polyvafélék, gabonafélék, répa, stb. és az olaj-pogácsák. Ha kevés és rossz a szénánk, hogy az állatok le ne romoljanak, hogy a tehén jól tejeljen, borjúját jól nevelje, hogy a nö­vendékmarha szépen fejlődjön és hogv az ökör is jókarban legyen, erőt gyűjtsön a tavaszi nehéz munkára, pótolni kell a szé- szénahiányt erőtakarmányokkal, a milyenek pl. a répa, a gabonafélék korbája és az olajpogácsák. Kizárólag a kisbirtokosok érdekét felkaroló 18 éves, országosan elterjedt egyetlen magyar gazdasági heti szaklap a „Gazdák Lapja.“ Megjelenik Szatmáron. Előfizetési ára egész évre 10 K; kisbirtokosok, ha az egész évi dijat előre beküldik, 6 K kedvezményes áron kapják. Akik a jövő évre már most előfizet­nek, januárig ingyen kapják. Tessék mutatványszámot kérni! 554—1909. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881, évi LX. t.-c. 102. és 1908. évi XL1. t.-c. 19. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kir. járásbíróság­nak 1909. évi Sp. II. 1431—6. számú végzése következtében Radocza János ügy­véd által képviselt Kühne mezőgazdasági gépgyár r. t. javára Balogh György ellen 518 K 40 f. s jár. erejéig 1909. évi szeptem­ber hó 11-én foganatosított kielégítési vég­rehajtás utján lefoglalt és 1360 koronára be­csült következő ingóságok u. m.: lábas­jószág és gépek nyilvános árverésen el­adatnak. Mely árverésnek a halmi-i kir. járás­bíróság 1909-ik évi V. 398—3. számú végzése folytán 518 korona 40 fillér tőkekövetelés, ennek 1909. évi aug. hó 1. napjától járó 5 % kamatai, Va % váltódij és eddig ösz- szesen 83 K 70 f.-ben biróilag már megál­lapított költségek erejéig, F.-Ardóban leendő eszközlésére 1909. évi december hó 2-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becs­áron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingósá­gokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értel­mében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Halmi, 1909. évi november hó 20, napján. Markovics, kir. bír. végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom