Északkelet, 1909. november (1. évfolyam, 19–22. szám)

1909-11-07 / 19. szám

Szatmárnémeti, 1909. ÉSZAKKELET 3. oldal. suk a honmaradt polgártársak lelkesedésének tüzét. A javaslat mellett elmondott szavak után már én nem vitatom tovább, hogy az önálló bank jogos, törvényes, hasznos, csak azt állítom, hogy függetlenségi pártunk ösz- szes programmpontjai közt ez az első, ez a legfontosabb, mindennek az alapja. Ez az eszköz, melynek birtokában a nemzeti törekvéseket megvalósíthatjuk; ez az emeltyű, amelynek segélyével a nemzetünket fenyegető elszegényedést elháríthatjuk s nem­zetünk és hazánk virágzó jó létét, felgazda­godását előmozdíthatjuk. Ebben egy olyan intézményt létesíthe­tünk, melyet tőlünk többé el nem vehetnek; mert az egész üzleti világ és az európai közgazdasági viszonyok s érdekek képvi­selőinek szeme is őrködni fog a felett. A javaslatot egész általánosságban, de különösen az önálló nemzeti bankra vonat­kozó részében a magam mint párt-elnök, küldöttségi társaim s az otthon maradt pol­gártársaim nevében elfogadom, ahoz hozzá­járulok s itt Debrecenben ezen népgyülés határozatában kimondott követeléstől el nem állunk ; nyugodtan mondhatom, hogy senki fenyegetése, mosolya, gunyja, a mamelukok könyei, csábításai, gyalázkodásai el nem tántorítnak minket, mi híven s igaz hittel rendületlenül megállunk. Megismétlem: a határozati javaslatot elfogadom, ahhoz hozzájárulok. Kérem is annak határozattá emelését s felterjesztés cél­jából az indítványozott intézkedések meg­tételét ! (Tetszés, éljenzés és taps.) Délben nagy bankett volt a Bika-szál­lóban, amelyen több lelkes felköszöntő hangzott el. A mértékhitelesítés városunkban a holnapi napon veszi kezdetét. A mértékhite­lesítésre kötelezettek mulasztását a törvény 200 koronáig terjedhető pénzbirsággal bünteti. Innen-onnan. — Erdőszéli helységben éjszaka beron­tottak a farkasok egy földesur udvarára s ott egy szamarat levágtak. Mindjárt másnap fo­lyamodott fegyverengedélyért a megkárosult fél, igy indokolván kivánatát : Tegnap már megettek az udvaromon egy szamarat a farkasok, könnyen rám ke­rülhet a sor. * Hidak elé fel szoktak irni a tilalom­fákra ilyenforma tiltakozásokat. — Tilalmas a sebes hajtás! — A ki sebesen hajt, megbüntetik, stb. Azért mégis átnyargal azon, a kinek futósak a lovai. Fehérmegyében Nyéken találták ki a módját, hogyan lehet az utazókat a hidak kí­mélésére bírni. Egy táblára ezt Írták fel. — Tanácsos a lassan hajtás. Nem is mer ott senki vágtatva keresztül menni, hanem szépen meghúzza a gyeplő­szárat. * Orvos : (inasához) Jancsi, ne eressz be hozzám senkit sem. Ha valaki keres, használj valami ravasz kifogást. Érted ? Inas: Értem. Kevés idő múlva jön egy ur, a ki kérdi: — Beszélhetek a doktor úrral ? — Nem. Be van rúgva — kérem alá- son, mint egy ágyú. VÁROSI ÜGYEK. Városi közgyűlés lesz holnap, hétfőn délután 3 órakor. Tágysorozat: Hitelesítés. Polgármester jelentése. Pénzügyminiszter le­irata a földadóbizottságba egy rendes és egy póttag választása tárgyában. A törvényható­ságnál szervezett uj mérnöki állás választás utján való betöltése. Pályázók: Benkő Fe­renc, Melkuhn István, Balázs József, Kor­mos Ferenc. Az építőmesteri állás betöltése. Pályázó: Varga János. Az építési szabály- rendelet 26. §-ának módosítása. A Szamos medrében homok-kitermelés. A szatmárvár- megyei gazdasági egylet hivatalos helyiség iránti kérelme. Sepsy Árpád ajánlata avas- felsőfalui ingatlanának megvétele iránt. — Krassó Miksa indítványa falepároló és gyufa­gyár felállítása iránt. Zalavármegye átirata a cigány-ügyben. Szabolcsvármegye átirata az aradi vesztőhely megszerzése iránt és az 1899. XXV. t.-c. módosítása tárgyában. Mennyi jut a két millióból Szatmár városának ? A belügyminiszter tudvalevőleg két millió koronát vett föl a költségvetésbe a súlyos anyagi körülmények között levő magyar városok segélyezésére. Szatmárváro- sának 1908. évben 181,500 korona fedezet­lenül levő kiadása volt. Minthogy városunk a 7-ik kategóriába tartozik, fedezeti hiányá­nak 11 százalékát kapja, ami 19,965 koro­nát tesz ki. A százalékos összeg kiutalási ideje is bizonytalan még, mert minden a politikai viszonyok alakulásától függ, már pedig tekintve a súlyos plitikai viszonyokat, jó idő eltelik, mig a költségvetés tárgyalható lesz s a város a megítélt összeg birtokába juthat. Tisztújítás a városnál. A tanács a holnapi közgyűléshez azt a javaslatot fogja tenni, hogy miután az 1903-ban választott tisztikar megbízatása ez év végével lejár, a tisztújító közgyűlést dec. 6. délelőtt 11 órára tűzze ki. Hirdetmény. Miután a f. 1909. évi negyedik negyed második havába léptünk, mindenki az 1883. évi 44 t.-. 55. §-a értel­— A rémület egy percre megakasztotta Ágostyánit a léiekzésben. Ha még csak tréfa volna!... Szemei kimeredtek és őrül­ten kapott szájához, mintha fogait akarná védelmezni, majd esdőleg tekintett a dok­torra, aki pedig türelmetlenül ismédé a kérdést. — Mutassa, melyik? Ettől a pillanattól fogva aztán önkívü­letben volt az akaratlan páciens. Mintha hip­notizálva volna, betette mutató ujját egyik zápfogához, mely fényes feketeségben ra­gyogott. — Au !!... s a fog ott találtatott im­már a mosolygó orvos két ujja közt a le­vegőben. Tehát megtörtént. Bambinói Henrik közönyösen mosta ke­zeit, Ágostyáni pedig hallgatagon, kábultan öblögette a kimúlt fog helyét, miközben száz különféle gondolat kergetőzött lázasan az agyában. Úgy tetszett, mintha csak most félne igazán. A veszélyen átal esvén, először is arra gondolt, hogy a doktor ur tán hirtelen meg­őrülhetett, hisz most is oly különös tekintet­tel néz rá a szoba sarkából; a hol műsze­reit a tokba berakja. S ez a föltevés nem oly lehetetlen. Fejcsóválva gondolkozott s mikor a kezeit a törülközőbe bele törülte, jutott eszé­be, hogy itt tévedés esete is fönnforoghat. Bizonnyal úgy lesz. Bambinói Henrik kézdörzsölve jött elébe. — Uram! — szólt hozzá Ágostyáni, de bátran, mert a rajta esett méltatlanság jogot adott hozzá, — nagyságos ur, én. .. én (mégis elfogta a félénkség) nem fogat jöttem ám huzatni. Bambinói Henrik elképedt. — Mit beszél!... Talán nincs pénze, hogy honoráljon ?... Oh, ismerjük ! Ez nyilván fogás akar lenni. De nem addig van, barátom! — Kérem, kérem! — s elvörösödött a gyanúba hozott iktató. — Ezt a sértést nem vagyok köteles eltűrni. Ha kell, ámbátor nem kell, fizetni fogok, mert véglegesen alkalma­zott tisztviselő vagyok, kérem. Elsején pon­tosan megkapom fizetésemet, mert a mun­kában is pontos vagyok. Bambinói Henriknek egyszerre világos, de kellemetlen sejtelmei támadtak. — Hát beszéljen kérem, — mondotta elfojtott hangon. — Kicsoda ön? — Ágostyáni Bertalan, járásbirósági ik­tató, szolgálatjára, — s odanyujtotta kezét a doktornak, ami szinte annyit jelentett, hogy VÖRÖS GYULA czipesz-mühelyeben Szatmáron, RÉóczi-utcza 11. szánt alatt készülnek a legszebb UPÍ- és női cipők, vadász és tiszti csizmák. — Ortopé vagyis fájós lábakra nagy gonddal, megfelelően készít bel- és külföldi tapasztalatai alapján czipőket és csizmákat a !eg- jutánpsabb árakért. — Javításokat a legpontosabban, gyorsan eszközöl. >: ;: :: :: :; ::

Next

/
Oldalképek
Tartalom