Északkelet, 1909. november (1. évfolyam, 19–22. szám)

1909-11-21 / 21. szám

2. oldal. északkelet Szatmárnémeti, 1909. élő polgárok pedig feltűnő számban növekednek. Mikorra pedig a gyermekek fel­cseperednek, most már bőséges gon­doskodás történik azokról. Az óvodák szépen gyarapodnak mindenfelé. De nemcsak az elemi ismeretek tanítása, hanem a magyarosítás végett is gon­doskodás történt és nagy arányban végre van hajtva, hogy a kicsiny hon­polgárok az iskolában a haza nyelvét megtanulják anyanyelvükül. Még nemrég Magyarország tan­köteles gyermekeinek fele nem járt iskolába; vadon nőtt fel. Nem tanult se írni, se olvasni, nem látott soha könyvet. A magyarosodás és a nép­oktatás terén tehát nagy a haladá­sunk. Bár kissé későn is, államférfiaink belátták, hogy ha magyar nemzetet akarunk fenntartani e konglomerátum­ból, mely a Kárpátok körében lakik, hol annyi faj és annyi nyelv és sok­féle vallás és különböző műveltségi fokok vegyülve találhatók: ennek egyet­len módja a nevelés. íme, diadalra ju­tott az a helyes politika, hogy egysé­ges nevelési rendszert hoztunk be, vallásos nevelést adva a népnek, de magyart. Mert mit ér a bérc és róna, mit érnek alkotmány és szabadság, ha nincs itt magyar nemzet, testben, lé­lekben erős, számos és müveit! Ne keressük az államot az intézmények­ben, hanem az emberekben, mert em­berek alkotják az országot. Z. K. Színház. Színtársulatunk szombaton, f. hó 13-án kezdte meg előadásait Földes Imre színmü­vével, a „Hivatalnok urak“ című darabbal, amelyben a hivatalnok élet sanyaruságait tünteti föl a szerző megrázó drámai színe­zéssel. A darabot színészeink jól játszották meg. A színtársulat képességeiről természe­tesen e héten még nem alkothattunk ma­gunknak egészen tiszta képet. Ezért nem is mehetünk bele az előadások részletes is­mertetésébe. De az előjelek biztatóknak lát­szanak. Vasárnap este megismételték a dara­bot. Mig vasárnap d. u. a „Tatárjárás“ ope­rettet adták zóna-előadásban. Hétfőn a „Bőregér“ operette volt mű­soron, félhelyárak mellett. Szép sikere volt a darabban H. Bállá Mariskának, Adél szerepében. Dénes Ella kellemes megjelenésű, ügyes játéku színész­nőnek bizonyult. Hangja is jónak mondható. Burányi Ferencnek szépen csengő tenor­hangja van s amellett otthonos a játékban. Uj operettet játszottak kedden este, „Az elvált asszony“ cimüt. A darab meséje egy elváló, de aztán kibékülő és újra összekelő ifjú pár köré szövődik. A zenéje igen szép. Több helyen megujráztatta a közönség az énekszámokat. Az operettet jól adták elő. H. Bállá Mariska kedvesen játszott s szépen énekelt. Elegáns öltözékei feltűnést keltettek. Oszto­zott a sikerben Dénes Ella. Inke Rezső ele­gáns alakítást nyújtott. Lugosi Irén, Rónai, Herceg, Sipos, Somogyi járultak az est sikeréhez. A zenekar, amely most polgári, össz­hangzó játékunak s színvonalon állónak bizonyult. Szerdán megismételték az operettet. Egy francia vígjátékot adtak csütörtökön: „A kis pajtás“-t. Jó hir előzte meg a darabot, de — bár jó volt az előadás — nagyobb hatást nem keltett. A szereplők között különösen kitűnt Czakó Micike. Finom, kedves, intelligens já­tékával általános tetszésre talált. Szilágyi Ernő és Herczeg szintén igen jól alakították szerepeiket; Molnár József tehetséges fiatal színésznek mutatkozik. Pénteken a „Bob herceg“ operettet, újították fel zónában. H. Bállá Mariska, bár hangja kissé fátyolozott volt, szép sikerrel játszotta meg a cimsszerepet. Sikere volt ez estén Lugosi Irénnek is. A fiatal és csinos énekesnő igen kedves Annié volt; elég kellemes hangon is énekelt. A színház látogatottságnak örvend, általában szépen telt ház nézi végig az elő­adásokat. VÁROSI ÜGYEK. Városunkat a Kossuth-mauzóleum nov. 25-iki felavatási ünnepélyén Budapesten dr Vajay Károly polgármester fogja kép­viselni. A sziniigyi-bizottság f. hó 19-én délután ülést tartott, amelyen a színigazgató Julia hebegve válaszolta, hogy neki ilyesmi soha eszébe nem jutott, mire Há- monné brutálisan vetette oda: — Ugyan ne hazudjék . . . Ezen az estén Hámon kisirtnak találta Julia szemét. Mikor megtudta az okát, ko­moly arcot mutatott. Hát igen . . . komiszság tőlem, hogy ezt az állapotot tűröm . . . Neked nem sza­bad többet hozzánk jönni. — De még legalább egy heti mun­kám lesz. — Az mindegy . . . Beteget jelentesz . . . Őnagysága talál más varrónőt. Nem engedem, hogy sértegessen. — Pedig joga van hozzá — mondta a szegény leány végtelen szomorúsággal. Hámon sokáig nézte a finom tűnődő arcot s valami különös, eddig csaknem is­meretlen indulat mozdult meg benne. Számot adott magának róla. Hámon gyakorlati ember volt. Mikor honorálást emlegetett, pénzre gondolt. Nem vett ékszert, bútort, hanem átadott a leány­nak egy takarékpénztári könyvet háromezer forintról. — Lehet, hogy ezzel megalapítod a jövődet. Ha nem lennék nős, talán többet is tudnék tenni. Három hónap sem telt el s Hámon végkép szakított kedvesével. Az utolsó talál­kozásnál okát is adta: — Válók a feleségemtől s a válás alatt ettől nagy érdek függ, olyan életet kell élnem, mint egy karthauzinak. Julia nem tudta, hogy micsoda fegye­lem köti a karthauziakat, de szótlanul bele­nyugodott a válásba. Elég okos volt előre látni, hogy ennek szükségképen be kell következni. — Még megelégedést is érzett a fölött, hogy Hámon megszabadul attól a házsártos, gőgös asszonytól, kit szívtelennek, lelketlennek tudott. Kerek öt esztendő telt el s az öt esz­tendő nagy változást hozott Julia külső kö­rülményeiben. A körúton önálló, jól jöve­delmező divatáru-üzlete volt, azonfelül pe­dig férjhez is ment. Hámonnal e hosszú idő alatt egyet­len egyszer sem találkozott. Képzelhető csodálkozása, mikor a próbaszalonba, ahol véletlenül egyedül maradt, Hámont látta belépni. A malomigazgató alig változott vala­mit az utolsó öt esztendőben. De mégis a fekete szakái a halánték körül néhány csil­logó, fehér szálat mutatott. Kedves bizal­maskodással közeledett. — Váratlan vendég, ugyebár? — Csakugyan. Hámon megfogta a jól ismert puha kacsót. — Nem véletlenül botlottam ide. Prog- rammom van. — Ah! — Igen, ott akarom kezdeni, ahol elhagytuk. Julia kivonta kezét s nyíltan nézett egykori szeretőjének szemébe. Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u. 16. sz. „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4-40 korona, ::: villany erővel pörkölve. :::

Next

/
Oldalképek
Tartalom