Északkelet, 1909. november (1. évfolyam, 19–22. szám)

1909-11-14 / 20. szám

4. oldal. északkelet Szatmárnémeti, 1909. A tél közmondásokban. A közmondásos évszakok közül leg­gyakrabban a telet emlegetik. És e mondá­sok többnyire szépek, színesek, kifejezéstel­jesek és sokszor találók. Meglátszik rajtuk, hogy a nép ezeket lelki és szivbéli nyuga­lommal és több időnek a ráfordításával köl­tötte, mint azokat, melyek a többi évszakra vonatkoznak. A tél az elmúlás, a messze múltnak a gondolatával van összekötve; a nép előtt a szellemi gyűjtés, a lelki szemlélődés és el­mélkedés ideje. A tél ünnepeit is ennélfogva nagyobb odadással, a hittitkokba való mé­lyebb elmerüléssel, szinte nagyobb együtt­érzéssel üli meg. A tél kezdete a közmondásokban vidé­kek és országok szerint változik. Csillagásza­tilag december 21-ike a legrövidebb nap és a tél kezdete. Észak-Itáliában is ilyennek mondja a közmondás: „Szent Tamás nap­ján visszafordul a nap, azaz hosszabb lesz a nappal.“ Más országokban a hidegebb év­szak havasan veszi kezdetét. Nálunk isme­retes e mondás: Itt vagyon már Simon Judás, jaj te ne­ked inges, gatyás 1 (Okt. 28.) Ilyenkor kez­dődik már az erős dér, mely előhirnöke a fagynak és a hónak. Felsővidékre szent Márton (nov. 11.) szokta hozni a havat és a telet, aki fehér lovon érkezik meg. S ki ne ismerné Márton ludját, amely a kellemes szórakozásra való tituluson kívül még arra jó, hogy megjósolja, milyen lesz a tél ? Ha a mellcsontja szép, fehér, akkor hi­deg s havas, ha barnás, úgy sáros idő lesz. Németországban s másutt is szent Ka­talinnal (nov. 25.) kezdik a telet: „Szent Katalin fehér köpenyben jön.“ A népnek igaza is szokott lenni mon­dásaiban, mert november hó második felé­ben szoktak a természetben az enyhébb idő­szak utolsó nyomai is lassankint tünedezni. Sürü, komor fellegek úsznak az égbolton, heves szelek és havas esők, hóförgetegek és jégcsapok jönnek a hosszú sötét éjjeleken, a fehérszakállu télapó nyomában. A vándor, aki a téli tájon, a puszta mezőkön és a ko­moran hallgató erdőkön keresztül halad, gyakran órák hosszat a nélkül, hogy élő lénynyel találkoznék, ha messzi távolból jövő hang üti meg a füle dobját, az annál jobban emlékezteti arra, milyen téliesen csen­des minden körülötte. E komolyság és az ünnepi hangulat, mely a természeten uralg télen, az emberi kedélyre is hat. Az ó-német naptár szent Kelemen pápa (nov. 26.) ünnepével kezdi a telet és e na­pot horgonynyal jelöli, mert e napon a hajó­soknak már a kikötőben kell lenniök. Ismét a négy évszakot meghatározó közmondás: Szent Kelemen hozza meg a telet, Szent Péter széke tavaszt jelent (febr. 22.) A nyarat hozza sz. Orbán (máj. 25.) Az őszt kezdi sz. Bertalan (aug. 24.) Szent Luca (dec. 13.) napját említik leggyakrabban a téli mondásokban. Az ango­lok azt mondják: Luca nap a legrövidebb nap és a leghosszabb éjjel. E szentek ün­nepe ugyanis a régi kalendárium szerint december 25-ére esett, azért halljuk a követ­kező mondásokat is: „Szent Luca nagy tél, csibelépéssel növekszik a nap“, Szent Luca megkurtitja a napot. Az olaszok is mondják: „Szent Luca a leghoszabb éjjel, a mi van.“ VEGYES HÍREK. Vidéki hátralékos olvasóinkat igen kérjUk, szíveskedjenek csekély hátralékaikat mielőbb beküldeni. Kinevezés. Dr Ambrózy Sándor oki. ügyvéd, szatmári tszéki joggyakornokot ugyanoda jegyzővé nevezték ki. Eljegyzés. Matusik Mihály szatmár- németii gyógyszerész, a Bossin-gyógyszertár gondnoka, ma tartja eljegyzését néhai Ná- nássy Gábor és neje szül. Gaál Teréz leá­nyával, Gábriellával, Debrecenből. — Dienes Dezső mátészalkai szolgabiró eljegyezte Reök Gyula nyug. járásbiró leányát, Margitot. Áthelyezések. Mihálik Benedek buda­pesti és Stettler Gáspár szatmár-németii irgai- mas-rendi alorvosok kölcsönösen áthelyez­tettek. Megfelebbezett jegyzőválasztás. Bor- saválaszuton nov. 3-án választották az uj kör­jegyzőt, Báthy Lajos szolgabiró elnöklésével. A két jelölt, Erdős Jenő és Cservenka János egyenlő szavazatot kapván, sorshúzás foly­tán Cservenkát jelentették ki jegyzőnek. A választást az Erdős hívei megfelebbezték s többek közt a választás levezetésének sza­bályszerűsége ellen tesznek panaszt. Gyászhir. Mély részvéttel értesültünk, hogy Szmetányi László budapesti máv. gép­gyári tisztviselő, Tombory Virgil szatmári máv. főellenőr nejének fivére, f. hó 12-én este 9 órakor életének 38-ik évében hosszas szenvedés után Szatmár-Németiben meghalt. Az elhunytat özvegyén és három kis gyer­mekén kívül nagyszámú rokonság siratja. Temetése f. hó 14-én, ma délután 3 órakor lesz a Szivárvány u. 1. sz. alatti gyászház­tól. — Béke poraira! Pénzbeszedők a villamos műnél. Dr Vajay Károly polgármester a városi vil­lamos műhöz pénzbeszedőkiil Tarr Lajost, a Nemzeti baleset bizt. társaság alkalmazottját és Kiss Árpád mozgófénykép-tulajdonost nevezte ki. Tanítónői kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Bodnár Ilonát, Bodnár Lajos járásbirósági irodatiszt leányát a szatinár-zsadányi állami el. iskolához ta­nítónővé nevezte ki. Ma lesz az Iparos Ifjak körének tánc- mulatsága a Vigadóban, az öreg honvédek javára. A mulatság közben egy szép jelme­zes élőképet mutatnak be, „Kossuth Lajos apoteózisa“ cimen. Kivándorlás. A lefolyt október hó­napban a kapitányi hivatal kivándorlásra 22 egyénnek és 3 családtagnak adott ki kül­földre útlevelet. Ezek közül 2—2 útlevél Olasz- és Oroszországba, a többi pedig Amerikába szól. Halállal végződött verekedés. Két régóta haragos kányaházi ember, Gyerczán György és Burta Juon f. hó 7-én berúgva szembe került egymással s összeverekedett. E közben Gyerczán egy karóval Burtát úgy fejen vágta, hogy az nyomban meghalt. Gyerczánt elfogták. Csődbe jutott bérlő. Kovácsi Miklós tasnádszántói lakos, a gr. Mikó-féle urada­lom bérlője, csődbe jutott. A passiva 700,000 K, mig a kész vagyon 150,000 K. A csőd­ben Kálmán Kálmán nagykárolyi termény- kereskedő 110,000 koronáért érdekelt. A nagy­károlyi pénzintézetek 300,000 koronát követel­nek. Csődtömeggondnok: Tasnádon dr. Kosa Béla, Nagykárolyban dr. Egly Imre. Kálmán tömeggondnoka: dr. Nagy Géza. Gyújtogató leány. A csendőrség le­tartóztatta és a szatmári ügyészséghez kisérte Botos Róza 14 éves kiskolcsi parasztleányt, akire rábizonyult, hogy három egymás utáni napon felgyújtotta a Donka László, Győri Zsigmond és Márián István szalma-kazal­ját. Kihallgatásakor azt mondotta, hogy a tűz örömet szerzett neki. Többen látták is, a mikor gyönyörködve táncolta körül az égő kazlakat. Uj villanylámpák. A városi villamos- mű vezetősége uj villanylámpákat tétetett föl a villanyoszlopokra a város több utcáján. Az uj lámpák nagyobbak, mint az eddigiek s világításuk is természetesen sokkal erősebb. Gyászhir. Kinczel János nagykárolyi asztalosmester f. hó 8-án meghalt. Az el­hunyt több alkalommal szerepelt munkáival külföldi kiállításokon is, s több Ízben nyert kitüntetést. MÖ“! KORAI ARMINNE Deáktér Kész férfi-, női és gyermekruha-üzlete átalakítása és nagyobbítása miatt a raktáron levő összes áruk — iskolaöltönyök dús választékban — mélyen leszállított árak mellett elárusittatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom