Északkelet, 1909. október (1. évfolyam, 14–18. szám)

1909-10-03 / 14. szám

Szatmárnémeti, 1909. ÉSZAKKELET 3. oldal. mából azt az impressziót merítette, hogy a magyar kálvinizmus az igazi nemzeti eszmét fejezi ki, a magyar református egyház isme­retes hazafiságáról, különben is a hazafiság- nak a reformátusság a megteremtője, ilyenek voltak a hugonetták, a puritánok stb. Kí­vánja, hogy a magyar kálvinismus legyen hitben, hazaszeretetben erős. Ezután Erőss püspök nagyszerű emlék­beszédet tartott Kálvinról. Élénken vázolta azokat a szellemi és erkölcsi állapotokat, melyek között Kálvin Genfben fellépett. Genfben a reformatio előtt valóságos anar­chikus állapotok uralkodtak s a papok is a züllés legalsó fokára sülyedtek. Ilyen viszo­nyok közt lép fel a legelső reformátor, Fá- rel Vilmos, kinek agitatiojára Genf szakit a régi hittel. Külsőleg könnyen ment ez a sza­kítás, bensőleg azonban annál nehezebben, mert a lakosság nem egy könnyen szakított a felszínen levő erkölcstelenséggel. 1536-ban lép fel Kálvin Genfben. Mint rector nyer al- alkalmazást s azonnal átveszi Fareltől a vezér­szerepet. Nagy vonásokban ismerteti aztán Erőss püspök Kálvint, az ő reformátori hit­vallását és tevékenységét, Genfben kiadott Institutióját s annak hatását stb. Az értékes beszédet hosszantartó éljenzéssel honorálták. Ezután Ferenczi Gyula dr, mint az „Orle“ titkára terjesztette elő jelentését az egyesület egy évi működéséről. E jelentés­ből kitűnik, hogy az „Orle“-nek 1528 ren­des, 209 segédlelkész és 81 világi tagja van. Mozgalmaik közül kiemeli a szekularizáció iránt indított mozgalmat, a Vallásegyenlőségi szövetséget, melyre nagy feladatok megol­dása vár. A titkár egyébb jelentését is el­fogadták. Kovács Emil tartott ezután szabad elő­adást „Szellemi képzésünk hiányai szociális ismeretek terén“ cimmel. Tartalmas előadása végén határozati javaslatot terjeszt elő, mely­ben kimondani kéri, hogy a szociológiát ve­gyék fel rendes tárgyul a theologiai tantár­gyak közé. Elfogadták. Ezután még egy pár előadó munkája előterjesztése a másnapi közgyűlésre halasz- tatott s a tagok átvonultak a „Bika“ szállo­dába, ahol a banketten számos pohár­köszöntő hangzott el. Ebéd után 5 óra felé a lelkészek ha­talmas csoportban a „Bocskay kert“-be men­tek s a szobrot Tüdős István lendületes be­széde után megkoszorúzták. Innen a gálya­rabok emlékoszlopához vonultak, ahol Nagy Vince csapdi lelkész „A gályarabok oszlopá­nál“ cimü szép ódáját szavalta. Néhány zsol­tár eléneklése rekesztette be az ünnepélyt. A szobor megkoszorúzása után a fő­iskola dísztermébe vonult a közönség s meg­kezdődött a belmissiói estély, az estélyen gyönyörű hölgy koszorú is volt jelen. A refor­mátus leány nevelő intézet énekkara nyitotta meg az esti ünnepélyt. Uray Sándor debre­ceni lelkész rövid megnyitót és imádságot mondott. Vargha Gyuláné, a budapesti „Be- thania egylet“ választmányi tagja lépett az emelvényre s ült az előadói asztalhoz, aki igazán elragadó hatással olvasta fel „a Krisz­tusban való élet boldogsága és kötelességei“ cimü értekezését, mely telve volt részint biblikus, részint philosophiai részletekkel. Ez­után Dr Lampért Géza, a kedves költő, ol­vasta fel a lapunk által is már leközölt s a genfi Kálvin ünnepélyen is előadott „Magya­rok köszöntője Kálvin szelleméhez“ c. gyönyörű költeményét. Végül Szabó Aladár dr budapesti ref. lelkész, a „Filadelfia-egylet“ elnöke tartott nagyszerű előadást a „Diakonista Egylet“ jelentőségéről. Majd a főiskolai énekkar kar­éneket adott elő nagy hatással. Nagygéc, 1909. okt. 2. Szeőke József, ref. lelkész. Innen-onnan. Egy úri ember régi ismerősével talál­kozik, aki nagyon süket. — Örülök, hogy újra látom. Hogy van a kedves felesége? — Mit tetszett mondani ? — Azt kérdeztem, hogy mint van a kedves felesége? — Egy szót sem értek. — Mit csinál a kedves felesége, kérdi tőle újra, most már hangosan orditva. — Vagy úgy? A régi bajomat tetszik gondolni? Sehogy sem bírok tőle szaba­dulni ... * Egy hírhedt uzsorás ajtaján éjjel egy órakor erősen csöngetnek. Az uzsorás kiha­jol az ablakon és haragosan kérdezi: — Ki van itt?! — Én vagyok. — Mit akar? — Hány óra van? — És ezért mert engem felkölteni! ? — Hogyne, mikor önnél van az órám zálogban !... * A csendőr megállít egy kocsit, mely éjnek idején halad az utón s dörgő hangon vonja kérdőre a kocsist: — Hát kelmed nem tudja, hogy sötét­ben lámpát kell gyújtani ? — Tudom, hogyne tudnám, — feleli a kocsis, de úgy sem használna, mert vak a lovam. Sertéskiviteli tilalom. A sertésvész­nek Ausztriába történt behurcolása miatt tilos a sertéseknek Ausztriába való bevitele vár­megyénk területéről: a csengeri, mátészalkai, nagybányai, nagykárolyi, szatmári és színér- váraljai járásokból, valamint Felsőbánya, Nagybánya és Nagykároly városokból. VÁROSI ÜGYEK. Szatmár város jövő évi költségve­tése szerint a jövő évi szükséglet 94755 ko­ronával haladja meg az idei kiadásokat, azon­ban a több kiadás fedezetet talál a bevételi többletben úgy, hogy az 1.477,473 K. 97 fillérben előirányzott kiadás, a rendelkezésre álló 1.251,753 K 97 fillér rendes és rendkí­vüli bevételben és a 342.000 állami egyenes adó alap után kivetett s 225.720 kor. hiányá­nak megfelelő 66 százalék községi pótadóban talál fedezetet. Dr Csomay Aladár I-ső alkapitány, rendőrségünk bűnügyi osztályának vezetője, holnap, hétfőn kezdi meg 1 hónapra ter­jedő szabadságidejét, melynek egy részét Budapesten és külföldön szándékozik tölteni, hogy az újonnan felállított országos bűnügyi nyilvántartó hivatalt és a különböző rendőr­ségi intézményeket tanulmányozza. A mérnöki hivatal újjászervezése. A belügyminiszter jóváhagyta a mérnöki hi­vatal újjászervezéséről alkotott szabályrende­leteket. Éhez képest a tanács az újonnan szervezett mérnöki és épitőmesteri állásra pályázatot hirdetett. Ajánlat. Neuwelt Gyula és társa a színházi előfüggöny hirdetési bérletéért 20 évre 4000 koronát ajánlott fel a városnak. Uj rendszer a rendőrségnél. A „Sza­mos“ pénteki számában ismertette a főkapi­tánynak a régi előadományozási rendszer megváltoztatására vonatkozó intézkedését. A cikk tartalmával majdnem mindenben egyező véleményen vagyunk, amenyiben az újítás folytán gyökeresen megváltozik az a helyzet, amely nemcsak az illetékes körökben keltett csodálkozást, hanem a nagyközönség érdeke­ire is nem egyszer hátrányosan hatott: hogy az eddigi rendszer mellett az elő- és kiadvá­nyok java része olvasatlanul került alá­írás alá; mig az uj rendszer az összes ren­dőrtisztviselők tanácsülését léptette életbe, minélfogva a hozott határozatok az egész testület akaratát fejezik ki és ez elejét veszi veszi annak, hogy a nagyközönség érdeke egyesek esetlegesen önkényes eljárása foly­tán csorbát szenvedjen. — Az azon­ban némileg kifogásolható volna, ha a bi­zalmas természetű személyi, olykor nagyfon- tosságu titkokat tartalmazó katonai ügyeket, valamint az eredményüket tekintve még elő- nyomozati stádiumban lévő bűnügyeket, az arra kizárólagosan hivatott előadók nem köz­vetlenül csak a hivatalfőnökkel tárgyalnák meg. Értekezlet. Dr Vajay Károly polgár- mester szept. 29-ére értekezletet hivott egybe a városunkban felállítandó cukorgyár ügyé­ben. Az értekezlet iránt rendkívül nagy ér­deklődés nyilvánult. Jelen volt a gyűlésen egy pénzcsoport megbízottja is, aki 6000 hold cukorrépa termelésnek 6 évre való biz­VÜBÜ5 6VULÍ) czipész-műiielyében Szatnwron, Kazinczy-utcza 18. szám alatt készülnek a IsgsZBbb UN- BS nü Cipők, vadász BS tiszti csizmák. — Ortopé vagyis fájós lábakra nagy gonddal, megfelelően készít bel- és külföldi tapasztalatai alapján czipőket és csizmákat a !ey- jutányosabb árakért. — Javításokat a legpontosabban, gyorsan eszközöl. :: :: :: :: :: ::

Next

/
Oldalképek
Tartalom