Északkelet, 1909. szeptember (1. évfolyam, 10–13. szám)
1909-09-12 / 11. szám
/ f Első évfolyam. 11-ik szám. Szatmárnémeti, 1909. szeptember 12. ^ j; 4-*, TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 4 korona. Negyed évre 1 korona. Fél évre . . 2 korona. | Egy szám ára: 10 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazinczy-utca 18. Felelős szerkesztő: CSOMAY GYŐZŐ. Laptulajdonos és kiadó: Hirdetések a legmérsékeltebb árért közöltetnek. Többször feladott hirdetéseknél nagy árengedmény. Nyilttér sora 20 fillér. CC7ÍIZI/CI C'T'I Lr/ÁTaviniTvruoirkA« Mindennemű díjak és levelek e lap kiadóhivatalába az „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA“. (Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. sz.) küldendők. Gyermek-szanatoriumok. A tuberkulózis az emberiségnek, a létért folytatott küzdelmében egyik kísérője. Az a fokozott munka, amelyet a civilizáció haladása s az egyénnel szemben támasztott igények kielégítése megkövetel, mind fokozottabb mértékben veszik igénybe az egyes ember szellemi és testi erejét és gyengítik szervezetét a káros behatások ellen. A tuberkulózis éppen a testileg és szellemileg gyengült szervezetet támadja meg előszeretettel, óriási elterjedtsége és fertőző természete által egyaránt fenyegeti az egész emberiséget. Európában évenként ötnegyed millió ember pusztul el gümőkórban, míg a megbetegedések száma az öt milliót is meghaladja. Magyarországon évenkint átlag 70.000 ember hal meg tüdővészben, a mi az összes halálozások 15 százalékát teszi ki. Természetes ennélfogva, hogy egy ilyen elterjedt betegség hatása nemcsak az egyénekre, hanem a családokra s igy az egész társadalomra is kiterjed. Általános jelentőségét fokozza az a körülmény is, hogy a tüdővész leginkább munkabíró körből szedi áldozatait. így németországi statisztikák szerint 1000 20—29 év közötti munkás közül 500 éppen tuberkulózis által lett munka- képtelenné. A tuberkulózis ellen irányuló küzdelem tehát közegészségügyi és közgazdasági érdek egyaránt, miért is a társadalom minden rétegének szövetkeznie kell az orvosi tudománnyal, mert együttes munkájuk által érhető el csak igazi eredmény. A gyermek szervezetének a tuberkulózissal vivott harcában való segítése, erősítése a későbbi nemzedékre is kiható, mérhetetlen hasznos feladat, mely elől továbbra is elzárkóznunk vétkes mulasztás volna. S ha eddig még nem történt ebben az irányban semmi sem, úgy ennek egyedüli oka az, hogy társadalmunk áldozatkészsége s az állam anyagi forrásai ezer más irányban vannak igénybe véve. Röviden, egy gyermek-szanatórium létesítésére eddig nem volt pénz. Humánus mozgalmaink a helyett, hogy közös célok elérésére együttesen haladnának, sokszor azt a látszatot keltik működésűkben, hogy egyik a másiktól félti a talajt. Megengedjük, hogy ez a „féltékenykedés“ nemes intencióból ered s azt célozza, hogy annak az ügynek a szolgálatában, melyet az egyes huínanitá- rius mozgalmak vezetői, kiki saját meggyőződése szerint legnemesebbnek és leghasznosabbnak hisznek, mentül hathatósabb működést fejthessenek ki. Az intenció nemes, de nem praktikus, mert alapjában véve az összes humanitárius mozgalmak egy célt szolgálNépdal. Leveszem a kalapomat, megszagolom rajta a virágot; Felteszem a kalapomat, sarkán költőm az egész világot. Üsse mei.kű a világot: úgy sincs aki sajnálja. De a virág nekem nyílik, Én vagyok az öntözgetö, Kebelemre tűzögető, Csókjaimmal fürösztgető gazdája. Ha betyáros kis pörgémet féloldalról a szememre vágom, Alóla a cilinderes, sáppadt úrat szívből lesajnálom. Mert a pörge bokrétája: falu legszebb rózsája; — De a cilinderes úrnak Isten úccse — csak kacéros, Összefűzött, pulitéros, Csinált virág, heptikás a babája. Sárközi Lajos. Genfi utunk és a genfi ünnepségek. VI. Julius 7.-én, szerdán úgy a magyarság, mint a gimnázium és egyetem 350 éves jubileumi ünnepségeire kiküldöttek, a város vendégei voltak, kiknek részére hajókirándulást is rendeztek. Vágyakoztunk a szép nyári idő után, de csak nem jött. Sürü eső szitá- lózott a felhőkből. De ennek ellenére is 9 óra tájban 2 hajó állott indulásra készen az „Angolkert“-i kikötőben. Mi magyarok és nagy számmal a genfiek az indulásra vonatkozó jeladás után az „Italiá“-n foglaltunk helyet. Menet közben itt-ott derűs idő is támadt. Nagy sebességgel haladtunk el a gyönyörű parti tájak mellett. Egymásután következtek: Cologny, a Byron-villával, Bellerive a szavoyai hercegek egykori várával, Her- |mance, Franciaország és a genfi kanton határán — Touques, a Costa-család kastélyával, — Nernier, Lamartinnak „Száznapos“ tartózkodási helye, — Thomon, a savojai kerület egyik járási székhelye — Ripaille, Vili. ■ Amadé szavojai herceg várával — St. Gin- golph, Franciaország és Sveic határán. Menet közben folyton éneklés zengede- zett mindnyájunk ajakán, mert megjegyezni óhajtom, hogy a sveici franciák rendkívül j szeretnek énekelni. Közösen énekeltük el — kiki a maga nyelvén — a már több Ízben említett CV. zsoltárt, a Luther énekét „Erős várunk nekünk az Isten“, majd a „Marseille“-t. Hogy örvendtek a genfiek, hogy ezt is tudtuk énekelni. Azután meg világi darabok kerültek sorra, egymást váltva fel a dalolásban a genfiek és magyarok. Mikor a Bélteky .ve- j zetése mellett egy-egy tüzes, talpalá való ELMAN LAJOS cég-, cím és díszműfestő Szatmár, Báthory-u. 12. Elvállal mindennemű cégfestést üvegre pléhre, amerikai bőrvászonra, finomabb mázolást, fényezést, ema- illirozást, aranyozást, butorfestést stb. stb. ::: Egy tanuló felvétetik.
