Északkelet, 1909. szeptember (1. évfolyam, 10–13. szám)
1909-09-26 / 13. szám
Első évfolyam. 13-ik szám. Szatmárnémeti, 1909. szeptember 26. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: Előfizetési árak: CSOMAY G : ÖZŐ. Egész évre 4 korona. ' Negyed évre 1 korona. Fél évre . . 2 korona. ] Egy szám ára: 10 fillér. Laptulajdonos és kiadó: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazinczy-utca 18. az „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA“. Az ipari bíráskodás. Az ipartörvény új tefvezete az iparos és alkalmazottja közötti munka- viszonynak bírói védelmét is reform tárgyává teszi. A legutóbbi két évtized alatt az iparos és munkás közötti viszonyban lényeges változás állott be, amely a bírói védelemnek újabb szabályozását teszi elkerülhetetlenné. Az ipari munka ma két irányban igényel védelmet: egyénileg és tömegesen. Ennek az utóbbinak utján a munkásosztály a saját gazdasági helyzetének javítását akarja kivívni. Ez a tömeges védelem azonban ma még csak kialakulóban van, a törvényhozások a munkaadó és munkásosztály közötti nagy küzdelemnek behatása alatt csak most tesznek kísérleteket szabályozása iránt. Az most a kérdés, hogy e két irányú védelem céljából minő legyen a bírósági szervezet és eljárás ? Ma kétféle ipari bíróságunk van: az elsőfokú iparhatóság és az ipartestületek békéltető bizottságai. Az iparos és munkáselem csak az utóbbiakban nyer képviseletet. Eze:c a bíróságok, de különösen a kezdetleges eljárás, amely szerint az ügyeket elintézik, már nem kielégítők, ennélfogva a tervezet az ipari bíróságokat egészen uj alapon szervezi. E szerint minden törvényszék mellett és ezenfelül belátás szerint nagyobb forgalmú járásbíróságok mellett is, lesznek ipari bíróságok. Ezek a bíróságok a törvényszék illetve a járásbíróság egyik tarájának elnöklete alatt két iparos és két munkásból álló tanácsban fognak eljárni. Fölöttük másod és utolsó fokon a törvényszék, minden laikus elem kizáHirdetések a legmérsékeitebb árért közöltéinek. Többször feladott hirdetéseknél nagy árengedmény. Nyilttér sora 20 fillér. Mindennemű díjak és levelek e lap kiadóhivatalába (Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. sz.) küldendők. rásával, fogja a joghatóságot gyakorolni. Az alapgondolat, amelyen ez a szabályozás nyugszik, hogy t. i. az ipari bíróság vezetése szak-jogász kezébe legyen letéve, kétségkívül tökéletesebb bírósági szervezet, de nem fogja kielégíteni az ipari bíráskodás legelemibb követelményeit: az olcsóságot és gyorsaságot. Ennek elérésére különösen arra lesz szükség, hogy az ipari bíróság tagjainak számát leszállítsuk és sokkal több ipari biróságot szervezzünk, mint amennyit a tervezet hoz kilátásba. Sőt arra is kell módot nyújtani, hogy bizonyos esetekben az ipari bíróság vezetője a pert egyedül elbírálhassa. Az ipari munka egyéni bírói jogvédelmét nagy mértékben befolyásolják a munkásmozgalmak, a sztrájk és Valaki elment... Hányszor nem látogat meg érzelem, Mely néha szunnyad hosszú éveken A múltak sűrű éjjelébe rejtve, Kímélve lassan gyógyuló sebet, Majd durván tör rád, könyet űz szemedbe S emlékeztet reá, nehogy feledd : Valaki elment messze, messze. Ballagsz magad százszor járt utakon, Hol nem kísért egyéb, csak unalom S elméd a töprengést nem is kereste. Egyszerre ím’ magányod társra lel, Melletted áll, ki rég el van temetve S nyugalmad bús merengés váltja fel: Valaki elment messze, messze. Meleg családi kör vígan fogad, Távol hagyád a gyötrő gondokat. Asztalhoz ülsz le megszokott helyedre, Melletted ott a nő s a gyermekek. Miért is ötlik az az ür szemedbe S láttára ajkad halkan mért rebeg: Valaki elment messze, messze. Karácsonyest! Szeretet ünnepe! A szív reménnyel, örömmel tele Ajándokát már ki-ki megkereste S örvendve ujjong a vidám csapat. Te ott állsz önfeledten, révedezve: Valaki ismét, ismét elmaradt, Valaki elment messze, messze. Ó, gyászos lét, hol minden pillanat Irígyli múlékony nyugalmadat, Hol nem láthatsz egy tárgyat, egy helyet se, Mely fájó emléket nem rejteget S válván némán beszélő sírkeresztre Nem rázza fel szendergő lelkedet, Emlékeztetve rá, nehogy feledd: Valaki elment messze, messze ... Genfi utunk és a genfi ünnepségek. Vili. Münchenből másnap reggel 6 órakor indultunk Bécs felé, hová este 9 óra tájban érkeztünk meg. Rövid vacsorázás után folytattuk utunkat Pozsonyba, hová 11 óra tájban érkeztünk meg. Kipihenve a hosszú ut fáradalmait, másnap reggel a város nevezetességeit szemléltük meg, melyek közül első | sorban megemlitendő a vár, amelyet háromszoros kőfal vesz körül s még ma is mutatja annak hajdani erős voltát. — Másik neveze- í tesség az egykori koronázási templom, amely művészies berendezésével s festményeivel kelt nagy figyelmet. Aztán a Mária Terézia lovas szobra, mely azt a jelenetet ábrázolja, midőn a királynő karján kis fiával, Józseffel, megjelenik a pozsonyi országgyűlésen s ott meghatva kér szorongatott helyzetében D ELMAN LAJOS cég-, cím és díszműfestő Szatmár, Báthory-u. 12. Elvállal mindennemű cégfestést üvegre pléhre, amerikai bőrvászonra, finomabb mázolást, fényezést, ema- illirozást, aranyozást, butorfestést stb. stb. ::: Egy tanuló felvétetik. Szabados Ede.
