Északkelet, 1909. szeptember (1. évfolyam, 10–13. szám)

1909-09-19 / 12. szám

4. oldal. ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1909. Egyházi közgyűlés. A szatmárnémeti1 ág. hítv. evangélikus egyház f. hó 26.-án, vasárnap d. e. 11 órakor tartja a Rákóczi- utcai áll. elemi iskolában lelkészválasztó közgyűlését. A magyarság érdeke. Az erdélyrészi Érchegység aljában százezernyi oláhságtó! körülvéve, egy maroknyi magyarság féltéke­nyen őrzi anyanyelvét és vallását s küzdve küzd az eloláhosodás és teljes elenyészés ellen. A verespataki ref. leányegyház önálló lelkészséggé alakulása a vallás- és közokta­tásügyi miniszter hozzájárulásával megtörtént. | Jóllehet felsőbb helyekről a kellő támogatás kilátásba van helyezve, de ennek az egyház-; nak semmi anyagi ereje nincs; a hívek majd­nem mind szegények s igy önadakozásból nem tudják összehozni azt az összeget, mely a segélyezéssel megvásárlandó lelkészi lak renoválásához, fentartásához szükséges lesz. Templomuk is még sok kijavítást igényel. A kegyes jóltevőket, a nemeslelkü adako­zókat kérik tehát, járuljanak hozzá kegyes adományaikkal a nemes cél eléréséhez, hogy a templomot és a lelkészi lakot rendbe hoz­zák és fenntarthassák. A kegyes adományo­kat az „Északkelet“ szerkesztősége és kiadó- hivatala továbbítja Verespatakra Tóth Kálmán egyházgondnok címére s ugyancsak e lap­ban köszönettel nyugtázza. VÁROSI ÜGYEK. A városi közigazgatási bizottság szeptember 13-án dr Falussy Árpád főispán elnökségével tartotta meg havi rendes ülését, amelyen a bizottság tudomásul vette a szak­tisztviselők jelentéseit. Dr Vajay Károly pol­gármester jelentése szerint a közbiztonsági állapot kielégítő volt. Augusztus hónapban beköltözött 2 család, 7 taggal. Kivándorolt 8 egyén. A közegészségügy állapota a vi­szonyokhoz képest elég kedvező. — Bodnár György kir. tanfelügyelő jelentette, hogy 3,173 mindennapi tanköteles gyermek van beírva s a mai naptól kezdve a be nem is­kolázott tankötelesek összeírása és megintése kezdetét vette s igy e hónap folyamán remél­hetőleg az összes tankötelesek beiskolázása biztosítva lesz. A polgári fiúiskola hiányai városunkban nagyon érezhetők. Az állami! költségvetés végleges összeállítása most van folyamatban, kívánatos volna, ha a tanács lépéseket tenne a vallás- és közoktatásügyi! miniszternél, hogy 1910. évi szeptember 1-re a polgári fiúiskolát engedélyezze. — Dr Jéger Kálmán tiszti főorvos az Oroszországból Európába többfelé széthurcolt ázsiai kolera járványnyal szemben az állandó fertőtlenítő telep mielőbbi fölépítését sürgeti, tekintet nélkül arra, hogy ad-e a belügyminiszrer az országos betegápolási alapból államsegélyt vagy sem. — Ifj. Jákó Sándor kir. ügyész je­lentése szerint augusztusban a fogházban jogerősen elitéit 58 fellebbezés alatti 1 és vizsgálati fogoly 25 volt. Összesen 34; nemre nézve 68 fi és 16 nő. — Czilli György t- hatósági állatorvos jelentése szerint a lefolyt hóban az állatok közt ragadós betegség nem fordult elő. Vasúton elszállítottak belföldre 359 szarvasmarhát, 294 juhot és 2568 ser­tést; külföldre 219 szarvasmarhát és 24 ser­tést. — Ipartanácsi tagok gyanánt a bizottság Losonczi Józsefet és Szentiványi Károlyt jelölte. Megfelebbezett kinevezés. Flontás Demeter városi számtiszt, egyik volt pályázó megfelebbezte a Dőri Lászlónak közkórházi gondnokká történt kineveztetését, azért, mert Dőrinek nincs meg a kellő képesítése, illető­leg nagyobb képesítésű egyének mellőztettek a kinevezésnél. Miniszteri jóváhagyás. A belügymi­niszter a gyámpénztárnak 1908. évi mér­legét jóváhagyta. E szerint a fedezet 492.283 K 77 f, a gyámoltak és gondokoltak köve­telése 441,592 K 46 f, a tartalékalap pedig 50.691 K 31 f. Jóváhagyta továbbá azt a határozatot is, mely az elhagyott gyermekek segélyalapjának 1908. évi járandóságát 2864 K 21 fillérben állapította meg. A lakosság kérelme. A Dobó-utcai lakosok kövezést és világítást kérnek. A ta­nács az ügyet véleményezésre kiadta a mér- I nöki hivatalnak. Innen-onnan. A helyőrség feje az őrnagy ur, aki szá­mos családtagja miatt tehenet tart. Az állat a ház előtt legel egy kis legelőn. Egy napon panaszkodva meséli az őr- nagyné az urának, hogy a tehén sokkal ke­vesebb tejet ád, mint eddig, még pedig azért, mert a járó-kelők letapossák a legelőn a fűvet. Az őrnagy erre katonai őrt állított fel a legelő elé, azzal a szigorú parancscsal, hogy senki fiának rá nem szabad lépni. Egy napon az őrnagyné keresztül akar menni a gyepes utón, de az őr megállítja és nem ereszti tovább. — Hát nem tudja, ki vagyok? — för- med rá a katonára. — Csak egyet tudok, — felelte amaz — hogy maga nem az őrnagy ur tehene. Pedig csak annak szabad itt lenni. Le a fűrül!... lenek voltak belenyugodni, hogy a sebes gőzösön utazzanak. Annak rendje és módja szerint megváltván jegyüket, fölszálltak a leg­első gyorsvonatra. Hiába keresték természe­tesen a fapados szakaszokat s miután a bőr- divános fülkébe nem volt bátorságuk bele­ülni, hát inkább a folyosón maradtak. Áll- dogálásuk, illetve dülöngésük folyamán el­jutottak a kocsi végén lévő vészfék alá. Csakhamar megakadt a szemük a vészfék fölött lévő táblácskán s egyikük fönhangon betüzgette a vészfékre vonatkozó figyelmez­tetést. De csak addig jutott el, hogy: a vészfék meghúzása esetén a vonat azonnal megáll. Ekkor kitört belőle a kételkedés: — Hiszi-é kend, komám? — Hát hiszem, mer’ hogy írva vagyon! — Má’ én nem hiszem! Má’ én meg­próbálom ! És csakugyan meghúzza a vészféket. A vonat megáll. Jön a vizsgálat. Rögtön megállapítják, hogy a vészféket a palóc húzta meg, aki azonban nem tudván el­fogadható okot adni cselekedetének, kény­telen volt súlyosabb következmények terhe alatt harminc koronányi bírságot lefizetni. Ennek megtörténte után helyreállították a vészféket és a vonat megindult. Alig két perc múlva megint csak meg­áll a vonat, nem kis ijedelmére az utasok­nak. Természetesen megint csak a palócok voltak benne ludasok. Most már aztán dü­höngve támadtak rájuk a hivatalos emberek. A tettes pokoli nyugalommal végighallgat­ván a rázúduló éktelen szitkozódást, az el­képzelhető legtermészetesebb hangon igy vé­dekezett : — Hát nem meffizettem? Most má’ csak huzigálom. Szíves tudomásul. Az „Északkelet“ rövid idő alatt széles körben kedvelt újsága lett az olvasóközönségnek. Komoly, közérde­ket szolgáló tartalmánál fogva nemcsak méltó helyet érdemel minden család­ban, de határozottan hézagot pótol. Az „Északkelet“ társadalmi, szép- irodalmi és közgazdasági lap állandóan 8 oldal terjedelemben jelenik meg. Az „Északkelet“ a legolcsóbb újság. Előfizetési ára helyben és vi­déken : Egész évre . . 4 korona, Fél évre .... 2 „ Negyed évre . 1 „ Megrendelhető: az „Északkeleti Könyvnyomdádban Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. (Zárdával szemben) Kzz! KORAI ARMINNÉ Deáktér. Kész férfi-, női és gyermekruha-üzlete átalakítása és nagyobbítása miatt a raktáron levő összes áruk — iskolaöltönyök dús választékban — mélyen leszállított árak mellett elárusittatnak. * * * Két palócnak sürgős útja támadt Mis­kolcról Pestre. A sürgősség folytán kényte­

Next

/
Oldalképek
Tartalom