Északkelet, 1909. szeptember (1. évfolyam, 10–13. szám)
1909-09-05 / 10. szám
2. oldal. Északkelet Szatmárnémeti, 1909. alattnyi földdel sem rendelkeznek, vagy — ha nem is kizárólag ezek javára, de — azok javára is; valamint azok se iennének kizárva, akik a vételár V*—V» részét készpénzben lefizetni nem tudják, mert eddig cselédsorsban tengődtek, de józan gondol- j kodásu, törekvő, tisztességes emberek,: akik hasznos polgáraivá lennének j hazájuknak. Ez okból szükségesnek tartanók, hogy ne lehessen üzérkedés j a parcellázás, magánosok, sőt társa-i ságok kezéből is vonassák ki s kizárólag az állam eszközölje azokat, vagy legalább is állami felügyelet alatt foglalkozzanak a parcellázásokkal pl. a gazdasági egyesületek, melyek nyerészkedni nem akarnak rajta. Hogy pedig lehetővé tétessék mindenkinek, tehát azoknak is, akik pénzzel nem rendelkeznek, hogy szerezhessenek maguknak egynéhány hold földet, teremtsen az állam egy olyan rendelkezési alapot, melyből segítségére lehessen azok óhajának megvalósításában, akik szegények, mint a templom egere. Sok, nagyon sok 1000 korona sokkal haszontalanabb célra fecsérelődik az országban, kell tehát, hogy erre a célra alap létesíttessék. De nem csupán erre a célra, hanem a végből is, hogy az I. helyen bekebelezett törlesztéses kölcsönt közvetlenül követő rangsorban bekebelezendő (11. helyű) kölcsönt is minimális kamat ellenében kölcsön adja a parcellánkénti földvásárlónak, hogy a vételárat teljesen kifizessék az eladónak. Amennyiben pedig ezen célokra rövid időn belül megfelelő összegű alapot teremteni nem lehet, úgy az ezen második helyen bekebelezendő kölcsönöket adassa a postatakarékpénztár által pl. 4°/0-ra, mert 3-60/0-ot fizetvén a takarékpénztári betétek után, 0-4°/o-os jövedelemmel beérheti, mert kockázatot viselnie nem kell, mert aki parcellánkat vesz birtokot, az — csaknem kivétel nélkül — törekvő, tisztességes, becsületes ember, ki fizetési kötelezettségének rendesen eleget fog tenni. Másként üdvösen megoldani nem lehet e kérdést, mert hogy — ha lefizeti is a vételár első részletét valaki — fizesse az első helyen bekebelezett törlesztéses kölcsön annuitását, a II. helyen bekebelezett jelzálogkölcsön méregdrága kamatját s törlessze külön a tőkét is, törlessze a kamaton felül a netáni vételármaradványt is, építkezzék, berendezkedjék, fizesse az adót s egyéb közterheket, biztosítást, stb.: ez lehetetlen valami! A nemzetközi orvosi kongresszus. Az orvosi tudományos élet kitűnőségei, képviselői, ez időben hazánk fővárosában végeztek nagy, kiható szellemi munkát. Az orvosi tudomány exakt kutatásainak eredményei fölkeltik nemcsak az orvosok, de az egész emberiség érdeklődését. Hisz arról van szó, ami mindenkinek legbecsesebb, ami mindannyiunknak legfőbb, egyedüli kincsét képezi: az életről. Minden idők művelődési története bizonyság a mellett, hogy a gyógyítás, a beteg ember testi-lelki bajának reparálása, az egészséges, dolgozó társadalomba való visszatérése : nemcsak általános emberi szempontból, de gazdasági szempontból is főkérdésnek tartatott. Hova tűntek azok az idők, melyekben a járványos betegségek csirái valósággal holttestekkel borítottak egyes vidékeket, sőt országokat? A pusztítás, tagadhatatlan, még mai nap is tart; mert bár ismeretünk tára gyarapodott, védelmi eszközeink biztosabbak, számosabbak, azonban a kulturális tények — az emberek általános nyomorúságos viszonyai következtében — csiga lépésekben lesznek közkincscsé: az egész emberiség tulajdonává. A kedvezőtlen helyzet másik oka tán az, hogy a tudomány embereinek működését nem tudjuk eléggé népszerűsíteni; az emberiség nagy átlagát nem tudtuk oly szellemi nívóra emelni, amelyen állva működésünk tudományossága befogadó, megértő talajra találna. Most a tudományos problémák gyökeres megoldásának lehetőségéről folyt a mélyreható discursio. A legkülönbözőbb kiimákban élő emberek — kik tudományos kutatásaikat egymástól elütő körülmények közt végzik — számoltak be eredményeikről, melyek egymást kiegészítik, megvilágítják s tán újabb, eredményesebb ténynek lesznek kiváltó okai. Ebben a fényes szellemi tornában, győzni, vagy legyőzetni: egyaránt dicsőség, mert csak a tudományos tévedések romjain várható az igazi tudomány kihajtása, a mi minden természettudománnyal foglalkozónak, minden orvosnak igaz kívánsága. Feljegyezte a mythologia, hogy Asklepios halála után, a betegek, a tiszteletére emelt templomba vitették magukat s ha meggyógyultak, egy táblára felírták betegségük nemét, lefolyását, s hogy mi módon gyógyultak meg. Ez volt az orvosi tudomány eredete. Az orvosi tudomány összegyűlt képviselői — ott ahol voltak — szentelt helyen Eltörölje mindörökre A szép földről, melyet drágán Szerze hajdan, — vére árán ... De az a nép — Árpád népe, A szabadság szent nevébe’ Kardot fogott a kezébe Jogáért és igazáért, Istenért és a hazáért, Ármány és erőszak ellen Küzdött, harcolt rendületlen . .. Nem rettenve bitófától, Se börtöntől, se gályától! Egy ha kidőlt, jött más tábor, Jött Bocskay, Bethlen Gábor, Sok nagyhitü prédikátor, Sok nagy erős hajdú vitéz Hitért, honért mind halni kész! Tárogatók hangja riadt, Thököly s a Rákócziak Nyomában kurucz vitézek — Jött Kossuth s a hős honvédek!... Poklok száz kisértetét Letiporta ez a nép! Lelkét bár darabokra tépte S kivérezte a szívét: De mindhalálig megvédte Szabadságát és hitét! Jövénk elmondani neked, Hogy e mi szent küzdelminkben Az örök, az igaz Isten, S az a te nagy rendületlen Erős lelked vezetett! Kálvin János! Te nagy, bátor Sziklahitü reformátor! Tiszta hittel, erős hittel, Magyar hittel, magyar szívvel Köszönjük ezt te neked! Legyen velünk szellemed !!... * * * A magyar ünnepély után Claparéde Sándor és kedves neje ismerkedési estélyt rendeztek a „Salle Centrale-ben a magyarok és a genfi egyházi élet előkelőbbjei tiszteletére, — amelyen a nagy tanácsnak több tagja, Antal Gábor, K. Tóth Kálmán, Szilassy Aladár, Guilott francia és a turini olasz lelkész mondottak lelkes felköszöntőket, különösen a szívélyes Claparéde-párra. — Az olasz lelkész, a tolmács előadása szerint, megemlékezett Kossuth Lajosról is; nagyon jól ismerte lelkivilágát, mely előtt most is mélyen hajtja meg igaz tiszteletének zászlóját, ő is egyike volt azoknak, akik a Kossuth koporsója mellett az utolsó tisztesség funkcióját végezték; lelkesen éltette a magyarokat, akik egy Kossuthot adtak a világnak. Időnként Bélteki Lajos több szép kuruc nótát énekelt. Már fél 9 felé járt az idő, amidőn az ismerkedési estélyről egy másik ünnepélyre legolcsóbban Benkő Sándor beszerezhetünk : kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u. 16. sz. „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4’40 korona, ::: villany erővel pörkölve. :::
