Északkelet, 1909. augusztus (1. évfolyam, 5–9. szám)
1909-08-29 / 9. szám
TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Felelős szerkesztő: CSOMAY GYŐZŐ. Egész évre 4 korona. Negyed évre 1 korona. Fél évre . . 2 korona. , Egy szám ára: 10 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazinczy-utca 18. Laptulajdonos és kiadó: az „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA“. Hirdetések a legmérsékeltebb árért közöltéinek. Többször feladott hirdetéseknél nagy árengedmény. Nyilttér sora 20 fillér. ( Mindennemű díjak és levelek e lap kiadóhivatalába (Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. sz.) küldendők. Bensőségesebb családi életet. Nyarak jönnek, nyarak mennek, de a panaszkodások nem szűnnek, sőt fokozottabb erővel újulnak meg, úgy, hogy a boldog családi élet már ritka, mint a fehér holló. Az országos gazdasági helyzet kedvezőtlensége még inkább szítja az igényes ember keserűségét s már szinte az elmúlt időket sírja vissza-vissza. A széles udvarházak családias szentélyétől egyre tűnik a jókedv és a pátriarkális élet meleg, őszinte világa egyre halványodik. A panaszkodás annyi szives, jó család szentélyébe befurakodott, hogy szinte keressük az oázist, ahol felmelegedhetünk valami barátságos család vendégszeretetében, családok megelégedésében. Úgy van, hogy a síkos szalonokban hiába káprázatos a bútor, hiába szórja a villany vakító fényét, valami fekete sejtelem üli meg a sziveket a mai lakásban, a mai családokban, mert a szalon fénye üres, sokszor hivalgó nagyzolás példázója. Érzi mindenki, hogy a régi pör- gekalapos magyar, a kartonruhás úrasszony boldogabb volt, pedig akkor nem beszéltünk annyit a „feminizmusról“, emberi jogokról. Ma az ékes lakás, az egymást túllicitáló zsúrok művészetének keretében valami bántó idegesség gyötri a jómódot hirdető lelkeket. — Űzzük, kergetjük a kérdést s mégis minduntalan emlékünkbe tér a háromfiókos almárium, az öreg sétáló óra, a viaszkosvászon kanapé, ahol egyszerű bútorok közt megérezzük, minden széken, minden jelben, minden tárgyon, hogy a családokkal foglalkoznak és az emberek élete nem az anyagi erők létrehozásában merül ki. Ma a zsurt fizető | családapa váltókat prolongál. Reggel sietve szalad kenyeret keresni, hogy estére fáradtan, zúgó fejjel menjen megenni a mások vacsoráját. Közben elfelejti, hogy családját is meg kellene ajándékozni tartalommal, meleg bensőséges szívvel, ki kellene békíteni a világgal, a társadalommal, amely siet kellemetlenségeket, pletykákat, rágalmakat vinni a családba, mely annyi ártatlan lelkét megkeseríti. A nyüzsgő, a létérdekért folytatott társadalmi harcokban észre sem vesszük talán, hogy gépek és nem emberek vagyunk, hogy vad, erős harcainkban igyekszünk lenyomni a gyengét és még a legnemesebb filantróp célokért Genfi utunk és a genfi ünnepségek. ív. Jánosi Zoltán debreceni református lelkésznek a genfi Kálvin-ünnepélyen mondott imádsága a következő : „Mindenható felséges Istenünk! Hozzád emeljük még egyszer szavunkat e szent helyen, hol zengett egykoron, csaknem négy százada, kiválasztott szolgádnak szózata, ki mig magát megalázta hódolattal a porig, szolgálatodban kicsinyhitüséget, félelmet és megalkuvást nem ismert. Szemébe nézett bátran egy világnak, küzdött csudálatosán igazságodért s az igazság szavával megrendítette a pokolnak kapuit. A te szolgád volt ő, Mindenható, kinek szavadra, teremtő szavadra, kietlen zűrzavarból csodaszépen bontakozik ki egy tündér-világ, — a másik szavadra, romboló szavadra, az ég, a föld, a mindenség csikorogva roskad romokba, eltemetve mindent, minek kimondád végítéletét. A te szolgád volt ő, Mindenható, ki időtlen idők előtt magadban elvégezéd bölcs világtervedet és ebben a porember végzetét; kinek tudtod és akaratod nélkül le nem hull a fellegekből egy esőcsepp, le nem esik egy hajszál fejünkről. A te szolgád volt ő, Mindenható, ki — „akiket öröktől fogva tudtál, azokat el is választottad arra, hogy a te világgyőző engedelmes Fiad ábrázatához legyenek hasonlatosak, hogy Ő első szülött legyen a sok atyafiak között; akiket pedig elválasztottál, azokat meg is igazítottad, a kiket pedig megigazítottál, azokat meg is dicsőítetted a te Fiadban, a ki meghalt bűneinkért, feltámadott a zordon sziklasírból igazságunkért, örökéletünkért.“ Igen, szolgád volt az a férfiú, kinek bölcsőjét a kegyeletes emlékezetnek e szép ünnepén lélekben egy világ állja körül: a hamisítatlan evangélium híveinek ünneplő serege s az angyalok tündöklő tábora. Óh, mert őröm volt az ő születése mind itt e földön, mind ott fenn az égben. Villámod volt, ki kétfelé hasitá, mint egy cikkázó, csattogó tüzes kard — az ős gonosznak kevély homlokát; az egyének s a nemzetek kezéről és leikéről levette a bilincset; az ember- istenités, a sötét bálványimádás, a babona s bűn halálfáját kivágta gyökerestől. Napfényed volt, ki a beteg világnak meggyógyulást, új életet hozott, ragyogó szint, erőt, lelkesedést, csodás virágzást és gyümölcsö- zést. Ha hitünk megtalálja Krisztusunkat, az egyetlen közbenjárót közötted és a bűnös emberiség között: Kálvin Jánosnak ebben része van. Ha tudásunk szárnyalhat szabadon és álmélkodva kibetüzheti kezed iratát, e gyönyörű világ csodákkal teljes pompás templomának oszlopairól és boltozatáról: Kálvin Jánosnak ebben része van. Ha tudjuk, valljuk, tettekkel beszéljük, hogy az engedelmesség a legszebb istenitisztelet s a ELMAN LAJOS cég-, cím és díszműfestő Szatmár, Báthory-u. 12. Elvállal mindennemű cégfestést üvegre pléhre, amerikai bőrvászonra, finomabb mázolást, fényezést, ema- illirozást, aranyozást, butorfestést stb. stb. ;:: Egy tanuló felvétetik.
